VI. ÁSVÁNYVAGYON ÉRTÉKELÉS Proszpekt értékelés A Szénhidrogén Kutatás Menedzsmentje Miskolci Egyetem, Műszaki Földtudományi Kar, Ásványtani-Földtani Intézet Szilágyi Imre, Geológus-Közgazdász

ÁSVÁNYVAGYON ÉRTÉKELÉS – Proszpektív vagyon A kutatás „folyamata”, ásványvagyon ismeretességi szintek, mennyiség, érték 2 A szénhidrogén kutatás menedzsmentje. Szilágyi Imre, ME MFK Ásványtani-Földtani Tanszék, 2013 Proszpekt feltárás Appraisal Proszpekt térképezés Medence modellezés Adatértelmezés Geológiai Modellezés Operáció tervezés Mező- fejlesztés Üledékes medenceProszpekt Felfedezett telepTermeltethető telep Prognosztikus vagyon Prognostic resource Proszpektív vagyon Prospective resource „Kifejlesztetlen” vagyon Undeveloped resource „Kifejlesztett” vagyon Developed resource Medenceszintű prognózis, play- analízisen alapuló nagyvonalú becslés Potenciális CH- tároló szerkezetre vonatkozó volumetrikus becslés Szénhidrogén telepre vonatkozó volumetrikus becslés Ásványvagyon érték: Nem definiálható Ásványvagyon érték: A mezőfejlesztési projekt NPV-je Ásványvagyon érték: A kutatási projekt kutatási kockázatot figyelembe vevő NPV-je

PROSZPEKTÍV VAGYON Proszpekt értékelés 3 A szénhidrogén kutatás menedzsmentje. Szilágyi Imre, ME MFK Ásványtani-Földtani Tanszék, 2013 Proszpekt  potenciális CH-tároló szerkezet  a felfedezés valószínűsége már nem optimalizálható tovább, azaz fúrható Proszpektív ásványvagyon becslés Földtani vagyon (Q OPIP )  kőzettérfogat: mélységtérképek, szelvények  effektivitás, Φ, Sw, FVF: analógiák V eff × Φ × (1-S w ) Q OPIP = FVF Lead  a proszpekt indikációja  a felfedezés valószínűsége még tovább optimalizálható, azaz (még) nem fúrandó RF = Q r / Q OPIP Ipari vagyon (Q r ):  analógiák alapján becsült kúthozamok  adott kútszámmal becsült termelési sor  P50 vagy BE vagyon

PROSZPEKTÍV VAGYON Proszpektív vagyon és megkutatott vagyon kockázatossága 4 A szénhidrogén kutatás menedzsmentje. Szilágyi Imre, ME MFK Ásványtani-Földtani Tanszék, 2013 Proszpektív vagyon:  becslés analógiák alapján  nagyobb terjedelmek, nagyobb szórások Megkutatott vagyon:  a becsléshez már van legalább egy fúrásból információ  szűkebb terjedelmek, kisebb szórások W eff ΦSwSw RFFVF Q OPIP QrQr W eff ΦSwSw RFFVF Q OPIP QrQr

PROSZPEKTÍV VAGYON – A vagyon létezésének valószínűsége A szénhidrogén-földtani modell 5 A szénhidrogén kutatás menedzsmentje. Szilágyi Imre, ME MFK Ásványtani-Földtani Tanszék, 2013 Minden proszpekthez tartozik egy „sztori”:  anyakőzet keletkezése, érése  tárolókőzet keletkezése, tárolótér kialakulása  záró képződmények kialakulása  csapda létrejötte  fluidumok migrációja, a csapda feltöltődése proszpekt

PROSZPEKTÍV VAGYON – A vagyon létezésének valószínűsége Geológiai valószínűség (P g ) 6 A szénhidrogén kutatás menedzsmentje. Szilágyi Imre, ME MFK Ásványtani-Földtani Tanszék, 2013  Mennyi a valószínűsége annak, hogy a proszpekt valójában egy szénhidrogén telep?  Mennyi a valószínűsége annak, hogy a proszpektív vagyon ( ) létezik? Geológiai valószínűség (P g ) (Hasonlóképpen: Mennyi a valószínűsége annak, hogy a tanár úr tud focizni?) Meghatározása:  Szubjektív becsléssel  Összehasonlítás már felfedezett telepek geológiai modelljével. Mik a különbségek?  Szempontokat keresünk: oanyakőzet?, tárolótér?, zárás?, migráció?  Nem „tól-ig”, hanem egy diszkrét érték (nincs terjedelem)

PROSZPEKTÍV VAGYON – A vagyon létezésének valószínűsége Geológiai valószínűség (P g ) 7 A szénhidrogén kutatás menedzsmentje. Szilágyi Imre, ME MFK Ásványtani-Földtani Tanszék, 2013 Feltételezzük, hogy:  a telep kialakulásához kockázatos geológiai és hidrodinamikai események kedvező alakulásai vezettek  minden egyes kockázatos esemény kedvező kimenetének valószínűsége megbecsülhető  a kockázatos geológiai és hidrodinamikai események egymástól függetlenek Ekkor P g :  független kockázatos események kedvező kimeneteleinek valószínűségi szorzata Szubjektív elemek:  a geológiai események függetlenségének megítélése  a kedvező kimenetek valószínűségének becslése P g meghatározási kultúrák  „iskolák”  vállalatok közötti különbségek  vállalatokon belüli különbségek

PROSZPEKTÍV VAGYON – A vagyon létezésének valószínűsége Geológiai valószínűség 8 Általánosan elterjedt módszer (Rose, 2001): mennyi a valószínűsége annak, hogy  létrejött a megfelelő mennyiségű és minőségű anyakőzet (P sr )?  folyamat: anyakőzet keletkezése és érése  létrejött a kedvező paraméterekkel rendelkező tároló (P r )?  folyamat: tárolókőzet keletkezése és a fluidum képződés  létrejött a megfelelő vastagságú és minőségű záróképződmény (P s )?  folyamat: zárás kialakulása  kialakult (és máig fennmaradt) a csapdaszerkezet (P t )?  folyamat: csapdaszerkezet kialakulása és megmaradása  (csapdageometria megbízhatósága)  a feltöltődéshez kedvező időpontban megtörtént a migráció (P m )?  folyamat: migrációs felületek kedvező időpontbeli megléte („critical moment”) A szénhidrogén kutatás menedzsmentje. Szilágyi Imre, ME MFK Ásványtani-Földtani Tanszék, 2013

Geológiai valószínűség 9 A szénhidrogén kutatás menedzsmentje. Szilágyi Imre, ME MFK Ásványtani-Földtani Tanszék, 2013 A proszpekthez tartozik egy földtani modell. Feltételezések: PROSZPEKTÍV VAGYON – A vagyon létezésének valószínűsége  a felső-krétában jelentős vastagságú karbonát keletkezett  a paleocén során a karbonát kiemelkedett, összetöredezett, felső része karsztosodott  az eocénben a karsztos karbonát felszínt vastag, nagy szerves anyag tartalmú márga fedte le  az oligocénben a terület középső részén süllyedés, a peremeken kiemelkedés következett be. A medencében agyagmárga ülepedett le.  a miocénben és a pliocénben a terület lassú süllyedésen ment keresztül, melynek során transzgressziós rétegsor ülepedett le.

Geológiai valószínűség 10 A szénhidrogén kutatás menedzsmentje. Szilágyi Imre, ME MFK Ásványtani-Földtani Tanszék, 2013 A földtani modellből következik egy szénhidrogén-földtani modell. Feltételezések:  a felső-kréta – paleocén során potenciális tároló kőzet jött létre PROSZPEKTÍV VAGYON – A vagyon létezésének valószínűsége  az eocénben anyakőzet, egyúttal zárókőzet keletkezett  az oligocénben kialakultak a csapdaszerkezetek  a miocén – pliocén során megérett az anyakőzet és kialakult a migrációs kapcsolat

Geológiai valószínűség 11 Mi a valószínűsége annak, hogy a szénhidrogén-földtani modell igaz? Vannak adataink:  nagysűrűségű 2D szeizmikus vonalháló. A proszpektet 3 vonal metszi A szénhidrogén kutatás menedzsmentje. Szilágyi Imre, ME MFK Ásványtani-Földtani Tanszék, 2013 PROSZPEKTÍV VAGYON – A vagyon létezésének valószínűsége  szeizmikus időtérkép, bizonytalan sebességadatok alapján számított mélységtérkép  analógiaként számba vehető, nem túl távol elhelyezkedő medence peremein termelő mező  felszíni kibúvásokban tanulmányozható tárolókőzet  egy meddő (vizes) fúrás a medence egy másik – hasonló tektono-sztratigráfiai pozíciójú – felhalmozódási zónájában

Geológiai valószínűség 12 Valószínűségi értékek becslése:  a meglévő adatok irrelevánsak (vagy nincsenek) a kedvező kimenet szempontjából  P  0,5  a meglévő adatok alátámasztják a kimenet kedvezőségét  0,5  P  1  a meglévő adatok alapján a kimenet biztosan kedvező  P = 1  a meglévő adatok inkább cáfolják a kedvező kimenetet  0  P  0,5 A szénhidrogén kutatás menedzsmentje. Szilágyi Imre, ME MFK Ásványtani-Földtani Tanszék, 2013 PROSZPEKTÍV VAGYON – A vagyon létezésének valószínűsége  Migráció időzítése P m = Becsüljünk!  Érett anyakőzet megléte P sr =  Tároló megléte P r =  Záróképződmény megléte P s =  Csapda megléte P t =

Geológiai valószínűség 13 A szénhidrogén kutatás menedzsmentje. Szilágyi Imre, ME MFK Ásványtani-Földtani Tanszék, 2013 PROSZPEKTÍV VAGYON – A vagyon létezésének valószínűsége Függetlenek-e a kedvező kimeneteket eredményező események? Nem, de nem tudunk jobbat kitalálni… Számítása az egyedi események valószínűségi szorzataként: P g = P sr × P r × P s × P t × P m  Érett anyakőzet megléte  Tároló megléte  Záróképződmény megléte  Csapda megléte  Migráció időzítése P m = P sr = P r = P s = P t =

A geológiai valószínűség jelentősége és értelmezése 14 Meghatározza a kutatási projekt gazdasági értékét: Expected Net Present Value (ENPV) Az ENPV alapján a vállalatok a projekteket „rangsorolják”  portfoliómenedzsment A projektek összehasonlíthatóságának feltétele:  a geológiai valószínűség „hasonló” szubjektivitással történő becslése PROSZPEKTÍV VAGYON – A vagyon létezésének valószínűsége A szénhidrogén kutatás menedzsmentje. Szilágyi Imre, ME MFK Ásványtani-Földtani Tanszék, 2013 A kutató fúrások sikerességének esélyét P g -ből vezetjük le ENPV = P g × NPV – (1-P g ) × EXP ENPV PgPg NPV - EXP 1-P g Tévhitek a geológiai valószínűséggel kapcsolatban:  nem függ a vagyon mennyiségétől (a P90, P50 és a P10 vagyon P g -je ugyanaz)  a geológiai valószínűség nem valamiféle „projekt-sikeresély”  a rendelkezésre álló adatok mennyisége nem feltétlenül növeli P g -t