A jelnyelvi fejlődés kezdeti szakaszai siket és halló gyerekeknél A jelnyelvi és a hangzó nyelvi kommunikáció perspektívái Miskolci Egyetem BTK Modern Filológiai Intézet Kozma Krisztina ELTE-BTK

A jelnyelv elsajátításának vizsgált típusai Siket szülő siket gyermeke Magyar jelnyelvi input Legkönnyebben elsajátítható nyelv Kiépül egy biztos nyelvi rendszer Siket szülő halló gyermeke A magyar jelnyelv jelelt változata vagy egy kevert változat használata

A jelnyelv elsajátításának vizsgált típusai Halló szülő siket gyermeke Otthon hangzó nyelvi kommunikáció vagy kontaktkód használata Későbbi nyelvi fejlődés Halló szülő halló gyermeke A magyar jelnyelv jelelt változata vagy egy kevert változat használata

A kezdeti kommunikáció sajátosságai Gagyogás „Manuális gagyogás” Korai spontán gesztusok kb. 9 hónapos korig Kezdeti szimbolikus kommunikáció első jelnyelvi jelek 6–11 hónapos korban Magyarázat: Motoros kontroll kialakulása Piaget szenzomotoros szakasza Korai szótári fejlődés gyorsasága 18 hónapos korra 50 jel használata

A kutatás célja Mikor jelennek meg az első jelek, illetve hogyan bővül a gyermekek jelkincse? Milyen szerkezetűek a kezdeti jelek? Az első jelek összetevői milyen jellemzőkkel bírnak?

Az adatközlők és a vizsgálat módszere 2 siket (L1 és L2) és 2 halló (L3 és F) gyermek 10–12 hónapos koruktól, 16–18 hónapos korukig tartó megfigyelés Szülői megfigyelések és feljegyzések Személyes találkozások Jelek részletes vizsgálata (kézforma, mozgás, orientáció, jelkivitelezési hely)

Elsajátított jelek száma Szabályos és szabálytalan jelek aránya Elemzés Figyelem felhívása Szemkontaktus keresése 1 éves kortól Első jelek megjelenése (9–10 hónapos korban) Gyermek Elsajátított jelek száma Hány hónapos korra? Szabályos és szabálytalan jelek aránya L1 42 18 24:18 L2 56 25:31 L3 26 16 13:13 F 49 18:31

Példa ESZIK (felnőtt – gyermek)

Mimika használata 24 hónapos korig érzelemkifejezés Jelek száma Tárgyjel Tevékenységjel Tulajdonságjel Egyéb L1 42 26 13 1 2 L2 56 44 9 L3 20 4 - F 49 28 15 Tárgy- (pl. EGÉR, KUTYA, AUTÓ, MADÁR) és tevékenységjel (pl. ALSZIK, ESZIK, PISIL, DOLGOZIK) elkülönülése Mimika használata 24 hónapos korig érzelemkifejezés Egy- és kétkezes jelek aránya: 24:11, 35:21, 19:7, 25:22

Kézformák elsajátítása G V B C S B+ A-t 5) 5 C-1-2 A B/ O/ O-1-2/ C/ B-4

Kézformák elsajátítása Kéz egészének és a hüvelykujj mozgatása Ökölben tartás és mutatóujj kinyújtása Ujjak egyszerre kinyújtva Ujjak függetlenedése

Mozgás fejlődése Testtel párhuzamos fel-le mozgás Oldalirányú mozgás Kezdeti tévesztések mikromozgásokat érintenek (pl. ESIK, VIRÁG, KÉREM) Motoros kontroll először a vállak és a könyök felett alakul ki. Hiányzó ismétlődő mozgások (pl. HELIKOPTER) Hiányzó szimmetrikus mozgások (pl. OLVAS) Nagyobb ívű mozgások (pl. AUTÓ, ZSIRÁF)

Orientáció és jelkivitelezési hely fejlődése

Jelek kapcsolása 1;6–1;11 éves korban jelenik meg. Tárgy- és tevékenységjel összetételek L1: APA DOLGOZIK (1;6) F: MADÁR ESZIK (1;3), utána keverve a hangzó nyelvvel, pl. VIRÁG nem ESZIK pipi L2 1;6 éves korától

Következtetés 9–10 hónaposan az első jelek Átlagosan 43 jel 18 hónapos korra Kezdeti jeleknél a kéz- és ujjak tartása lazább Szerkezetük szerint többnyire egykezesek Környezetben látható jelenségekhez kötődnek A kézfej tartása biztosabb A jelek megjelenésének helye pontosan követi a felnőtt jelnyelvi jeleket

BABA

Köszönöm a megtisztelő figyelmüket Köszönöm a megtisztelő figyelmüket! Az illusztrációkat Vincze Tamás készítette.