Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Agrárjogi, Környezetjogi és Munkajogi Tanszék A földvédelem szabályai a hatályos magyar jogban Nyilvános, tantárgyi előadás Dr. Fodor László egyetemi docens Miskolc, 2006. október 11.

AZ ELŐADÁS VÁZLATA 1. A földvédelem tárgya, előírásainak helye (agrár-környezetvédelem) Mi a földvédelem? Miért védjük a földet? A mezőgazdasági művelés alól kivont területek aránya. Zöldmezős vagy barnamezős beruházást? A földvédelem helye, az agrár-környezetvédelmi szabályozás néhány jellegzetessége. 2. Nemzetközi kitekintés Az Európai Unió földvédelemhez kapcsolódó előírásai Rövid kitekintés Európa országaira 3. A földvédelmi szabályozás szerkezete, alapfogalmai A földvédelem magas szintű jogforrásai hazánkban A két alapvető jogszabály összehasonlítása Legális definíciók a két törvényben A termőföldvédelem két, egymásba kapcsolódó oldala

AZ ELŐADÁS VÁZLATA 4. A szabályozás fontosabb eszközei a Tft. alapján A szabályozás fontosabb eszközeinek áttekintése a Tft. alapján A hasznosítási kötelezettség A másodlagos hasznosítási kötelezettségek Az újrahasznosítási kötelezettség előírásai A művelési ág megváltoztatásakor alkalmazott eszközök A más célú hasznosításkor alkalmazott eszközök A más célú hasznosítás engedélyezésének szempontjai A földvédelmi járulék Eltérések a járulékfizetésre vonatkozó főszabály alól A földvédelmi bírság 5. Összefoglalás (a szabályozás rövid értékelése)

A FÖLDVÉDELEM TÁRGYA, ELŐÍRÁSAINAK HELYE (AGRÁR-KÖRNYEZETVÉDELEM) Mi a földvédelem? A földvédelmi szabályozás tárgya: a föld, illetve a talaj, mint környezeti elem és természeti erőforrás A Tft. preambulumában megfogalmazott célok: „a termőföld területének csökkenése ésszerű határok között maradjon, és a termőföld minőségének védelme megfelelő jogi hátteret kapjon.”

A FÖLDVÉDELEM TÁRGYA, ELŐÍRÁSAINAK HELYE (AGRÁR-KÖRNYEZETVÉDELEM) Miért védjük a földet? Rendeltetése: ökonómiai funkció (élelmiszerek és nyersanyagok termelésének alapja) ökológiai funkció (élőhelye a vadnak, a zöldfelület jelentős levegőtisztító, illetve szűrő, pl.: 1 hektár szántóföld évi 7,7 tonna O2 -t termel, és 6,9 tonna CO2 -t köt le) közjóléti funkció (rekreációs környezet, különösen erdő esetén) Sajátossága: bolygónk felszínének mindössze 23 %-a termékeny és ebből csak 9 % alkalmas mezőgazdasági művelésre, s hazánk területének mintegy 83%-a ebbe a 9 %-ba tartozik a nemzeti vagyon 20 %-át képező megújuló természeti erőforrás nem pótolható (sem erőforrásként, sem környezeti elemként) Veszélyeztető tényezők: a mennyiségi alapú, intenzív mezőgazdasági földhasználat (talajromlás) más ágazatok és a természet talajromboló hatásai (elsivatagosodás, talajszennyezés) pazarló földhasználat (zöldmezős beruházások)

A FÖLDVÉDELEM TÁRGYA, ELŐÍRÁSAINAK HELYE (AGRÁR-KÖRNYEZETVÉDELEM) A mezőgazdasági művelés alól kivont területek aránya Időpont A kivont területek aránya az ország teljes területéhez képest 1938 6,6% 1990 11,5% 1996 13,8% 2001 16,9%

A FÖLDVÉDELEM TÁRGYA, ELŐÍRÁSAINAK HELYE (AGRÁR-KÖRNYEZETVÉDELEM) Barnamezős vagy zöldmezős beruházást? A barnamező korábban ipari (katonai) célra már hasznosított, de jelenleg használaton kívül álló terület, amelyen (valós/vélt) hátrahagyott környezeti terhek (szennyeződések) vannak. A zöldmezős beruházás ehhez képest újabb területkivonást jelent (hatásai gyakran társadalmilag is megkérdőjelezhetőek, pl. a kis-és középgazda-ságok, illetve -vállalkozások számának csökkenése).

A FÖLDVÉDELEM TÁRGYA, ELŐÍRÁSAINAK HELYE (AGRÁR-KÖRNYEZETVÉDELEM) A barnemezős és zöldmezős beruházás sajátosságai a jelenlegi hazai feltételek között A beruházás típusa Környezeti előnyei Befektetési előnyei Környezeti hátrányai Befektetési hátrányai Barnamezős –földtakarékos –környezeti károk átrendezése (a beruházók, s nem az adófizetők költségére) –kiépített infrastruktúra –belterületen, városhoz közel magasabb a telekár –rendezetlen tulajdoni viszonyok –rossz telekstruktúra –felelősség a környezet helyreállításáért Zöldmezős –alacsony telekárak –állami támogatások (pl. ipari park) –új terület foglalása

A FÖLDVÉDELEM TÁRGYA, ELŐÍRÁSAINAK HELYE (AGRÁR-KÖRNYEZETVÉDELEM) A földvédelem helye, az agrár-környezetvédelmi szabályozás néhány jellegzetessége külső integráció a mezőgazdaság a környezeti hatások okozója és elszenvedője is mennyiségi és a minőségi oldal hasznosítás/gazdálkodás és a mennyiségi védelem gazdasági szabályozási módszer

2. NEMZETKÖZI KITEKINTÉS Az Európai Unió földvédelemhez kapcsolódó előírásai Az előírások csoportjai Általános környezetvédelmi előírások Speciális környezeti követelmények Agrár-struktúrapolitikai/ vidékpolitikai normák Agrárpiaci rendtartások Példák a föld védelmét (is) szolgáló előírásra környezeti hatásvizsgálat integrált szennyezés-megelőzési rendszer a víz védelmét szolgáló előírások (nitrátok, növényvédelem, szennyvíziszapok) környezetbarát termesztési módok (biogazdálkodás) a hulladéklerakás, természetvédelem környezetvédelmi fejlesztések, képzések, erdősítés támogatása önkéntes környezeti kötelezettségvállalások támogatása területpihentetés a művelés alatti területek szigorú nyilvántartása szigorú engedélyezési rend (pl. ültetvények kivágása és telepítése)

2. NEMZETKÖZI KITEKINTÉS Rövid kitekintés Európa országaira Bulgária, Horvátország, Olaszország, Oroszország, Szlovénia, Ukrajna: alkotmányai a nemzeti vagyon meghatározó részeként kezelik a termőföldet. A föld esetében a tulajdon nem szolgálhatja kizárólag a tulajdonost, hanem az élelmiszerellátáson, vagy éppen a föld más szociális (közjóléti és ökológiai) funkcióin keresztül a közösség érdekét is szolgálnia kell Bolgár alkotmány: termőföld más célra csak kivételesen, külön törvény előírásai szerint hasznosítható Görögország: az erdők részesülnek sajátos védelemben, a mezőgazdaság egyéb ágazataival szemben is (közcélú erdőt nem lehet művelés alá vonni, csak kivételes, nemzetgazdasági érdekből) Olaszország: az ésszerű mezőgazdasági földhasznosítás alkotmányi követelmény, s ennek alapján külön törvény rendelkezik az üzemi területekről, a földek megóvásáról a hátrányos helyzetű térségekben (vagy épp a talajjavításról) Dánia: magas adóval sújtják a belterületbe vonás okozta értéknövekedést

3. A FÖLDVÉDELMI SZABÁLYOZÁS SZERKEZETE, ALAPFOGALMAI A földvédelmi szabályozás magas szintű jogforrásai hazánkban környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény (1995. évi LIII. tv., Kvt.) termőföldről szóló törvény (1994. évi LV. tv., Tft.) az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvény (1996. évi LV. tv. – az erdő művelési ágának megváltoztatása, művelés alóli kivonására ennek a szabályait kell alkalmazni a Tft. helyett) természetvédelmi törvény (1996. évi LIII. tv.) bányászati tevékenységről szóló törvény (1993. évi XLVIII. tv.) az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény (1997. évi LXXVIII. tv.) az Országos Területrendezési Tervről szóló törvény (2003. évi XXVI. tv.), stb.

3. A FÖLDVÉDELMI SZABÁLYOZÁS SZERKEZETE, ALAPFOGALMAI A környezetvédelmi és a termőföldről szóló jogszabály összehasonlítása Szempontok Környezetvédelmi törvény (1995. évi LIII. tv., Kvt.) Termőföldről szóló törvény (1994. évi LV. tv., Tft.) A jogszabály jellege környezetvédelmi a földre vonatkozó, agrárágazati A környezeti követelmények viszonya egymáshoz általános környezetvédelem, a földvédelem terén pedig keretjellegű normák a 14–17. §-ban. A 3. § (1) bek. f) pontja utal a Tft-re. speciális környezetvédelmi normák (külső integráció) az V. és VI. fejezetben (földhasznosítás, földvédelem, talajvédelem); a 2. § (4) bek. b) pontja utal vissza a Kvt-re. A védelem tárgya a föld, mint környezeti elem következőkre terjed ki: a felszín, a felszín alatti rétegek, a talaj, a kőzetek és az ásványok, illetve ezek átmeneti formái és folyamatai (függetlenül a használat jellegétől) a termőföld (kivéve: erdő) a mezőgazdasági művelés alatt álló belterületi föld (mint termelési tényező) az építmény elhelyezésére szolgáló, a különleges rendeltetésű, illetőleg a hasznosításra alkalmatlan, valamint a művelés alól kivont földrészletek illetve a földrészlettel érintett táj, talaj (mint a mezőgazdasági tevékenység erőforrása) Alapfogalmak környezeti elem környezet termőföld talaj

3. A FÖLDVÉDELMI SZABÁLYOZÁS SZERKEZETE, ALAPFOGALMAI Legális definíciók a környezetvédelmi és a termőföldről szóló törvényekben Fogalom Meghatározás A fogalomból következően a védelem aspektusa Környezet (Kvt.) környezeti elemek (ti. azok összessége), azok rendszerei, folyamatai, szerkezete minőség és mennyiség (mindkettő csak az egyes környezeti elemek vonatkozásában értelmezhető) Környezeti elem (Kvt.) a föld, a víz, a levegő, az élővilág, az ember által létrehozott (mesterséges) környezet és ezek összetevői minőség és mennyiség (a terhelésekkel és igénybevételekkel szemben) Termőföld (Tft.) külterületi földrészlet, melyet az ingatlan-nyilvántartásban szántó, kert, szőlő, gyümölcsös, erdő, legelő, rét, fásított terület, nádas művelési ágban, illetve halastóként tartanak nyilván (figyelem: a védelem nem csak erre terjed ki!) mennyiség (a terület nagysága) Talaj (Tft.) a földfelszín felső, élő közege, melynek legfontosabb tulajdonsága a termékenység, és amely feltételesen megújuló erőforrás minőség (termékenység) és ahhoz kapcsoltan mennyiség (a talajtakaró vastagsága, illetve űrmértéke)

3. A FÖLDVÉDELMI SZABÁLYOZÁS SZERKEZETE, ALAPFOGALMAI A termőföldvédelem két, egymásba kapcsolódó oldala Mennyiségi oldal Minőségi oldal Elnevezése (Tft.) földvédelem talajvédelem Célja a földrészletek mezőgazdasági hasznosítás alatt tartása a talaj termékenységének megóvása A szabályozott tevékenységek köre (hétköznapi példák) zöldmezős beruházások (a föld kivonása, pl. utak, ipari üzemek, bányák, lakóterületek, bevásárló központok) mezőgazdasági tevékenység (talajművelés, növényfajták megválasztása, trágyázás), illetve más ágazatok károsító tevékenységei (hulladék-elhelyezés, nehézfém-szennyezés) A rendelkezések környezetvédelmi jellege a mennyiségi védelem és a földhasznosítás alapvető előírásai nem különíthetőek el egymástól a minőségi védelem előírásai inkább tűnnek tisztán környezetvédelmi követelményeknek

4. A SZABÁLYOZÁS FONTOSABB ESZKÖZEI A Tft. ALAPJÁN Áttekintés hasznosítási kötelezettség(-ek) a más célú hasznosítás engedélyhez kötése a művelési ág megváltoztatásának bejelentéshez kötése a művelési ág megváltoztatásának engedélyhez kötése természetvédelmi területen rendszeres hatósági ellenőrzés (a földhivatalok éves határszemléket tartanak) földvédelmi járulék földvédelmi bírság helyreállítási kötelezettség (ezt egyéb jogszabályok is előírják) tulajdonszerzési korlátok (földvédelmi relevancia: külföldi befektető esetén) bírság és a további tulajdonszerzés kizárása (tagállami polgár tulajdonszerzése után, a hasznosítási kötelezettség megszegése esetén) (a tulajdonjog megvonása már nem szerepel az eszközök között)

4. A SZABÁLYOZÁS FONTOSABB ESZKÖZEI A Tft. ALAPJÁN A hasznosítási kötelezettség (36. §) A használó (ha a törvény másként nem rendelkezik, választása szerint) köteles a termőföldet: művelési ágának megfelelő termeléssel hasznosítani termelés folytatása nélkül a talajvédelmi előírásokat betartani Ugyanakkor: szőlőt és gyümölcsöst a művelési ágának megfelelő termeléssel kell hasznosítani (kivétel a főszabály alól) az állam - kártalanítás mellett - elrendelheti, hogy a használó a hasznosítási kötelezettségének termelés folytatása nélkül tegyen eleget (hasznosítási kötelezettség felfüggesztése, pl. természetvédelmi, növényvédelmi okból, létesítmény védőövezetében)

4. A SZABÁLYOZÁS FONTOSABB ESZKÖZEI A Tft. ALAPJÁN A hasznosítási kötelezettség (36. §) A „más célú hasznosítás”: a termőföld rendeltetésétől való időleges vagy végleges eltérés, amely miatt az a továbbiakban mezőgazdasági hasznosításra alkalmatlanná válik (pl. külszíni művelésű bánya, közút, építmény elhelyezése) a külterületi föld belterületbe vonása (pl. építmény elhelyezésére) a mezőgazdasági művelés alatt álló belterületi föld (pl. építmény elhelyezésére szolgáló telek) céljának megfelelő felhasználása nem talajvédelmi jellegű (honvédelmi, árvízvédelmi, stb.) védelmi erdő telepítése

4. A SZABÁLYOZÁS FONTOSABB ESZKÖZEI A Tft. ALAPJÁN A másodlagos hasznosítási kötelezettségek (38. §) A kötelezettség neve A kötelezettség tárgya A más célú hasznosítás tényleges megkezdése előtt ideiglenes hasznosítás a főszabály (36. §) szerinti hasznosítási kötelezettség A más célú hasznosítás alatt mellékhasznosítás a növényzet rendszeres gondozása, ha ez a más célú területfelhasználást nem akadályozza, illetőleg nem korlátozza A más célú hasznosítás befejezését követően újrahasznosítás a terület mező- vagy erdőgazdasági művelésre való alkalmassá tétele, és annak hasznosítása Fontosabb előírások más jogszabályokból: a növényvédelmi törvény gyommentesítési előírásai (pl. a parlagfű irtásának kötelezettsége az ingatlanon és a közterület azzal határos részén) helyreállítási kötelezettség a bányatörvényben (tájba illesztés, rekultiváció).

4. A SZABÁLYOZÁS FONTOSABB ESZKÖZEI A Tft. ALAPJÁN Az újrahasznosítási kötelezettség előírásai (39. §) A hasznosítás megszüntetését a használó köteles a földhivatalnak bejelenteni. A bejelentéshez mellékelni kell az újrahasznosítás érdekében elvégzendő munkákra készített tervet (újrahasznosítási terv). A tervet - a bányaterületekre vonatkozó tervek kivételével - a földhivatal hagyja jóvá. Határozatában: megállapítja az újrahasznosítás célját előírja az újrahasznosítás érdekében a terület használójának kötelezettségeit (helyreállítás elve, tervszerűség elve)

4. A SZABÁLYOZÁS FONTOSABB ESZKÖZEI A Tft. ALAPJÁN A művelési ág megváltoztatásakor alkalmazott eszközök (41–43. §) A más célú hasznosítástól eltér a művelési ág megváltoztatása, ehhez kapcsolódik: bejelentés természetvédelmi engedély a természetvédelmi engedély hiányában földvédelmi bírság (+ a természetvédelmi szankciók) helyreállítási kötelezettség hatósági ellenőrzés

4. A SZABÁLYOZÁS FONTOSABB ESZKÖZEI A Tft. ALAPJÁN A más célú hasznosításkor alkalmazott eszközök engedélyezés földvédelmi járulék kötelezés (pl. a talajréteg előzetes eltávolítására és megmentésére) engedély hiányában (attól eltérően) földhivatali határozat alapján: földvédelmi bírság helyreállítási kötelezettség (egyedül ez alól adható felmentés) hatósági ellenőrzés (határszemlék)

4. A SZABÁLYOZÁS FONTOSABB ESZKÖZEI A Tft. ALAPJÁN A más célú hasznosítás engedélyezésének szempontjai (44–48.§) időleges (1–5 év) vagy végleges kivételesen, elsősorban gyengébb minőségű termőföld helyszíni alternatívák szőlő, gyümölcsös, öntözésre berendezett és meliorált terület, valamint az átlagosnál jobb minőségű termőföld: különösen indokolt esetben, helyhez kötött beruházás céljára a hulladéklerakó telepek: környezetvédelmi követelmények + művelésre alkalmatlan vagy gyenge minőségű terület az indokolt szükségletnek megfelelő legkisebb terület belterületi, illetőleg beépítésre szánt területi felhasználásra kerülő területek folyamatosan, a településfejlesztés megvalósításától függően, vonhatók a belterületbe időleges hasznosításnál a helyreállítási terv megléte és elfogadhatósága

4. A SZABÁLYOZÁS FONTOSABB ESZKÖZEI A Tft. ALAPJÁN A földvédelmi járulék (52, 53. §, 1. sz. melléklet) a termőföld más célú hasznosítása, termelésből való kivonása esetében kell megfizetni egyszeri befizetési kötelezettség adók módjára behajtandó köztartozás felmentés, részletfizetés vagy más kedvezmény nem adható alóla nem szankció (jogszerű hasznosításkor is fizetni kell) A járulék mértékét 3 tényező figyelembe vételével kialakított képlet segítségével határozzák meg: a terület AK-értéke (ezen keresztül nagysága is) művelési ága (de: az erdőre más szabályok vonatkoznak!) minőségi osztálya (Példa: ha a szántó AK-értéke 21, minőségi osztálya pedig 4, a járulék 21 x 44.000 = 924.000 Ft, legelő esetén ugyanez 21 x 24.000 = 504.000 Ft.)

4. A SZABÁLYOZÁS FONTOSABB ESZKÖZEI A Tft. ALAPJÁN Eltérések a járulékfizetésre vonatkozó főszabály alól (52, 54. §) Nem kell fizetni (egyenértékű célok) talajvédelmi létesítmény és véderdő öntözőcsatorna és belvízcsatorna közüzemi lakossági, ivóvíz- és csatornaellátást szolgáló létesítmények és annak védőterülete a települési önkormányzat által meghatározott gazdasági (tanya, farmgazdaság) területen az indokolt állandó ott lakáshoz és a mezőgazdasági termeléshez szükséges lakó- és gazdasági épületek létesítése fokozottan védett természeti terület természetvédelmi beruházás illetőleg természetvédelmi hasznosítás 2 hektárt meg nem haladó nagyságú területen települési vagy megyei szociális intézmény, egészségügyi, sportlétesítmény építése a tulajdonos részére, 400 négyzetméternél nem nagyobb területen saját célra történő lakásépítés vagy önkormányzati bérlakásépítés –50% (a mezőgazdasághoz kapcsolódó célok) mezőgazdasági tevékenységéhez kapcsolódó beruházás haltenyésztésre is alkalmas víztározó létesítésére a mezőgazdasági érdekeket is szolgáló árvízvédelmi töltés létesítése +50% (különösen értékes területek) árutermő szőlő, gyümölcsös öntözésre, illetőleg talajvédelmi létesítményekkel berendezett termőföld kivonásakor

4. A SZABÁLYOZÁS FONTOSABB ESZKÖZEI A Tft. ALAPJÁN A földvédelmi bírság (55. §) Feltétele: felróhatóság Jellege: szankció, ismételten is kiszabható, adók módjára behajtandó köztartozás (felmentés nem adható és részletfizetési vagy egyéb kedvezmény sem engedélyezhető) Esetei: a termőföld hasznosításával kapcsolatos kötelezettség elmulasztása az időleges hasznosítást követően a termőföld nem megfelelő helyreállítása (alacsonyabb minőségi osztály, vagy a határidő elmulasztása) a természetvédelmi oltalom alatt álló terület művelési ágának engedély nélkül vagy attól eltérően történő megváltoztatása a termőföld engedély nélkül vagy annak előírásaitól eltérő hasznosítása más célra Mértéke: a) esetben AK x 1000 Ft, b) esetben az eltérés mértékéhez igazodik, míg a többi esetben általában a járulék 1–3 szorosa, attól függően, hogy utólag jóváhagyják-e a más célú hasznosítást

A szabályozás rövid értékelése 5. ÖSSZEFOGLALÁS A szabályozás rövid értékelése A földvédelem két legfontosabb hazai jogszabálya a Kvt. és a Tft. A Kvt. és a Tft. eltérő szemléletű: előbbi környezeti elemként, utóbbi termelési tényezőként védi a földet (talajt). Az, hogy a Tft. földhasznosításra, földvédelemre vonatkozó rendelkezéseinek hatálya gyakorlatilag (a szigorúbb szabályok alá eső erdők kivételével) minden földrészletre kiterjed, nem pótolja a szemléletéből fakadó hiányosságokat. A Tft. gazdálkodási normái csak a földfelületet és a talajréteget védik (a földtani rétegeket, kőzeteket, stb. már nem, hiszen azok már más gazdasági ágazatokhoz, pl. a bányászathoz, vízgazdálkodáshoz tartoznak). Előírásai (pl. a földkivonás, más célú hasznosítás szabályai) jelentős részben csak a termőföldeket védik, a többi zöldfelületet nem (azok esetében marad a kisebb védelmi szintet biztosító településrendezési, építésügyi szabályozás), holott azok ökológiai funkciói is jelentősek (ökonómiai funkciói viszont mások).

A szabályozás rövid értékelése 5. ÖSSZEFOGLALÁS A szabályozás rövid értékelése Az alkalmazott közigazgatási eszközök (engedély, bejelentés, ellenőrzés, bírság, kötelezés) rendszert alkotnak és viszonylagosan jó hatékonysággal jellemezhetőek. A gazdasági szabályozás, főleg a torz földárak, illetve a földvédelmi járulék és bírság továbbra is alacsony és differenciálatlan mértéke miatt, azonban nem képvisel megfelelő visszatartó erőt. Torzítja az értékviszonyokat, hogy a járulékfizetés alól széles körben érvényesülnek mentességek (miközben a belterületbe vonás ténye önmagában többszörösére emeli az ingatlan forgalmi értékét).