Dokumentumleírás, formai feltárás II. A dokumentumok besorolási adatai és a bibliográfiai tételek típusai oktató: Zsák Judit, PTE FEEK Könyvtártudományi Int. oktató: Zsák Judit, PTE Könyvtártud. Int.

Formai visszakeresési szempontok A bibliográfiai tétel rendező eleme a besorolási adat, amely meghatározott rangsorban tartalmaz besorolási elemeket. Besorolási adat lehet: személynév testületi név földrajzi név cím

Besorolási adatok MSZ 3440 jelű szabványok: milyen legyen a besorolási adatként választott személynév, testületi név, földrajzi név vagy cím formája. A szabványcsalád 5 tagból áll: MSZ 3440/1-83 Bibliográfiai leírás besorolási adatai. Fogalommeghatározások MSZ 3440/2-83 Bibliográfiai leírás besorolási adatai. Személyek nevei MSZ 3440/3-83 Bibliográfiai leírás besorolási adatai. Testületek neve MSZ 3440/4-81 Bibliográfiai leírás besorolási adatai. Címek MSZ 3440/5-79 Bibliográfiai leírás besorolási adatai. Földrajzi nevek

A besorolási elemek típusai: Rendszó: a besorolási adatnak az a része, amelyik a rendezés szempontjából elsődleges. A rendszót a besorolási adat többi részétől valamilyen módon meg kell különböztetni, tipográfiai úton vagy aláhúzással. Egyéb elem: legtöbbször a név vagy a cím szerves része. Kiegészítő adat: olyan tájékoztató közlés, amely az azonos alakú rendszavakat különbözteti meg egymástól, vagy egyéb információt közöl a besorolási adatról.

A bibliográfiai tétel típusai Alaptétel: tartalmazza a leírt dokumentumnak az adott könyvtár szempontjai szerinti legteljesebb bibliográfiai leírását, a rendezéshez szükséges összes besorolási adatot és minden egyéb, a könyvtár számára szükséges adatot (pl. szakjelzet, raktári jelzet) Főtétel: első besorolási adata az adott dokumentumra legjellemzőbb adat (szerző neve, ha az nincs, a mű címe)

Melléktétel: első besorolási adata eltér a főtétel besorolási adatától akár típusában, akár funkciójában. Egy főtételnek több melléktétele is lehet. a.) cím szerinti b.) kapcsolatteremtő (a leírt művet vmi más művel kapcsolja össze c.) közreműködői (mű létrejöttében résztvevő személy v. testület) d.) tárgyi (a mű tárgyára – konkrét személyre, helyre v. műre – vonatkozó adat)

Utaló: a katalógus egyik besorolási adatáról egy v Utaló: a katalógus egyik besorolási adatáról egy v. több másik besorolási adatához vezet. Az utaló a bibliográfiai tétel csonka formája, mert csak besorolási adatokat, esetleg magyarázatokat tartalmaz, de bibliográfiai leírást nem. Az utaló a katalógus használatában nyújt segítséget. a.) általános magyarázatos b.) egységesítő utaló c.) magyarázatos utaló: a bes. adatnak milyen változatai vannak még a katalógusban.

Ugyanazon szerző művei Szabó László, Z. (1927–1992) A Kisfaludyak és kortársaik Győr és Tét vonzáskörzetében / Z. Szabó László ; [ill. Kis Dezső]. – Győr : Hazánk, 1994. – 101 p. : ill. ; 20 cm. – ISBN 963 7586 27 X fűzött : 200,-Ft *Kisfaludy Sándor (1772–1877) *Kisfaludy Károly (1788–1830) *Győr *Tét Mt.: Kis Dezső (1930-)(ill.) Ut.: Z. Szabó László  Szabó László, Z. (1927–1992)

Különböző nyelvű kiadások Steel, Danielle Daddy (magyar) Apu : az élet megy tovább / Danielle Steel ; [ford. Szántó Judit] . – [Budapest] : Fabula, 1995. – 328 p. ; 21 cm Eredeti cím: Daddy. – Regény ISBN 963 654 009 8 fűzött : 480,-Ft Mt.: Szántó Judit (1932–)(ford.)

Főtétel besorolási adatai Főtétel= A műre legjellemzőbb adat. Szerző neve, ennek hiányában a mű címe, meghatározott esetben testület neve. a.) Szerző - egyszerzős: a szerző egységesített neve - többszerzős: minden egyes szerző egy-egy főtétel bes. adata

Szerzői név mint bes. adat Név= családnév + egyéni név Családnév: egyszerű vagy összetett Egyszerű családnév: Bodnár (Bodnár István)

Összetett családnév: 2 cs.névből álló: Konkoly-Thege László, Kőrösi Csoma Sándor 2 cs.név, egyik rövidített: B. Kovács László →Kovács László, B. Cs. Szabó László → Szabó László, Cs.

ÖSSZETETT CSALÁDNÉV: Férjezett asszonyok neve, ahol a férj nevének kezdőbetűje: V. Gilbert Edit → Gilbert Edit, V. Férjezett asszony –né + lánykori név: Beniczkyné Bajza Lenke Csak asszonynév: Veres Pálné

Nemesi címek, megszólítások i-re végződő nemesi címek és megszólító címek: Felsőbükki Nagy Pál → Nagy Pál, Felsőbükki egri Tóth Kálmán → Tóth Kálmán, egri gróf Széchenyi István → Széchenyi István, gróf báró Eötvös József → Eötvös József, báró (mint Sir, Lady, Lord, Mrs.)

Névelőzék, viszonyszó El Greco → Greco, El; araboknál: Al; német: von, der De! olasz: De Rossi, Dall’Ongaro angol: Thomas de Quincey→ De Quincey; Walter de la Mare → De la Mare, Walter Mustafā Ibn Haduga, Mahmūd Abu al-Hasan

TÖRTÉNELMI NEVEK: Az egységesített név, amin az illető a tevékenységét kifejtette, ill. amin a nemzeti hovatartozása szerinti bibliográfiai gyak. számon tartja. Kivéve az uralkodók nevét (katalógus nyelvén írjuk): Jekatyerina (Oroszország: cárnő), II. → Katalin (Oroszország: cárnő), Nagy, II.

Azonos nevű személyek: kieg. adatok v. egyéb adatok Bálint (festő, 15.sz.) Lajos (Magyarország: király), I. Orbán (pápa), II. Szentek nevei: Margit, Szent, Árpádházi Gizella, Boldog

TÖRTÉNELMI NEVEK: Speciális szabály vonatkozik az ókori gör., lat. és a középkori nevekre. Homérosz, Homerus → ‘Omēros Hésziodosz → ‘Ēsiodos Epictetus, Epiktétosz → Epiktetos

b) Testület neve Ha az általa kiadott mű hivatalos, adminisztratív v. tájékoztató jellegű kiadvány, amelynek tartalma a testület belső életére, tevékenységére vonatkozik. Törvényjavaslatok, jogszabályok, kiáltványok kibocsátó testületei. Egy konferencia vagy kiállítás neve mint testületi név.

c) Mű címe vagy egységesített cím - ha a művet háromnál több egyenrangú egyéni szerző alkotta - ha a mű összeállító, szerkesztő, stb. tevékenység során jött létre és nem a szerző válogat - különböző vallások szent könyvei, hitvallásai esetén is egységesített címet adunk meg - Ókori, középkori és humanista „anonim klasszikusok”

III. Gyűjtemények és többkötetes könyvek besorolási adatai a III. Gyűjtemények és többkötetes könyvek besorolási adatai a.) Gyűjtemények - Szerzői gyűjteménynél annyi főtétel készül, ahány mű szerepel a gyűjteményben. A főtétel első besorolási adata a szerző neve. Cím szerinti melléktételt készíthetünk a gyűjteményben szereplő művek címéről. - Vegyes gyűjteménynél különbség van a közös főcímmel rendelkező és a közös főcím nélküli gyűjtemények között. *Közös főcím nélküli vegyes gyűjtemény esetén: a főtétel első besorolási adata az első mű szerzőjének a neve, a többi mű szerzőiről további főtétel készül, azaz minden mű szerzőjének nevét külön-külön választjuk egy-egy főtétel első besorolási adatának. Ha a gyűjteményben több anonim mű szerepel, akkor minden műről külön-külön kell főtételt készíteni, minden főtétel első besorolási adata egy-egy mű egységesített címe.

Közös főcímmel rendelkező vegyes gyűjtemény: az első főtétel első besorolási adata általában a főcím, a szerzőkről további főtétel, a művek címeiről cím szerinti melléktétel készül. Vegyes gyűjteménynek tekinthetők azok a kiadványok is, amelyek két vagy három egyéni szerző egynél több mávét tartalmazzák, de nincs önálló, megkülönböztető címük, hanem a cím legtöbbször a szerzők nevéből és a műfajra utaló kifejezésből áll. A főtételek első besorolási adata a szerzők neve. Műfordítói antológiák: ha az antológia egy költő műfordítói tevékenységét mutatja be, a műfordító nevét a főtétel besorolási adatában kell megadni. Ha viszont a fordításkötet egy szerző munkásságát, valamely nemzeti irodalomból vagy egy témából válogatot műveket kíván bemutatni, a máfordítóról közreműködői melléktételt készítünk.

b.) Többkötetes könyvek Ha a kötetek egyszerre jelennek meg, a főtétel első besorolási adata a kötetek közös szerzője, ennek hiányában a mű közös címe. A többkötetes könyvek különböző címeiről cím szerinti melléktételt készítünk. Nem kell melléktételt készíteni olyan kötetcímekről, amik csak periódusjelzések, betűrendi csoportosítást jelölő betűk.

II. A melléktételek besorolási adatai A szélesebb körű tájékoztatás érdekében, további keresési pontokat biztosítanak. Általában a főtétel besorolási adatában mellőzött adatokról, a közreműködőkről, a mű címéről és a sorozatcímről szoktak melléktételt készíteni. a.) Közreműködői melléktétel: a mű létrejöttében részt vevő közreműködőkről (szerk., fordító, stb) és a közreadó testületekről. b.) Cím szerinti melléktétel: a dokumentum címeiről készítjük c.) Kapcsolatteremtő melléktétel: ha a cím vmelyik előzéklapon a főcímtől eltér, ha a mű különböző kiadásai különböző címeken jelentek meg, vagy ha a mű más művel kapcsolatban áll

IV. Tárgyi melléktétel A leíró katalógus járulékos funkciója, hogy személyről, testületről, földrajzi helyről v. konkrét műről szóló irodalmat is feltárja. Ezt a tárgyi melléktételek segítségével éri el, amelyek a besorolási adatában megadjuk az illető személy, testület, földrajzi hely nevét, ill. a mű szerzőjét és címét v. csak a címét. Tárgyi melléktétel besorolási adatát is általában a bibliográfiai leírásból vesszük, de gyakran előfordul, hogy a leírás a személy, testület v. földrajzi hely nevét nem tartalmazza és csak a mű tartalmából tudjuk ezeket megállapítani.

a.) Személlyel kapcsolatos tárgyi melléktétel: konkrét személyekről szóló kiadványok esetében megadjuk a személy nevének egységesített formáját. b.) Testülettel kapcsolatos t. mt.: ha a kiadvány egy testületet mutat be, a tevékenységét vagy a történetét ismerteti, és a főtételének első besorolási adata nem a testület neve, tárgyi melléktételben megadjuk a testület egységesített nevét. c.) Földrajzi hellyel kapcs. t. mt.: ha a kiadvány egy bizonyos földrajzi helyről szól, a tárgyi melléktétel besorolási adatába a földrajzi né egységesített alakja kerül. d.) Művel kapcsolatos t. mt.: ha a kiadvány vmely konkrét műről szól, azt elemzi, tárgyi melléktételben a mű szerzőjét és címét is meg szoktuk adni. Ha a műnek nincs egyéni szerzője, akkor csak a címe, ha pedig szerzője is van, akkor a szerő egységesített neve és a mű címe együtt alkotja a melléktétel besorolási adatát.