BEVEZETÉS Szellőné Fábián Mária

A minőség értelmezése 1. Az értelmező kéziszótár szerint a minőség filozófiai értelemben a dolgok lényegét je-lentő tulajdonságok összessége. Köznapi szóhasználatban a jó minőség a „kiválóság” a „márkás termékek” szinoní-májaként jelenik meg.

A minőség értelmezésének fejlődése 1960 Megfelelés a szabványoknak 1970 Használatra való alkalmasság 1980 Megfelelés a költségeknek, a vevők jelenlegi igényeinek 1990 Megfelelés a vevők látens igényeinek 2000 után Megfelelés a szervezti kultúrának, a társadalmi méretű tanulásnak, a társadalmi és környezeti elvárásoknak, a fenntartható fejlődésnek

Minőség és fenntarthatóság kapcsolata 1987- Környezet és Fejlődés Világbizottság jelentése: „Közös jövőnk”- definiálta a fenntartható fejlődés fogalmát: olyan fejlődés, amely kielégíti a jelenlegi szükségleteket anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációinak képességeit szükségleteik kielégítésére

A fenntarthatóság alappillérei A környezet és a természeti erőforrások megőrzése A gazdaság fenntartható működtetése A társadalmi viszonyok elfogadható, rugalmas és önkorrekcióra képes formáinak megvalósítása Az élet minőségére koncentrál mindhárom területen, dinamikus, állandóan változó fogalom

2002- ENSZ 57/254 határozat 2005-2014 - az oktatás a fenntartható fejlődésért évtizede - felelőse az UNESCO A minőség kérdései is bele tartoznak a fenntarthatósággal kapcsolatos oktatási törekvésekbe

A minőség fogalma Az ISO szabvány értelmezésében minő-ség: „Egy tevékenység vagy folyamat, termék, szervezet, rendszer vagy személy, ezek bármilyen kombinációja azon jellem-zőinek összessége, amelyek befolyásolják a képességet, hogy meghatározott és el-várt igényeket kielégítsen (MSZ EN ISO 8402).

A minőség fogalma 2. A minőség annak mértéke, hogy mennyire teljesíti a saját jellemzők összessége a kö-vetelményeket. Nem egyszerűen a jellem- zők összessége jelenti a minőséget, ha-nem a követelmények, igények, elvárások teljesítésének a mértéke.

A minőség fogalma, értelmezése 3. David Garvin szerint a minőség öt jelen- tősebb megközelítésmódja: - transzcendens megközelítés, - termék-alapú megközelítés, - termelés-alapú megközelítés, - felhasználó-alapú megközelítés, - érték-alapú megközelítés.

A minőség fogalma, értelmezése 4. TQM meghatározása szerint: „a minőség alapvető üzleti stratégia, amelynek folya-mán született termékek és szolgáltatások teljességgel kielégítik mind a belső mind a külső vevőket azzal, hogy megfelelnek a kimondott és kimondatlan elvárásoknak (A. Tenner-DeToro).10

Fogalom meghatározások 1. Minőségirányítás: a szervezet működésének minőségközpontú irányítása. Tevékenységek koordinált rendszere (folyamatok, eljárások, eszközök). Minőségpolitika: a minőségre vonatkozó, a vezetés által megfogalmazott és kinyilvánított általános szándéka (rövid vagy középtávon).

Fogalom meghatározások 2. Minőségtervezés: olyan tevékenységek, amelyek meghatásozzák a célkitűzéseket, minőségkövetelményeket és a minőség- rendszer elemeinek alkalmazását. Minőségszabályozás: operatív módszerek és tevékenységek, amelyek a minőség- követelmények teljesítését szolgálják.

Fogalom meghatározások 3. Minőségbiztosítás: rendszeres tevékenység, a-mely biztosítékot nyújt arra, hogy a termék vagy szolgáltatás teljesítse a minőségkövetelménye-ket. Minőségfejlesztés: A minőségfejlesztés a szerve-zeten belüli tevékenységet jelenti a folyamatok, erőforrások, szabályozási technikák és képessé-gek (vagyis az egész rendszer) hatásosságának és hatékonyságának növelése céljából.

Fogalom meghatározások 4. Minőségmenedzsment: az általános és szabályozási tevékenységek összehangolt egysége, amely meghatározza a minőség-politikát, a minőségre vonatkozó célkitű-zéseket és megvalósítja azokat a minőség-tervezés, minőségszabályzás és a minő-ségfejlesztés eszközeivel.

Total Quality Management A TQM teljes körű átfogó minőségirányítási stratégia. Olyan egyeztetett struktúra, amely a minőség megvalósítását elsődleges vezetői feladatnak tekinti és erőforrásainak legjobb és leggazdaságosabb felhasználásával a folyamatos megelégedettséget szolgálja.

A minőséget befolyásoló tényezők A vevő, aki az igényeket és elvárásokat megfogalmazza A szervezet, ami a termékeket, szolgáltatásokat előállítja, nyújtja A emberek, akik a szervezetekben a termékeket és szolgáltatásokat előállítják, nyújtják Folyamatok és erőforrások A vállalati környezet és szervezeti kultúra

Minőségelemek 1. Termék esetében: szabványosság, hasz-nálhatóság, biztonság, megfelelő ár. Szolgáltatások esetében: megfelelő hozzá- férés, tájékoztatás és kommunikáció, a szolgáltató kompetenciája, udvariassága, megbízhatósága. Személyek esetében: a feladatra való fel-készültség, igényesség, felelősség, meg-bízhatóság.

Minőségelemek 2. Szervezetek esetében: partnerközpontúság, törvényesség, hatékonyság, társadalmi felelősség. Egy szervezet minőségét alapvetően a benne dolgozó emberek, csoportok és a vezetés minősége alakítja ki.

Minőségi igények/követelmények megfogalmazói Vevők, fogyasztók, „érdekelt felek”. Törvények, jogszabályok, hatósági előírások, szabványok. Gyártók, szolgáltatók belső előírásai, „a vevőkkel kötött szerződések”.

A minőségügy története A II. világháború előtt a minőségfogalom a termék fizikai jegyeit öleli fel. A teljes körű minőség az USA-ban, a szá- zadfordulón kezdődött. Minőségguruk: Frederick W. Taylor, Walter Shewart, Edwards W. Deming, Joseph Juran, Philip B. Crosby, Armand Feigen-baum

A minőségellenőrzéstől a minőségirányítási rendszerekig 1. 1900 előtt: mesteremberek kora: minden darabot ő maga megvizsgál, a hibásat keresi meg és nem az okot. A termelés és az ellenőrzés nem válik szét 20.sz. első fele: művezetői ellenőrzés, MEO szétválik a termelés és minőség-ellenőrzés 20.sz.második fele: statisztikai minőség-ellenőrzés, meg kell keresni az okot, hogy a folyamatot vissza tudjuk hozni a határok közé

A minőségellenőrzéstől a minőségirányítási rendszerekig 2. 20.sz. utolsó harmada: teljes körű minőségszabályozás TQC Japán, TQM, Önértékelési módszerek, EFQM- modell alkalmazása 21.század: A szabványos rendszer, a TQM és az EFQM- modell közeledése, a minőség és a fenntarthatóság közös kezelése

A minőség mint vezetési filozófia Meghatározni a teendőket (célok). Megteremteni a megvalósítás feltételeit (erőforrások). Biztosítani, hogy elvégezzék a munkát (végrehajtás, ellenőrzés).

Vezetői szintek 1. Felsőszintű vezető: minőségpolitikai célkitűzések megfogal-mazása, pénzügyi források előteremtése, minőségstratégia.

Vezetői szintek 2. Igazgatásszintű vezetés: a minőségirányítás integrálása, vezérlése, információáramlás biztosítása, felfelé és lefelé, elemzések készítése, döntéshozatal előkészítése.

Vezetői szintek 3. Végrehajtási szintű vezető: a minőségirányítás operatív és korrekciós intézkedéseinek végrehajtása, vezérlése, információáramlás biztosítása, felfelé és lefelé.

Könyvtári minőségfejlesztési program 1. Stratégiai cél: intézményi szinten, fenntartói szinten, ágazati szinten. Jövőkép:

Könyvtári minőségfejlesztési program 2. A program elemei: humánerőforrás, szervezeti oldal, intézményi oldal. Feladatok: helyzet megismerése, szakem- berek felkészítése, intézményi vizsgálatok, partnerkapcsolatok kiépítése.