Energia és környezetvédelem

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A globális felmelegedés és az üvegházhatás
Advertisements

Szélkerék-erdők a világban és hazánkban
Energia – történelem - társadalom
Környezetvédelem (Energia és levegőkörnyezet)
Energia és környezet © Gács Iván (BME) 1 Környezetvédelem (Energia és levegőkörnyezet) Az energiafelhasználás hatása a levegőkörnyezetre és.
NOx keletkezés és kibocsátás
Energia és (levegő)környezet
Modern technológiák az energiagazdálkodásban - Okos hálózatok, okos mérés Haddad Richárd Energetikai Szakkollégium Budapest március 24.
Energetikai folyamatok és berendezések
Fenntartható energiagazdálkodással az éghajlatváltozással szemben: retorika vagy realitás? Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Környezetgazdaságtan.
Az Észak-Alföldi régió energiastratégiája
Energiatakarékos otthon
© Gács Iván (BME) 1/26 Energia és környezet NO x keletkezés és kibocsátás.
Az európai unió környezetvédelme. A tisztább, élhető környezetért Az Európai Unió több évtizedes munka eredményeként rendkívül átfogó környezetvédelmi.
Solar rendszerek környezeti hatásai Ifj. Filó György.
NEM MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK
ÚJ KIHÍVÁSOK, ALTERNATÍVÁK A FENNTARTHATÓSÁG ÚTJÁN „LEGYEN SZÍVÜGYÜNK A FÖLD!” Nukleáris energiatermelés a fenntarthatóság jegyében Bátor Gergő.
A FÖLD TERMÉSZETI ERŐFORRÁSAI
Fosszilis vs. megújuló Gazdaságossági szempontok
Van élet az olaj után?!- A négy fő elem, mint alternatív energiaforrás
Dr. Gerse Károly MVM Zrt. vezérigazgató-helyettes április 18. Európai energiapolitika - magyar lehetőségek a villamosenergia-iparban Kihívások Lehetőségek.
Klímaváltozás – fenntarthatóság - energiatermelés
Légszennyezőanyag kibocsátás
Az energiáról röviden Németh Zoltán ELTE TTK 2009.
Készítette: Gáti-Kiss Dániel Témakör: Energiagazdálkodás
Környezet- és emberbarát megoldások az energiahiányra
© Gács Iván (BME) 1/26 Energia és környezet NO x keletkezés és kibocsátás.
Mi is az? görög ενεργεια kifejezésből Ahol: - az εν- jelentése „be-” - az έργον-é pedig „munka” - az -ια pedig absztrakt főnév Az εν-εργεια összetétel.
2. AZ ENERGETIKA ALAPJAI.
Az energia fogalma és jelentősége
Megújuló energiaforrás
Alternatív energiaforrások
Hagyományos energiaforrások és az atomenergia
Az energiaellátás és fogyasztás tudományos alapok és feladatok Meskó Attila A magyar energiapolitika és környezetpolitika új kihívásai április 10.
1 Megújuló villamosenergia arányát tekintve: Új befektetések a fenntartható energiarendszerekbe Technológiánként: Értékben: Régiónként: Forrás:
1 „ Energiapolitikai kérdőjelek, lehetséges válaszok” Dr. Hegedűs Miklós Ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. MKT Vándorgyűlés, Eger Június.
Megújuló energiaforrások
Energiahatékonyság és fenntartható fejlődés
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék Dr. Ősz János Fenntartható fejlődés és energetika.
Energiatervezés Energiapolitikai szempontok Forgatókönyv elemzés.
Megújuló energiaforrások: Szélenergia
A Kiotói Jegyzőkönyv Énekes Nóra Kovács Tamás.
ÚJ MAGYARORSZÁG FEJLESZTÉSI TERV DR. NÉMETH IMRE AUGUSZTUS 7.
Jut is, marad is? Készítette: Vígh Hedvig
A szén és vegyületei.
Megújuló energiaforrások – Lehetőségek és problémák
szakmai környezetvédelem megújuló energiák 1.
Globális felmelegedés és a különböző ciklusok
AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁS VESZÉLYE ÉS A HAZAI KLÍMAPOLITIKA Szabó Imre miniszter Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium február 27.
NÉMETH MÁRTA BIOLÓGIA BSC, 3. ÉVFOLYAM Energiapolitika
SZÁMÍTÁSI FELADAT Határozzuk meg, hogy egy biomassza alapú tüzelőanyag eltüzelésekor a kén-dioxid emisszió tekintetében túllépjük-e a határértéket. Az.
„Megújuló energiaforrások a térségfejlesztés szolgálatában” Gulyás Gréta 12.a Bartha Szabolcs 10.a Hegedűs Márton 10.a Gyöngyösi József Attila Szakközépiskola,
INTERNATIONAL ENERGY AGENCY
Energia és (levegő)környezet
A tűz.
Energetikai gazdaságtan
1 „ Beszéljünk végre világosan az energetikáról” Dr. Hegedűs Miklós Ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Energetika Október 2.
Az új nemzetközi megállapodás létrehozása EUROPEAN COMMISSION FEBRUARY 2009 Éghajlatváltozás.
Tüzeléstechnika A keletkezett füstgáz
Atomenergia kilátások Kovács Pál OECD Nuclear Energy Agency OECD Nuclear Energy Agency.
Az alternatív energia felhasználása
Globalizáció és környezeti problémák
Éghajlatváltozás és egészségügyi ellátás Antal Z. László MTA TK Szociológiai Intézet Magyar Kórházszövetség XXVII. Kongresszus, Debrecen, április.
Energiatervezés Trendek és folyamatok. Energiafelhasználási trendek.
/16 © Gács Iván AZ ENERGETIKA ÉS A KÖRNYEZETVÉDELEM GAZDASÁGI ÖSSZEFÜGGÉSEI Dr. Gács Iván ny. egyetemi docens BME Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék.
GEOTERMIKUS ENERGIA.
Energetikai gazdaságtan
Energetikai gazdaságtan
Bioenergia, megújuló nyersanyagok, zöldkémia
Energiaforrásaink.
Előadás másolata:

Energia és környezetvédelem BSC II.évf Energia és környezetvédelem 2008. Augusztus 29. Dr. Bank Klára, egyetemi docens

Alapfogalmak energia : munkavégző-képesség energia-termelés: (→folyamat!)az ember ÖNMAGA és a TERMÉSZET közé eszközöket illeszt ezek olyan ügyes eszközök: amelyek transzfor-málják a természeti adottságokat abba az új formába, amelyik alkalmas arra, hogy munkavégzésre használjuk fel! (eszközök például: tűz, napkollektor, hőszivattyú, stb.) Energiahordozó -► energiaforrás: Olyan természetben előforduló anyag, (vagy jelenség), amelyből az ember képes a mindennapi élete során, a számára szükséges energia-fajtát előállítani. (pl.fűtés,világítás) Energiaforrások alaptípusai: 1. A természethez való viszonya, és az emberi közreműködés szerint (fogyó, megújuló) 2. A felhasználás módja, mikéntje szerint (elsődleges, másodlagos)

Természeti erőforrások osztályozása Fogyó erőforrások (stock jellegűek, mennyiségük véges) Megújuló erőforrások (flow jellegűek, term törvényei szerint regenerálódnak,ember által érzékelhető idő alatt) A felhasználással elfogyasztott Elméletileg (részben gyakorlatilag) újrahasznosíthatók A kritikus zóna kockázata nélkül A kritikus zóna kockázatán belüliek Fosszilis fűtőanyagok: kőszénfajták, tőzeg, kőolaj, földgáz. Nem égő gázok. Hasadó anyagok. Ércek. Felszín alatti vizek egy része Ércből kivont fémek Elemi és nemfémes ásványok NAPENERGIA Geotermikus energia Légkör, légköri energiák (szél). Víz (vízi energia) Tengerjárás. Hullámzás. Tengeri áramlatok Biomassza Növényvilág. Erdő. Állatvilág. Vizek élővilága. A vízkészletek egy része. Talaj.

A világ primerenergia termelésének alakulása (Millió tonna olajegyenérték= Mtoe)

Az világ primerenergia-termelésének szerkezete

CO2 emisszió tüzelőanyag-típusok szerint A világ primerenergia termelésének alakulása 1971 és 2005 között

Globális átlaghőmérséklet növekedés Közgyűlés 39/2005. (VII. 29.) számú döntésének megfelelően, a működési környezetet jellemző bizonytalanságra tekintettel a gördülő stratégiaalkotás keretében évente a stratégia felülvizsgálatára és aktualizálására kerül sor. Dr. Gerse Károly MVM Zrt. vezérigazgató-helyettes ETE 2007. március 2. Comission staff working document, Impact Assessment Summary (COM(2007) 2 final; SEC (2007) 8

A földi átlaghőmérséklet változása 1880–2006 között, a 20 A földi átlaghőmérséklet változása 1880–2006 között, a 20. század átlagához képest Forrás: National Climatic Data Center NOAA, 2007 http://www.ncdc.noaa.gov/oa/climate/research/anomalies

A Világ primer energia igénye 2030-ig Olaj dominál, gáz nő abszolút értékben a legjobban, megújulók %-ban nőnek a leggyorsabban, de részarányuk 10 % alatt marad Olaj Földgáz Szén Nukleáris energia Megújulók (vízenergia nélkül) Vízenergia

A bizonyított fosszilis energia hordozó készletek megoszlása jelenleg a világon egyszerűen szállítható nagy szénkészletek, geopolitikailag megbízható körzetekben a szénpiac biztonságos és sokoldalú kínálattal rendelkezik a szén könnyen tárolható, biztonsági tartalékként használható a szénalapú energiatermelés nem időjárás-függő

A világ primerenergia felhasználásának valószínű trendje A világ népességszámával kapcsolatos trendek (1950-2300) A világ primerenergia felhasználásának valószínű trendje 11

Előrejelzés a hagyományos energiatermelés és a megnövekedett energia igények eltávolodására

A világ primerenergia-felhasználása az utóbbi száz évben

Energia használattal kapcsolatos CO2-kibocsátás 1850-1994 http://www.kankalin.bme.hu/Dok/energia4.pdf http://www.kankalin.bme.hu/Dok/energia4.pdf 15

A világ energia-felhasználásának legvalószínűbb deklarált trendjei

A gazdaságosan kitermelhető készletek nagysága, ezek árarány változásai hangsúlyozzák a szénfelhasználás jelentőségét, jövőbeni ismételt előtérbe kerülését. A táblázatban a földben lévő, gazdaságosan kitermelhető készletek élettartalmát látjuk:(forrás: World Energy Council, London / Geneva). Rámutat: a szűkös kőolaj és földgáz készlettel takarékosan kell bánni, illetve ezek további áremelkedése várható, aminek már most tanúi vagyunk. Nem véletlen, a szén a világ bányászatában hogy változatlanul főszereplő és az is marad. http://www.honestus.hu/download/szentipusok_rangsora.pdf

Fosszilis energiapotenciál (becslés 1998-ra, frissítve: 2004-re) Uránium 500 év Kőolaj 67 év Budaörs_Horváth J Szén 1500 év Földgáz 150 év Forrás: Bundesanstalt für Geowissenschaften und Rohstoffe 2004 Bárdossy György nyomán 18

A világ várható primerenergia-felhasználása 2060-ig

Klímaváltoztatási célkitűzések összehasonlítása (a CO2 csökkentési elképzeléseik alapján) Comparison of Legislative Climate Change Targets in the 110th Congress, 1990-2050 (2007)

Az üvegházgáz-kibocsátások 2000-ben (eredetük szerint) Forrás: Stern-jelentés, az adatok a World Resources Institute Climate Analysis Indicators Tool (CAIT) 3.0-ás on-line adatbázisából származnak. Forrás: Stern-jelentés, az adatok a World Resources Institute Climate Analysis Indicators Tool (CAIT) on-line adatbázisából származnak. 21

Üvegházhatású gáz kibocsátás (t/fő) Közgyűlés 39/2005. (VII. 29.) számú döntésének megfelelően, a működési környezetet jellemző bizonytalanságra tekintettel a gördülő stratégiaalkotás keretében évente a stratégia felülvizsgálatára és aktualizálására kerül sor. Dr. Gerse Károly MVM Zrt. vezérigazgató-helyettes ETE 2007. március 2. Comission staff working document, EU Energy Policy Data (SEC (2007) 12)

Eddigi eredmények Közgyűlés 39/2005. (VII. 29.) számú döntésének megfelelően, a működési környezetet jellemző bizonytalanságra tekintettel a gördülő stratégiaalkotás keretében évente a stratégia felülvizsgálatára és aktualizálására kerül sor. Dr. Gerse Károly MVM Zrt. vezérigazgató-helyettes ETE 2007. március 2. A Közgyűlés 39/2005. (VII. 29.) számú döntésének megfelelően, a működési környezetet jellemző bizonytalanságra tekintettel a gördülő stratégiaalkotás keretében évente a stratégia felülvizsgálatára és aktualizálására kerül sor. Comunication from the Commission to the Council and the European Parliament; Grean Paper follow-up action (COM(2006) xxx final)

Megoldási lehetőségek A Közgyűlés 39/2005. (VII. 29.) számú döntésének megfelelően, a működési környezetet jellemző bizonytalanságra tekintettel a gördülő stratégiaalkotás keretében évente a stratégia felülvizsgálatára és aktualizálására kerül sor. Dr. Gerse Károly MVM Zrt. vezérigazgató-helyettes ETE 2007. március 2. Comission staff working document, Impact Assessment Summary (COM(2007) 2 final; SEC (2007) 8)

Fenntartható energiagazdálkodás: A környezetvédelmi szabályozás önmagában nem elegendő Az energiapolitikának a környezetvédelmi szempontok figyelembevételével kell felépülnie Igen fontos az energiahasználók környezettudatosságának fejlesztése is. Ha ezeket szem előtt tartjuk gyermekeinkre, unokáinkra élhető világot hagyhatunk.

EU - kihívások, célok, kérdések Fenntarthatóság (+2C fok átlaghőmérséklet, +5% CO2 növekedés veszélye) Ellátásbiztonság (2030-ban gáz 85%-a, olaj 93%-a import lesz Versenyképesség (drága munkaerő, nagy energiaszámla 100$/barrel feletti olajár 2030-ban) Stratégiai célok Üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése 2020-ig 30%-al, 2050-ig 50%-al, ebből fejlett országokban 60-80%-al EU kötelezettségvállalása mindenképpen 20% csökkentésre 2020-ig 1990-hez viszonyítva (ez hozzájárul a versenyképességhez is, mivel így jelentősen csökkenteni kell a primerenergia felhasználást is) Dr. Gerse Károly MVM Zrt. vezérigazgató-helyettes ETE 2007. március 2. Kérdések: Megvalósíthatóság, versenyképesség, egyenlőtlenségek kezelése igazságosság

SZÉNTÜZELÉS I. A szenek éghető és nem éghető anyagokból állnak. Mindenekelőtt fontos a szén összetételének ismerete A szenek éghető és nem éghető anyagokból állnak. Éghető részek: karbon (C), hidrogén (H), nitrogén (N) és a kén (S) éghető formája. A maradékban van oxigén (O), víz (H2O) és hamu. A szénből illórészek távoznak el, amelynek egy része nem éghető. Az idősebb szenek kevesebb illórészt tartalmaznak. A nagy illótartalom jobb gyullékonyságot jelent. A karbonhoz (C) kötött hidrogén (H), vagyis a szénhidrogén az illórész fontos része. A szabadon lévő hidrogén (H) vízzé ég el a tűztérben. Az illórész tartalom összefügg a szenek gyulladási hőfokával: fordítottan aránylanak egymáshoz. A szén éghető-kén tartalma káros, mert elégésekor SO3 ill. SO2 keletkezik, mely érintkezik az égéskor keletkező vízgőzzel és kénsavat ill. kénessavat alkot. (kémény bélelés, kazán tönkremenetel, környezetvédelmi bírság, konzekvenciák). A nem éghető kén a hamuban marad.

SZÉNTÜZELÉS II. A szén oxigén tartalma segíti a gyulladást. A magasabb oxigéntartalmú alacsonyabb hőmérsékleten gyullad. A szabadon történő tárolás hátrányos ebből a szempontból is, nem beszélve a porladásról, amit részben az oxidáció A szén nitrogén tartalma NO-NOx formában a füstgázzal távozik, mint légszennyező anyag a tüzeléshez használt levegő nitrogénjével (N2) együtt. A szén nedvesség tartalma két formában van jelen: felszívott (higroszkópikus) és a felületre tapadt durva nedvesség. A szén égéshőjéből hőt von el, ami az elpárolgásához szükséges, akár csak a hidrogén égésekor keletkezett víz esetében. A nedvesség elősegíti az öngyulladást, csökkenti a tűztér hőfokát. Kis nedvesség tartalom előnye, hogy katalizátorként működik gyújtásnál és égetésnél, segíti a korommentes égést. A szén hamutartalma keletkezési körülményei, alkotói által adottak: ez a kötött hamutartalom. A szén szállítmányok tartalmazhatnak idegen, ún. kívülről hozzákerült hamut (pl. meddőkőzet). A hamutartalom összetétele ad választ arra, hogy a tűztéri salak (hamu) könnyen vagy nehezen kezelhető. A hamu jellege lehet meszes, azaz széteső salakot eredményező, mert döntően kalcium - oxidokat tartalmaz. A szilikátos, agyagos hamu összesül, mert sok benne a szilícium - oxid. Az összesült hamu sokszor zárványként közrefogja a ki nem égett szénszemeket, különösen ha az kevés időt tartózkodik a tűztérben.

SZÉNTÜZELÉS III. Törekednünk kell a tökéletes égésre, azaz a szén alkotó részei legmagasabb oxiddá égjenek el és a hamu ne tartalmazzon éghetőt. Ez azt is jelenti, hogy a füstgázban se legyen éghető gáz. Vagyis minden éghető rész a tűztérben égjen el. Kiemelt jelentőséggel bír az oxigén és levegőszükséglet biztosítása. Egyrészt azért, hogy az égést fenntarthassuk, másrészt, hogy megfelelő gáz-levegő keverék kialakuljon ahhoz, hogy az éghető gázok begyulladjanak. Huzatszabályozással biztosítsunk légfelesleget. Indokolt a tüzelés ellenőrzése egyrészt a füstgázok összetételének vizsgálatával (maradt-e éghető rész benne, légszennyezési tényezők mértéke), másrészt nem tartalmaz-e a hamu ki nem égett szénszemeket (hamu éghető meghatározás). Fontos, hogy az égési hőfokot (tűztérfokot) lehetőleg magasan tartsuk, ami nagyobb teljesítőképességet biztosít a kazánnál, de a gazdaságosság is ezt kívánja, a jobb hőátadási viszonyok miatt is. Itt is nagy szerepe van a kazán és szén összhangnak, akárcsak az elégetésre kerülő szén szemnagyságának. A tüzelőberendezésnek az eltüzelendő szén tulajdonságaihoz kell igazodnia és viszont. Olyan tüzelőberendezést még nem gyártottak, amelyben valamennyi szénféleség egyaránt gazdaságosan eltüzelhető lenne.

http://www.kankalin.bme.hu/Dok/energia4.pdf

http://www.kankalin.bme.hu/Dok/energia4.pdf

http://www.kankalin.bme.hu/Dok/energia4.pdf

http://www.kankalin.bme.hu/Dok/energia4.pdf

http://www.kankalin.bme.hu/Dok/energia4.pdf

http://www.kankalin.bme.hu/Dok/energia4.pdf

http://www.kankalin.bme.hu/Dok/energia4.pdf

http://www.kankalin.bme.hu/Dok/energia4.pdf

Greenhouse gas emissions: historical perspective The crucial issue is how coal is used, not the fuel itself. Technologies have already been developed that are capable of almost entirely eliminating local and regional pollutants from coal-fired power generation – particulates, oxides of nitrogen and sulphur dioxide – the challenge with these technologies being to increase the extent of their global use. New, more efficient power plants reduce emissions of carbon dioxide, and research and development into CO2 capture and storage is http://www.netl.doe.gov/technologies/coalpower/refshelf/role_of_coal.pdf

Ugye milyen szép? Jó lenne, ha ezt a szép éjszakai világítást már főképpen a megújuló energiaforrásokból fedezhetnénk! K Ö S Z Ö N Ö M A F I G Y E L M E T !

Elméleti felkészülésen kívül + EGYÉNI FELADAT MINDENKINEK Elméleti felkészülésen kívül + EGYÉNI FELADAT MINDENKINEK! (írásban kell leadni a szóbeli vizsgán): Valamilyen energiahordozó használatával kapcsolatos környezeti károkozás illetve „havaria-esemény” leírása, és bemutatása/leadása ! (…Csernobili atomerőmű katasztrófa kizárva!!!...ezen kívül bármi lehet választani a megadott témában.)

Primerenergia-felhasználás várható változása a világon Horvath J.Ferenc Energia Hivatal Dr. Bank Klára IEA World Energy Outlook 2005, Mavir Zrt. . 43 43

Javasolt irodalom és elektronikus forrásanyagok: Vajda György: Energiaellátás ma és holnap Bp.,2004, MTA Társadalomkut.Központ Al Gore: Kellemetlen igazság c. filmje és könyve (Göncöl Kiadó) ELEKTRONIKUSAN: www. klimavaltozas.lap.hu www.greenergy.hu www.kekenergia.hu/ Stb. www.energia.lap.hu –ról továbblinkelve!

A megújuló források energiakínálata évente