Felelő(s) Közösségek Nemzetközi Konferencia Szőlészeti-borászati kutatások a Pécsi Tudományegyetemen a borvidékek fejlesztéséért Csikászné Krizsics A., Kozma P., Hartman B. és Jakab G. Pécsi Tudományegyetem Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet Felelő(s) Közösségek Nemzetközi Konferencia Pécs, 2013. május 22-24.

A vidék hagyományos és új funkciói Termelői – élelmiszer előállítás Foglalkoztatás – önellátás, megélhetés Tájalakítás, tájfenntartás Környezeti felelősségvállalás – CO2 kibocsátás csökkentése Helyi termékek előállítása Élelmiszerbiztonság – mennyiségi és minőségi értelemben Mit tud a Kutatóintézet tenni e feladatok teljesítésének előmozdítására?

Szőlőtermelés területének és a termés mennyiségének alakulása Magyarországon Forrás: KSH, HNT

A szőlőtermesztésben a folyamatos-, az idény- és a részmunka lehetősége is adott A termelési szerkezetben az ökológiai, táji adottságok kihasználása fontos feladat. A kertészeti ágazatok – köztük a szőlő-bor – jelentős szerepet tölthet be a vidéki foglalkoztatásban, biztosítva ezzel sok ember megélhetését.

A földhasználati módok vidékfejlesztési potenciálja Forrás: Nagy G. (2007 ): Multifunkcionális erőforrás analízis a vidékfejlesztésben . Agrárgazdaság, Vidékfejlesztés, Agrárinformatika Nemzetközi Konferencia, Vidékfejlesztési Szekció I. DE ATC AVK, Debrecen, 2007. március 20-21. CD

Szőlőtermelés az Ormánságban A szőlő- és borkultúra sajátos megítélése miatt szinte minden településen jelen van, gazdasági jelentősége a borvidéki településeken mérvadó. Az Ős-Dráva projektbe vont 36 település közül 17-ben a 2010. évi Általános Mezőgazdasági Összeírás alapján található 11,14 hektár szőlőterületnek nincs az árutermelés szempontjából jelentősége. Az Ormánsági települések közül kettő (Diósviszló és Hegyszentmárton) a Villányi borvidékbe tartozik, ahol az ökológiai potenciálnak eddig csak az egyharmada került kihasználásra.

termőhelyi kataszterbe tartozó területei Diósviszló és Hegyszentmárton termőhelyi kataszterbe tartozó területei Település   I. II/1 Összesen Jelenleg szőlő ha Diósviszló 295 200 495 143 Hegyszentmárton 193 76 269 91 Forrás: BCE SZBKI KKÁ

(max. pontszám: 400) Forrás: BCE-SzBKI KKÁ + FÖMI Termőhelyi kataszter – a termőhely komplex (talaj-, klíma-, domborzat-, fekvés adottságok) minősítése (max. pontszám: 400) Forrás: BCE-SzBKI KKÁ + FÖMI Talajvizsgálati eredmények alapján: vályog kötöttségű, semleges- enyhén meszes, gyenge-közepes humusz tartalmú, jó tápanyag ellátottságú területek

Nemzeti Vidékstratégia 2012-2020 Kapcsolódó Intézeti kutatási területek Fenntartható agrárszerkezet- és terméspolitika elemei: Ökológiai gazdálkodási program Génmegőrzési program Táj- és agrár-környezetgazdálkodási program - Szőlő- és borprogram Szőlőfajták betegség ellenálló képességének vizsgálata Rezisztencia nemesítési program

A szőlő rezisztencia nemesítést ösztönző indokok A szőlő az egyik leginkább környezetszennyező kultúra Európában. A mezőgazdaságilag művelt terület 2 %-án van szőlő, de a mezőgazdaságban felhasznált növényvédőszerek 50%-át ezen a területen juttatják ki! ECOPHYTO terv: 2018-ig 50 %-al kell csökkenteni a mg-ban felhasznált növényvédőszerek mennyiségét, számos hatóanyag került, ill. kerül kivonásra. Biológiai védekezés lehetőségei korlátozottak. Az egyre dráguló növényvédőszer árak és energia költségek a versenyképességet is jelentősen befolyásolják.

Magyarországon az ökológiailag művelt szőlőterület aránya 1,5 % körül van (Roszik, 2012). A Villányi borvidéken ez az arány közelíti a 10%-t (Kovács, 2011).

Betegségeknek ellenálló szőlőfajták értékelése (Pécs, 1997- 2004) Peronoszpóra Lisztharmat Fürt levél fürt levél Moldova, Göcseji zamatos, Lakhegyi mézes, Orion, Palatina, Reform, Regent, Staufer, Sirius, Suzy, Petra, Zalagyöngye, Kunleány, MM. 20, MM. 47, MM. 56, Rezisztens magvatlan, Staufer Csillám, MM. 7, MM. 18, MM. 32, MM. 57, Nero, Teréz, Viktor Noah Alföld 121, Amadeus, Korai bíbor, Liza, Odysseus, Orpheus, Pannon frankos, V-5, V-6, V-9, Zlata, Noah, Petra CS.F.T.2423, Duna gyöngye, Isaura, Kristály, Malverina, Medina, Fesztivalnüj, Phoenix, Pölöskei muskotály, Sarolta, Viktória gyöngye, Esther Bianca, Feri szőlő, MM.27, Refrén, 99-1-162, 99-1-48, 99-1-323

99-1-48 hibrid Bianca Regent A gombabetegségeknek ellenálló szőlőfajták előállítása hagyományos és molekuláris genetikai módszerekkel történik. Az új keresztezési programból származó hibridek a 2004-es peronoszpóra és lisztharmat járványos évben permetezés nélkül is teljesen tünetmentesek maradtak az év során. Regent

Borsmenta Az utóbbi évtized Pécsi rezisztencia nemesítési programjának legígéretesebb fajtajelöltjei – vegyszeres védekezés nélkül termesztve 04-7-108 01-1-852

Nemzeti Vidékstratégia 2012-2020 Kapcsolódó Intézeti kutatási területek Fenntartható agrárszerkezet- és terméspolitika elemei: Ökológiai gazdálkodási program Génmegőrzési program Táj- és agrár-környezetgazdálkodási program - Szőlő- és borprogram A pécsi gyűjtemény 1970-re Közép-Európa legnagyobb, a világ 6. legjelentősebb szőlőgyűjteményévé fejlődött, amelynek akkori tételszáma 1135 db volt. Németh Márton munkássága óta Intézetünk a génmegőrzés és a klónszelekció magyarországi központja. Ma a fajtagyűjte-ményünk 4,5 hektáron közel 1500 tétellel rendelkezik.

A génbank létrehozója az intézmény első vezetője Dr A génbank létrehozója az intézmény első vezetője Dr. Németh Márton, aki neves ampelográfus és szakíró volt. A szelektálás jeles művelője, módszerének kidolgozója, Magyarországon nem ismert fajták honosítója.

A szőlő génbankban a gyűjteményes elvárásoknak megfelelően, csoportosításban kitelepítve találhatók a szőlőfajták: - Kárpát-medence ősi fajtái - Magyar szőlőnemesítők csemege- és borszőlő fajtái - A világ legismertebb csemegeszőlő fajtái - Vörösbort adó szőlőfajták - Környezetkímélő, rezisztens szőlőfajták A nemzetközi elvárásoknak megfelelően elvégeztük a szőlőfajták DNS markerekkel történő azonosítását. Az Intézet 1999-2010 között részt vett két EU génmegőrzési projektben is.

Nemzeti Vidékstratégia 2012-2020 Kapcsolódó Intézeti kutatási területek Fenntartható agrárszerkezet- és terméspolitika elemei: Ökológiai gazdálkodási program Génmegőrzési program Táj- és agrár-környezetgazdálkodási program - Szőlő- és borprogram Integrált növényvédelmi technológiák kidolgozása Mikorrhiza – szőlőgyökér kapcsolatok tanulmányozása – talajélet fokozása A növények vízállapotának felmérése – ökofiziológiai vizsgálatok Tápanyagtervek készítése

Környezetkímélő művelés, integrált szőlőtermesztés   Új Európai Agrármodell: „ Környezethez alkalmazkodó, többfunkciós mezőgazdasági modell, amely úgy állít elő értékes, szermaradványoktól mentes, egészséges és biztonságos élelmiszert és egyéb nyers- anyagokat, hogy közben megőrzi a környezetet, az élővilágot, a tájat benne az embert, közösségeit és kultúráját”.

A mikorrhiza szimbiózis potenciális hatásai A mikorrhiza oltás szerepe: a talaj biológiai termékenységének visszaállítása, a kertészeti rendszerek fenntarthatóságának elősegítése Tápanyag ellátás javítása Védelem a károsítókkal szemben Stressztűrés fokozása A mikorrhiza szimbiózis potenciális hatásai Biodiverzitás növelése Talajszerkezet javítása Termés mennyiség és minőség növekedése

A szőlőélettani kutatások: a vízháztartás szabályozás, a fotoszintézis, a szárazság tűrőképesség vizsgálata és a kísérleti beavatkozások hatásának elemzése szorosan kapcsolódik a termesztés-technológia fejlesztéséhez.

Nemzeti Vidékstratégia 2012-2020 Kapcsolódó Intézeti kutatási területek Fenntartható agrárszerkezet- és terméspolitika elemei: Ökológiai gazdálkodási program Génmegőrzési program Táj- és agrár-környezetgazdálkodási program - Szőlő- és borprogram Oktatás, továbbképzés Szőlészeti-borászati szaktanácsadás Bemutatók, szakmai napok Innovatív termelőkkel végzett kísérleti fejlesztő munka

A szőlőlevelek, a must- és a bor makro-és mikroelem tartalmának meghatározására szolgáló ICP készülék mellett a folyadék-és gázkromatográfiás analitika feltételei is adottak. A boralkotók (polifenolok, tanninok, antocianinok, szerves savak stb.) vizsgálata során egzakt módon tudjuk elemezni mind a fehér- mind a vörösborok esetében a különböző termesztés-technológiai és bortechnológiai beavatkozások hatását.

Szőlőtermesztési szaktanácsadási szolgáltatások:  A partneri kör elsősorban a Dél-Dunántúl négy borvidékéről származik. Az intézmény a régióban/országosan Szakmai Szaktanácsadási Központ feladatokat lát el.

Borászati feladatok Borászati technológia egyes elemeinek fejlesztése Borászati fajtaérték kutatás Fajtaspecifikus borászati technológiák kidolgozása A peronoszpórával és lisztharmattal szemben magas fokú rezisztenciával rendelkező borszőlő fajtajelöltek borászati fajtaérték kutatása A kiválasztott fajtajelöltek, ill. a kialakított technológiák kiajánlása a szőlő-bor termelők felé, gyakorlati elterjesztés, alkalmazás

Tájkísérletek borainak közös értékelése a régió borvidékeinek borászaival Köszönjük érdeklődésüket!