N ő történet és feminizmus Women’s history kontra gender history N ő történet versus társadalmi nem történet

N ő történet és feminizmus  Nincs feminista történetírás – Susan Arpad  Történészek, akik feminizmussal foglalkoznak  Vannak feministák, akik történészek  Sok n ő serénykedik itt

A feminizmus  Mint eszmerendszer A feminizmus a férfiuralom kritikájaként született meg azzal a hittel, hogy ezt meg lehet változtatni  Mint mozgalom  Mint posztmodern ideológia

 Els ő hullám: „Nem csak anyának lenni” – ez a f ő program A biológiai nem-semleges álláspont, amely tagadja a biológiailag meghatározott szerepeket, Klasszikus vagy régi feminizmus – jogi alapon m ű köd ő rendszer (EPJNY)

 Eszme és mozgalom  N ő k kulturális helyzete  N ő k és a munka világa  N ő k és a politika  Emancipáció  Antifeminizmus – Otto Weininger: Nem és jellem (1911) – Choncha Gy ő z ő

 A második típusú feminizmus  Biológiailag nem szerinti meghatározott világot teremt – sexus A matriarchátus víziója – n ő k által betöltött helyzet  Funkcionalista szemlélet család és a Új jobboldal – visszatérés,  Két biológiai nem – két külön világ – a nácizmus teremtette meg,

 A komplementer felfogása a két nemnek

Gerda Lernen és a női történetírás  A nagy n ő alakok története Erzsébet Katalin Mária Terézia  History - her story

Gerda Lernen és a női történetírás  Az elnyomás történetének a vizsgálata Hátrányos helyzet ű szerepl ő k A politikában – jogi kutatások A társadalmi életben – statisztikai kimutatások  vlami

A n ő történetírás szakaszai  Alapítási id ő szak, 70-es, 80-as évek a n ő k a történelem függelékei  Kompenzációs vagy szeparativista iskola  A n ő történeti szervezetek iskolák intézmények a megalakulása  Választójog és a n ő i munkavállalás története  Családtörténetek,

Gerda Lernen és a női történetírás  Csak elnyomás a n ő történet vagy valami más is Sajátos n ő i tevékenységek, szervezeteknek a vizsgálata Az egyesületek története  vlami

 A második korszak mint társadalmi csoportot értelmezte ő ket és más módszerekkel írtak err ő l

Gerda Lernen és a női történetírás  Újabb komplexebb jelenségek vizsgálata jelenik meg  A gender studies – faj – nem - osztály

 Harmadik korszak  Joan Kelly – a gender fogalma megjelenik a társadalmi nem kérdése,  Joan Wallach Scott a társadalmi nem 1986-ban jött létre  Leíró módon használták  Elemz ő módon használták Férfiuralom a társadalmi egyenl ő tlenség, Marxista magyarázat a társadalmi folyamatnak a termékeként értelmezik

 Hatás  A szociológia és a pszichológia terén jelent meg el ő ször  A tudás nem objektív, hanem társadalmilag formált jelenség, amelyet tudat alatti dolgok is befolyásoltak és be is folyásolnak  Különböz ő lehet a megítélés pl. reneszánsz férfiak újjászületés n ő k visszalépés,

 A társadalmi gender  Kulturálisan hozzáférhető jelképek  Normatív fogalmak a jelképek értelmezése,  Politika és társadalmi intézményekről szóló utalások  A szubjektív identitás

 A történelem elfogult produkció  Az elfogultságot nem is veszik észre  Átértelmezi a fogalmakat és a szavakat Az ellenállás kifejezése  vlami

 A n ő kr ő l alkotott történeti tudás kett ő s problémája A n ő r ő l szóló dolgot el kell elfogadtatni A tudásanyagot kell létrehozni  vlami

A magyar nőtörténetírás  A hagyományos történetírás – társadalomtörténetben bukkannak fel ilyen témák, Gyáni Gábor, Klaniczay Gábor, Vági Gábor, Péter Katalin,  Irodalomtörténeti, kultúrtörténeti megközelítések  Fábry Anna A n ő hivatása Irodalomtörténet  Susan Zimmermann  Peth ő Andrea  Nagy Beáta  Palasik Mária

Feminizmus és történelem  1622 Marie Le Jars de Gourney (Karen Offen szerint)  Az els ő hullám a 19. század közepét ő l tart az els ő világháborúig  Az 1960-as években – 1968 –  a n ő tudomány felfedezése

Módszertani kérdések  Köztörténet – magántörténet  A n ő történet er ő sen hatott Oral history  vlami