Mediterrán területek talajai

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Dél-dakotai Mezőgazdasági Minisztérium
Advertisements

A területegységek átalakítása
Földrajz 7. Az előző évben tanultuk
ÉGHAJLATI ÉS FÖLDRAJZI ÖVEZETESSÉG
Meleg mérsékelt öv Mediterrán terület.
A száraz kontinentális terület
Növénytársulásaink - Talajaink
A földrajzi övezetesség (Az éghajlati övek)
Az ALCUFER Kft. hulladékkezelési fejlesztései
A LÉGKÖR GLOBÁLIS PROBLÉMÁI
AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDŐ ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI
Az éghajlatot kialakító tényezők
A mérsékelt övezet (folytatás).
A mérsékelt övezet 1..
Hideg övezet és a függőleges övezetesség
Az általános légkörzés
A tundrától a trópusokig
Babay-Bognár Krisztina
Szubtrópusi forró sivatag és félsivatagok:
Leíró éghajlattan.
ZONÁLIS SIVATAGOK = száraz éghajlatú terület, ahol a lehulló csapadék mennyisége (ált. 250 mm/év) nem elegendő a párolgás pótlására.
Egyenlítői öv Mindennapos esők öve.
A világ szubtrópusi monszun területei
Meleg mérsékelt öv Mediterrán terület.
Átmeneti öv.
Hideg mérsékelt öv Tajga éghajlat.
Talajtani és agrokémiai ismeretek
A Föld légköre és éghajlata
Sarkvidéki öv.
MONSZUNOK.
NEMZETI TANKÖNYVKIADÓ Panoráma sorozat
Éghajlatot befolyásoló egyéb tényezők Tenger áramlatok.
Tajga.
Anyagok 3. feladat 168. oldal.
Európai Unió Mezőgazdasága
A talaj A földkéreg legfelső, laza, termékeny, a növények termőhelyéül szolgáló rétege.
Erdő- és fagazdálkodás
= ) 12) ) 14) ) a) b)
Tájföldrajzi megfigyelések a Szentendrei-szigeten
Bali Mihály (földrajz-környezettan)
A monszun szélrendszer
Éghajlattan összefoglalása
( pl. a 4 évszak időjárása minden évben hasonlóan alakul)
Nagy földi légkörzés.
( pl. a 4 évszak időjárása minden évben hasonlóan alakul)
A leghidegebb mérsékelt öv
Mérsékelt övi biomok 2. Lombhullató erdő 1..
Szubtrópusok: kemény- és babérlombú erdők
Füves puszták.
A földrajzi övezetesség
A szél és a felszín alatti vizek felszínformálása. Karsztosodás
Az ultrahangos korai vemhességvizsgálat gazdasági előnyei
Afrika természeti övezetei
Eötvös Loránd Tudományegyetem
A változó éghajlattal összefüggő változások, problémák bemutatása (elsivatagosodás) Készítette: Karsai Gergely Környezettudomány Msc.
Mi az éghajlat? A Föld fontos éghajlatai. Klíma… Az éghajlat vagy klíma (ógörög κλίμα, klima) valamely hely vagy földrajzi táj hosszú távra jellemző.
Hőmérséklet Likker Erika Zsuzsanna. A hőmérséklet mérésére hőmérőt használunk. Minden kontinensnek megvan a saját hő tulajdonsága és környezettipusa:
Hideg mérsékelt öv Tajga éghajlat.
Valódi mérsékelt öv. Általános jellemzők Széles sávban húzódik óceántól óceánig A nyugati szél határozza meg. Fontos az óceánoktól való távolság 4 évszak.
Időjárás - éghajlat.
Amerika éghajlata.
Mérsékelt övezet Nincs merőleges delelés Minden nap felkel/lenyugszik a Nap Nyugati szél uralma 4 évszak Felosztás: 1. Meleg mérsékelt öv – 15-20C évi.
A földrajzi övezetesség (Az éghajlati övek). Éghajlat alakító tényez ő k Éghajlati övek kialakulása főbb okai: Éghajlati övek kialakulása főbb okai: A.
25. ÉGHAJLAT.
Európa éghajlata, vízrajza, élővilága
9. SZERBIA ÉGHAJLATA.
Ázsia természetföldrajzi képe
Forró övezet Földrajz VII. évfolyam.
Forró övezet Földrajz VII. évfolyam.
Amerika éghajlata.
Előadás másolata:

Mediterrán területek talajai

Nyár 22-27 ⁰C Tél 7-10 ⁰C Csapadék 400-700mm

Keménylombú erdő machia

Terra rossa, terra fusca Terra rossa (Kalksteinrotlehm) bei Winterlingen-Harthausen (Zollernalbkreis)  (© LGRB; Autor: K. Rilling) Terra fusca-Braunerde bei Ittenhausen  (© LGRB; Autor: T. Huth)

2-5 % humusz Humifikáció lassú (növényzet) „A” szint sárgás színű humuszos kőzettörmelékes „B1” szint halványvörös gyengén humuszos „B2” szint sötétvörös, mészkő törmelék kvarckonkréciók 30-35% SiO2 és AL2O3 15% Fe2O3

Fahéjszínű mediterrán talaj nedves periódusban mállás, kilugozódás száraz periódusokban felszínközelében mészfelhalmozódás vastag humuszakumulációs szint

Száraz félsivatagok és sivatagok Kevés csapadék, Alacsony páratartalom Erőteljes ki és besugárzás

A szárazföldek felszínének több mint ¼-e félsivatag és sivatag. Szahara 9 100 000 km2 Ausztráliai s. 3 400 000 km2 Arab s. 2 600 000 km2 Turkesztáni s. 1 900 000 km2 É-amerikai s. 1 300 000 km2 (Nagy medence, Mojave, Sonora,) Thar s. 600 000 km2 Namib és Kalahári s. 570 000 km2 Takla Makán, Gobi s. 520 000 km2 Iráni s. 390 000 km2 Atacama 360 000 km2 A zóna nagyobbik része az É-i féltekén van a 15-50 szélességi körök között. két típusuk van: a szubtrópusi forró sivatagok, 15-35. szélességi körök között, és mérsékeltövi hidegtelű sivatagok, 30 50. szélességi körök között.