Természetvédelmi mérnök BSc. képzés Élőhelyvédelem c. tárgy 2007/2008. tanév Az edafikus erdőtársulásokat fenyegető veszélyek és védelmük lehetőségei Király Gergely

Az erdőtársulás-csoportok néhány összegző adata Potenciális vegetáció (%) Mai maradvány (%) Hazai társulások Bükkösök 4,0 1,1 8 Gyertyános-tölgyesek 10,5 2,3 9 Cseres-tölgyesek 19,5 7 Erdőssztyep erdők 23,0 0,3 10 össz. 57,0 6,0 34 Mészkerülő erdők 2,5 0,6 Mészkedvelő erdők 0,5 12 Szikla-, szurdok- és törmeléklejtő erdők 0,1 18 Ligeterdők 19,0 0,7 14 Láperdők 0,2 29,3 2,8 62 Mindösszesen 85,3 8,1 96 KLÍMAREGIONÁLIS EDAFIKUS

Potenciális vegetáció (%) Mészkerülő erdők Potenciális vegetáció (%) Mai maradvány (%) 3,0 0,6 Hegy- és dombvidéki társulások (9 társulás) Többletvízhatástól független termőhelyeken Mészmentes mállástermékű alapkőzeteken Sekély, száraz, erózióra hajlamos talajokon Egy (ritkán 2) lombszintű, cserjeszint nélküli állományok Gyenge fatermőképesség, gyenge záródás Acidofrekvens fajok dominanciája, fajszegénység Montán elemekben gazdag

Természetvédelmi problémák és megoldások Sarjaztatás, alacsony vágásfordulók alkalmazása Gyakran leromlott, erodált termőhelyek Számos másodlagos állomány Homogén, elegyfafajok nélküli állományok Idegenhonos fafajok (főleg fenyők) alkalmazása Erdővédelmi gondok Talajvédelmi és természetvédelmi rendeltetés – véderdők Fokozatos természetes felújítások Meggondolt elegyítés

Mészkerülő tölgyesek

Mészkerülő bükkösök

Mészkerülő gyertyános-tölgyesek

Lombelegyes erdeifenyvesek („mészkerülő fenyvesek”, „fenyőelegyes tölgyesek”)

Potenciális vegetáció (%) Mészkedvelő erdők Potenciális vegetáció (%) Mai maradvány (%) 3,0 0,8 Hegy- és dombvidéki társulások (12 társulás) Többletvízhatástól független termőhelyeken, déli kitettségben Bázisokban (főleg mészben) gazdag mállástermékű alapkőzeteken Sekély, száraz, erózióra hajlamos talajokon Gazdagon struktúrált, erős cserjeszintű állományok Gyenge fatermőképesség Bazofrekvens fajok dominanciája, nagy fajgazdagság Xerotherm elemekben gazdag

Természetvédelmi problémák és megoldások Sarjaztatás, alacsony vágásfordulók alkalmazása Idegenhonos fafajok (főleg feketefenyő) alkalmazása Gyakran leromlott, erodált termőhelyek Inváziós fajok térhódítása Vadállomány hatása Turizmus, beépítés Talajvédelmi és természetvédelmi rendeltetés – véderdők Idegenhonos fafajok visszaszorítása

Mész- és melegkedvelő tölgyesek

Molyhos tölgyes bokorerdők

Mészkedvelő fenyves társulások (homoki erdeifenyves, „mészkedvelő erdeifenyves”)

Szikla-, szurdok- és törmeléklejtő erdők Potenciális vegetáció (%) Mai maradvány (%) 0,3 0,1 Hegyvidéki társulások (18 társulás) Többletvízhatástól független termőhelyeken, északias kitettségben Sziklás, törmelékes terepen, magas váztartalmú talajokon Nagy a domborzati formák szerepe Gazdagon strukturált, változatos, mozaikos állományok Változó fatermőképesség, alig feltárt területek Nagy fajgazdagság, a fajok széles ökológiai skálán szóródnak Magas reliktumőrző-képesség

Természetvédelmi problémák és megoldások Sarjaztatás, alacsony vágásfordulók alkalmazása Gyakran leromlott, erodált termőhelyek Számos másodlagos állomány Vadállomány hatása Turizmus Talajvédelmi és természetvédelmi rendeltetés – véderdők Vadállomány szabályozása

Szurdokerdők

Sziklaerdők

Törmeléklejtő-erdők

Potenciális vegetáció (%) Ligeterdők Potenciális vegetáció (%) Mai maradvány (%) 19,0 0,7 Főként síkvidéki társulások (14 társulás) Jelentős többletvízhatás, mozgó vízzel, aerob körülmények Gyorsan változó termőhelyek („életelemük a változás”) Öntéstalajokon (szemcseméret, talajfejlődés stádiuma meghatározó) Gazdagon strukturált, változatos, mozaikos állományok Változó fatermőképesség (a jelentéktelentől a legértékesebb állományokig) Gyors szukcessziós folyamatok (gyors regenerációs képesség) Higrofil fajok

Természetvédelmi problémák és megoldások Vízrendezések hatásai (közvetlen és közvetett hatások) Intenzív erdőgazdálkodás Idegenhonos fafajok (főként nemes nyárak) alkalmazása Számos másodlagos állomány Inváziós növények térhódítása Vadállomány hatása Megfelelő vízellátás és vízdinamika biztosítása Természetes állománydinamika biztosítása „Természetközeli erdőgazdálkodás” Idegenhonos növényfajok visszaszorítása Vadállomány szabályozása

Hordalékcserjések

Bokorfüzesek

Puhafás ligeterdők

Keményfás ligeterdők

Patakmenti ligeterdők (égerligetek)

Potenciális vegetáció (%) Láperdők Potenciális vegetáció (%) Mai maradvány (%) 4,0 0,2 Régióhoz nem köthető társulások (9 társulás) Jelentős többletvízhatás, pangó vízzel, anaerob körülmények (tőzegesedés) Lassan változó, stabil termőhelyek Gazdagon strukturált, változatos, mozaikos állományok Változó fatermőképesség (a jelentéktelentől a viszonylag értékes állományokig) Higrofil fajok dominanciája Magas reliktumőrző-képesség

Nyír- és fűzlápok

Égerlápok 1.

Égerlápok 2.

Természetvédelmi problémák és megoldások Vízrendezések hatásai (közvetlen és közvetett hatások) – a termőhelyek irreverzibilis tönkremenetele Lassú regeneráció, nagy kockázatokkal + termőhelyi sérülékenység Intenzív erdőgazdálkodás Idegenhonos fafajok (főként nemes nyárak) alkalmazása Számos másodlagos állomány Inváziós növények térhódítása Vadállomány hatása Természetvédelmi rendeltetés Megfelelő vízellátás és vízdinamika biztosítása Idegenhonos növényfajok visszaszorítása

Edafikus erdőtársulások veszélyeztettsége „Sebezhető” (VU) – 12 társulás (19,4%) „Veszélyeztetett” (EN) – 32 társulás (51,6%) „Kipusztulással veszélyeztetett” (CR) – 17 társulás (27,4%) „Eltűnt” (EX) – 1 társulás (1,6%) Klímaregionális erdőtársulások veszélyeztettsége (az erdősztyep-erdők nélkül) „Sebezhető” (VU) – 13 társulás (50,0%) „Veszélyeztetett” (EN) – 8 társulás (33,3%) „Kipusztulással veszélyeztetett” (CR) – 4 társulás (16,7%) „Eltűnt” (EX) – **

Cserjések veszélyeztettsége (8 társulás, egyelőre) Elhelyezésük problémás a potenciális vegetációban (edafikus társulások?) Nehézkes definíció (pl. higrofil cserjések) Részben unikalitások (pl. sziklai társulások) Részben másodlagosak (pl. szegélycserjések) Szukcesszió, mint ellenfél Vadállomány Özöngyomok Megfelelő erdőszegélyek kialakítása