Neogea.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Az emlősök csoportjai:
Advertisements

Nagy fehér cápa.
Vizeinkben élő gerincesek
Dél-Amerika.
Ertetrerter.
Ausztráliai túra Az Ausztrál Államszövetség 6 szövetségi államból és 2 szövetségi területből áll, fővárosa: Canberra. A 6 szövetségi Új Dél Wales (New.
Tartalom Himnusz Megalakulása Road trip Szimbólumai Alapinformációk
Meleg mérsékelt öv Mediterrán terület.
A galápagosi- (Darwin-) pintyek
Dél Amerika Dél-Amerika területe 17 840 000 km² a Föld felszínének kb. 3,5%-a ös adat szerint népessége több mint 371 000 000. Területe alapján a.
• Természeti örökség: 10 millió éves szigetcsoport, területe 7882 km2, három földlemez találkozásánál fekszik. Tizenkét vulkanikus eredetű szigetből áll,
A Hüllők osztálya Készítette: MBI®.
A Föld élővilága 1.) Trópusi esőerdők
A gerincesek törzse.
Közép-Európa magashegységeinek élővilága
Macskaféle ragadozók.
Tartalom jegyzék Delfinek(Fogas cetek) Bemutató Életmódja Leírásuk
A Tisza környékén élő madarak
Készítette: Dalkó Soma 7.a
Készitette: Cammisa Matteo
Notogea.
BIOGEOGRÁFIA Arktogea
A földtörténet Ősidő A Föld 4,6 milliárd éves
Macskaféle ragadozók Saját Név.
Egyenlítői öv Mindennapos esők öve.
Meleg mérsékelt öv Mediterrán terület.
Hideg mérsékelt öv Tajga éghajlat.
Készítette:Szoták Norbert
Készítette: Nagy Zsanett
Madarak Rigó Marcell 7.B Felkészítő tanár: Salamon Róza Dr.Török Béla Általános Iskola 1142 Budapest, Rákospatak u.101.
FÖLDRÉSZEK.
Arktogea /Európa, Ázsia/
Készítette: Rácz Imre Vince
Balaton.
Aut. lépt.: ” Játék idő: 6’ 58”
Készítette: Sipos Zsófia 7.a
SZAVANNÁK ÉLŐVILÁGA Kivilágosodó erdők.
NEMZETI TANKÖNYVKIADÓ Panoráma sorozat
Tajga.
Emlősök osztálya MBI®.
Biosz=élet Botanika- Zoológia- Antropológia- Szisztematika- Ökológia-
Lamarck a fajok változnak a környezet hatására
Fény nemcsak a mi szemszögünkből
AZ ÉV ÉLŐLÉNYEI
Az erdő, ami mellett élek
Trópusi esőerdők Éghajlat elemei, éghajlati övezetek, biomok kialakulása, forró égöv biomjainak területi elhelyezkedése, növények, állatok, kcsh, alkalmazkodás,
Füves puszták.
A földrajzi övezetesség
Egyed alatti szerveződési szintek
Újidő ( 65 millió évtől) Harmadidőszak ( 65 millió-2 millió) Paleocén Eocén Oligocén Miocén Pliocén Negyedidőszak ( 2 milliótól) Pleisztocén Holocén.
Afrika természeti övezetei
Forró öv összefoglalás.
Gerincesek: halak, kétéltűek, hüllők
Készítette: Hazafi Márton 7.a
A gerincesek - A hüllők.
Esőerdő állatvilága.
Hideg mérsékelt öv - állatok
Hideg mérsékelt öv Tajga éghajlat.
Tartalom Himnusz Megalakulása Road trip Szimbólumai Alapinformációk
Emlősök osztálya.
Emlősök rendszere IV..
Amerika éghajlata.
A sivatagok élővilága.
Emlősök rendszere III..
EMLŐSÖK.
R: Lábatlan kétéltűek Mexikói gilisztagőte
A M E R I K A Amerika az öt kontinens egyike, területe 42 millió négyzetkilométer, ezzel a második legnagyobb földrész. Amerika lakossága 850 millió fő.
Középidő és Újidő.
Amerika éghajlata.
Előadás másolata:

Neogea

Ide tartozik: -Dél-Amerika a környező szigetekkel -Közép-Amerika -Karibi-szigetek -Florida déli része -Mexikói-felföld kétoldali tengermelléki síkságai -Galapagos-szigetek

Faunaterületei és klímája Neotrópusi v. dél-amerikai faunaterület Amazonasz-medence: trópusi esőerdő délebbi részen: füves területek közép-amerikai rész: szubtrópusi, v. óceáni éghajlat Kontinens nyugati széle: magashegységi klímájú Galapagos-szigetek: trópusi jellegűek

A faunaterületen belül 5 faunatartomány van: brazíliai Karib-térség galapagoszi chilei Közép-amerikai

Történelme Dél-Amerika vált el leghamarabb a többi kontinenstől A harmadkor elején egy ideig összeköttetésbe került Észak-Amerikával Ez az összeköttetés a harmadkor közepén megszakadt, és csak a pliocénban alakult ki a mai közép-amerikai földhíd A vendégizületesek itt őshonosak, de az oposszumfélék, a majmok és a lószerű patások Észak-Amerikából kerültek ide A pliocénban kialakult földhídon jutottak le ide a macskafélék, kutyafélék, tapírok, mosómedvék, pekarik, szarvasok, lámák stb. Ezek az állatok lassan kezdték kiszorítani a faunából az erszényeseket

Endemizmusok Rendek: Nandualakúak, tinamualakúak, vendégizületesek, szélesorrú majmok Családok: Nandufélék, tinamufélék, csuklyásmajomfélék, selyemmajmocskafélék, kolibrik, tukánok, kotingafélék, újvilági keselyűk, nyelvetlen békák, rovarevő erszényesek, oposszumfélék, hártyásorrú denevérek, kúszó sülök, hangyászok, csincsillák, lajhárok, övesállatok, tengerimalacfélék

Emlősök Azért erszényesek még szép számmal élnek a régióban A sokfogú erszényesek 2 családja él a területen: - mindenevő oposszumfélék - rovarevő erszényes patkányfélék Vízi erszényes patkány

Igazi rovarevő kevés van Patkányvakond két faja él csak Kuba és Haiti szigetén A rovarevők szerepét a rovarevő erszényesek és az oposszumfélék töltik be Kubai patkányvakond

A denevérfélék 8 családja közül 4 endemikus Rőt vérszopó denevér Halászdenevér

Említést érdemelnek a vendégízületesek Benszülöttek és csak itt élnek Ide tartoznak: -övesállatok -lajhárfélék -hangyászfélék Háromujjú lajhár Kilencöves tatu Óriás övesállat Sörényes hangyász Kis hangyász

Rágcsálók Számos jellegzetes faj csincsilla Számos jellegzetes faj Legtöbb faj a sülszerűek alrendjébe tartozik Jellegzetes rágcsálók a tengerimalacfélék és csincsillák Arannyúl v. aguti pampanyúl

Ragadozók Fehérorrú koati jaguár Vörösorrú koati puma kinkuju Viszonylag kevés a jellegzetes ragadozó fajok száma Pumák sok alfaja fordul elő a hegyekben, a síkságokon, a szavannákon, trópusi esőerdőben egyaránt A jaguár régebben is csak Közép- és Dél-Amerikában élt, de ma már sokfelé hiányzik Egyetlen medvefaj a pápaszemes medve Két ormányos medvefaj: -fehérorrú koati -vörösorrú koati Kizárólag itt él az amerikai farksodró, v. kinkuju jaguár Vörösorrú koati puma kinkuju

főemlősöket a csuklyásmajmok és a selyemmajmocskák képviselik selyemmajom Főemlősök: főemlősöket a csuklyásmajmok és a selyemmajmocskák képviselik Patás emlősök: Páratlanujjú patások: tapírok képviselik Amerikai tapír

Párosujjú patások A disznószerűek és a pekarifélék a jellemzőek Nevezetesek a lámák: igazi hazájuk a magashegység (Andok) két vadon élő fajuk a guanako és a vikunya háziasított formáik a láma és az alpaka guanako vikunya láma alpaka

az amerikai szarvasok: Kérődzők: az amerikai szarvasok: vörös nyársas szarvas, perui szarvas, mocsári szarvas Vízi emlősök: manátuszfélék: lamantin és manáti fogascetek: folyamidelfin lamantin manáti Folyami delfin

Madarak Igen fajgazdag Kb. 2500 faj él itt, ennek 90 %-a endemikus ararauna Igen fajgazdag Kb. 2500 faj él itt, ennek 90 %-a endemikus Az itt élő madárcsaládok száma majdnem a fele a világ madárcsaládjainak Nagy számban élnek itt papagájok és harkályok Közép-Amerika a pulykák őshazája Galapgoszi pingvin

A mai lappantyúkhoz hasonló életmódúak Álmosmadarak: A mai lappantyúkhoz hasonló életmódúak álmosmadár Ragadozómadarak: Legnevezetesebbek az újvilági keselyűk Király keselyű Dél-amerikai kondor

Főleg az Amazonasz vidékén élnek Kolibrifélék: Több mint 300 fajuk él itt Alaszkától a Tűzföldig a tengerszinttől 4000 m-es magasságig mindenütt élnek vörhenyes kolibri tukán Tukánok: Főleg az Amazonasz vidékén élnek

Hüllők A terület igen gazdag hüllőkben Gyíkok: Tengeri gyík, v. tengeri leguán A terület igen gazdag hüllőkben Gyíkok: Leguánok a leggyakoribbak: 500-nál is több fajuk van híres a Galapagos-szigeti tengeri gyík

Az óriáskígyók az ismertebbek: anakonda, kis anakonda Csörgőkígyók: hazájuk Mexikó Lándzyakígyók: nagyon veszélyesek kis anakonda fekete kajmán anakonda Hegyesorrú krokodíl lándzsakígyó Jellegzetes a fekete kajmán és a hegyesorrú krokodíl

A tengeriek a leggyakoribbak Szárazföldi kevés van: Teknősök: A tengeriek a leggyakoribbak Szárazföldi kevés van: de itt él az elefántteknős és élnek itt elefántnyakú teknősök elefántteknős

Kétéltűek Itt él a legtöbb kétéltűfaj az összes faunabirodalom közül Tübőtlen szalamndrák: közel 100 fajuk Füttyentőbékák pl. kubai törpebéka Szarvasbékák szarvasbéka

formagazdagságuk igen nagy Broméliabékák: Igazi békák: Fakúszó békák: bőrükben rendkívül erős idegméreg van, indiánok használták nyilhegyeikre Pipabékák Levelibékák: formagazdagságuk igen nagy Broméliabékák: broméliafélék levéltölcsérében lévő vízbe rakják petéiket pipabéka

Halak Szintén a Neogea a fegfajgazdagabb birodalom pirája Szintén a Neogea a fegfajgazdagabb birodalom 2400-2700 halfaj él itt Harcsafélék kb. 1000 faj Pontylazacfélék kb. 800 faj Nevezetes a pirája és az arapaima Sok az endemikus faj köztük arapaima

Gerinctelenek A világ rovarokban leggazdagabb kontinense Dél-Amerika Csigafaunája is felülmúl más faunabirodalmat óriáscincér Dél-amerikai herkulesbogár

További jellemző fajok kapibara Közönséges vámpír Hódpatkány v. nutria Amazoni sül Vad tengerimalac Vízidisznó Szőke oroszlánmajmocska Tamarin Selyemmajmocska Éji majom Halálfejes majom Haláfejes majom nutria Éji majom selyemmajom oroszlánmajom

Szárazföldi gyümölcsevő leguán Mérges siklók Csörgőkígyók Bűzös borz Örvös pekári Pézsma-pekári Nyársas szarvas Vörös nyársasszarvas Perui szarvas Mocsári szarvas Szukó v. guacharo Darwin-pinty Szárazföldi gyümölcsevő leguán Mérges siklók Csörgőkígyók Fakúszó békák Antillai őslégcsöves Örvös pekári

Hiányok Kloakások, kevésfogú erszényesek, rovarevők, nagy denevérek, pikkelyesek, csövesfogúak, medvefélék, ormányosok, félmajmok, keskenyorrú majmok, struccok, kazuáridomúak, kivik, óvilági keselyűk, fácánfélék (kivéve a pulykák), fajdok, túzokok, légykapók, kaméleonok, varánuszok, pontyfélék stb.