Nyitvatermők törzse Gymnospermatophyta

Magkezdeményeik szabadon, fedetlenül fejlődnek Egyivarú virágok Virágaiknak nincs virágtakarója (porzó ill. termőlevelekből állnak) Szélbeporzók A gametofiton kevésbé redukált, mint a zárvatermőknél (soksejtű nőivarú protallium, 3-nál több sejtű hímivarú protallium) A pollen közvetlenül a csírakapura (mikropyle) kerül Elsődleges haploid endospermium (táplálószövet) Fás növények (másodlagos vastagodás, kollaterális nyílt edénynyalábok) Földtörténeti középkor elején jelentek meg (kb. 400 millió éve) 600 faj, nálunk csak néhány őshonos

Toboztermők osztálya – Coniferopsida Örökzöld fák, tű- vagy pikkelylevelekkel Különnemű „virágzatok” A magkezdemények megfásodó fellevelek (fedőpikkely, meddő pikkely) tövében helyezkednek el toboz A termőlevelek termőpikkelyekké forrnak össze Fenyő alkatúak (tűlevelűek) rendje – Coniferales Termőpikkelyenként 2 vagy több magkezdemény Változatos morfológiai felépítés (tű- vagy pikkelylevelek, hajtásdifferenciálódás) 450 faj, főleg az északi mérsékelt övben

Fenyőfélék családja – Pinaceae Monopodiális növekedés Szórt állású, nyeles tűlevelek (több évig élhetnek) Porzós virágok füzér vagy barkaszerűek, porzólevelenként 2 pollenzsák A pollenszemen gyakran léghólyag van Termős virágzatokban elkülönülő fedő- és termőpikkelyek Termőpikkelyenként 2 magkezdemény Hártyás szárnyú magvak Sok (3-15) sziklevél 220 faj

Jegenyefenyő nemzetség – Abies Csak hosszúhajtás Korongszerű levélalap Egy év alatt beérő, felfelé álló, éretten széteső tobozok Fejlett fedőpikkelyek Tanult faj: Közönséges jegenyefenyő – Abies alba (A. pectinata)

Lucfenyő nemzetség – Picea Csak hosszúhajtás Szárra futó levélalap, négyoldalú vagy lapos tűk Egy év alatt beérő, csüngő, egyben maradó tobozok Apró fedőpikkelyek Tanult faj: Közönséges lucfenyő – Picea abies (P. excelsa)

Duglászfenyő nemzetség – Pseudotsuga Csak hosszúhajtás Ferdén kiemelkedő levélalap, lapos tűk Egy év alatt beérő, csüngő, egyben maradó tobozok Hármas csúcsú, fejlett fedőpikkelyek Tanult faj: Duglászfenyő – Pseudotsuga menziesii

Vörösfenyő nemzetség – Larix Tűcsomós fenyő (hosszú- és rövidhajtás) Lombhullató fajok Egy év alatt beérő, sokáig a fán maradó tobozok Részben fejlett fedőpikkelyek Tanult faj: Közönséges vörösfenyő – Larix decidua (L. europaea)

Hosszútűs fenyők nemzetsége – Pinus Tűcsomós fenyő (hosszú- és törpehajtás) Törpehajtások: 2-5-ös örvű tűlevelek. tövüket hártyás tűhüvely borítja Hosszú tűk (2-30 cm) Fásodó, egyben lehulló toboz, 2 évig érik Csökevényes fedőpikkely, a termőpikkely külső része megvastagszik (= pajzs), csúcsán köldökszerű képlet áll Két alnemzetségben 90 faj Tanult fajok: Erdeifenyő (P. sylvestris), Feketefenyő (P. nigra), Simafenyő (P. strobus)

Ciprusfélék családja – Cupressaceae Pikkelyleveles (ritkán tűleveles) fajok A levelek átellenesek (ritkán örvösek), fennmaradva elfásodnak Hajtáscsúcsi virágzatok A fedő- és termőpikkelyek nem különülnek el, tobozuk megfásodik 2 sziklevél

Hamisciprus nemzetség – Chamaecyparis Lapos hajtások, pikkelylevelek (lap- és élpikkelyek) Gömbös tobozok, széles pajzs Tanult faj: Oregoni hamisciprus – Chamaecyparis lawsoniana

Tuja nemzetség – Thuja Lapos hajtások, pikkelylevelek (lap- és élpikkelyek) Fedelékesen álló, bőrszerű tobozpikkelyek Tanult fajok: Keleti tuja – Thuja orientalis, Nyugati tuja – Thuja occidentalis

Boróka nemzetség – Juniperus Tűvelevek (3-as örvben) vagy pikkelylevelek (átellenesek) Elhúsosodó tobozpikkelyek, fel nem nyíló tobozbogyó termés Endozoochoria Tanult faj: Közönséges boróka – Juniperus communis

Tiszafák osztálya – Taxopsida Tiszafaalkatúak rendje – Taxales A nőivarú virágzatban csak a legfelső pikkely-pár termékeny A virágokban egy magkezdemény van, alján fellevélszerű gyűrű, ebből magköpeny (arillusz) alakul ki Elfásodó integumentum (csonthéjas termés) Tracheidákban spirális vastagodás, gyantajáratok hiányoznak 2 család, kevés faj

Tiszafafélék családja – Taxaceae Tiszafa nemzetség – Taxus Elágazó fák vagy cserjék Lapos levelek, lefutó levélalap Kétlaki fajok Levélhónalji virágok Felül nyitott arillusz Tanult faj: Tiszafa – Taxus baccata

Gnétumok osztálya – Gnetopsida 3 monotipikus alosztály és család Zárvatermő bélyegek: Tracheidák mellett megjelennek az edények Rendkívül leegyszerűsödött virágok (1 porzó ill. magkezdemény), lepel Redukált gametofiton Gyakorlatilag egynemű virágok (egy- vagy kétlaki fajok)

Gnétumalkatúak rendje – Gnetales Csikófarkfélék családja – Ephedraceae Csikófark nemzetség – Ephedra Cserjeszerű növények, asszimiláló hajtások, pikkelyszerű levelekkel Kétlakiak A magvakat színes magköpeny (arillusz) borítja Tanult faj: Csikófark – Ephedra distachya

Zárvatermők törzse Angiospermatophyta

Kettős megtermékenyítés Triploid endospermium Magkezdemény magházba zártan fejlődik Magházból termés képződik Valódi edények (tracheák)

Kétszikűek osztálya Dicotyledonopsida Két sziklevél Főgyökérzet Elágazó szár Másodlagos szárvastagodás Különnemű virágtakaró Általában 5 tagú virágok

Magnóliaalkatúak alosztálya Magnoliidae Megnyúlt virágtengely Virágrészek spirálisan állnak Apokarp termőtáj Sok porzó és termő Díszfák (pl. Magnolia, Liriodendron)

Boglárkaalkatúak alosztálya Boglárkavirágúak rendje – Ranunculales Ranunculidae Apokarp termőtáj Szórt levélállás Boglárkavirágúak rendje – Ranunculales Hemiciklikus virág (örvös virágtakaró – spirális ivarlevelek) 2000 faj

Boglárkafélék családja – Ranunculaceae Iszalag nemzetség – Clematis P 3+3 vagy P 2+2 vagy K 5 C 5 A ∞ G ∞ Pálhátlan levelek Apokarp termőtáj Sok porzó, nektáriumokká módosulhatnak Aszmag vagy tüsző termés Iszalag nemzetség – Clematis Fás képviselői liánok Összetett levelek P 2+2 Aszmag terméscsoport Tanult fajok: erdei iszalag – Clematis vitalba, havasi iszalag – Clematis alpina

Borbolyafélék családja – Berberidaceae Borbolya nemzetség – Berberis K 3+3 C 3+3 A 3+3 G1 Sziromszerű csésze A virágban mézfejtők vannak Fürt virágzat Bogyó termés Borbolya nemzetség – Berberis Egyszerű levelek Levéltövisek Tanult faj: sóskaborbolya – Berberis vulgaris

Varázsmogyoró-alkatúak alosztálya Varázsmogyoró-virágúak rendje Hamamelididae Varázsmogyoró-virágúak rendje Hamamelididales Fás fejlődési vonal Ciklikus virág Gyakran különnemű virágzatok Redukált virágtakaró Szélbeporzás

Platánfélék családja – Platanaceae Tenyeresen tagolt levelek Nagy pálhák Váltivarú fejecske virágzatok ♂ P 3-4 A 3-4 ill. ♀ P 3-4 G 5-9 Apokarp termőtáj Makkocska termés Tanult faj: juharlevelű platán – Platanus x hybrida (syn.: P. x acerifolia, P. hispanica)

Csalánvirágúak rendje – Urticales Szilfélék családja – Ulmaceae Fás fejlődési vonal, kevés lágyszárú Apró, szélporozta virágok Virágtakaró redukált: zöldes lepel Szilfélék családja – Ulmaceae Fák Váltakozó levélállás Virágok levélhónalji csomószerű virágzatokban P (4-6) A 4-6 G (2)

Szil nemzetség – Ulmus Aszimmetrikus levélváll, fűrészes levélszél, párhuzamos levélerezet Kétivarú virágok, csomó virágzatokban Lependék termés Fenológia: korai virágzás és termésérés Tanult fajok: vénic szil – U. laevis, hegyi szil – U. glabra, mezei szil csoport – U. campestris agg. (ezen belül: simalevelű mezei szil – U. minor, érdeslevelű mezei szil – U. procera), turkesztáni szil – U. pumila

Ostorfa nemzetség – Celtis Egy- ill. kétivarú virágok Kevésvirágú csomó virágzat Csonthéjas termés, húsos burokkal Tanult faj: nyugati ostorfa – C. occidentalis

Eperfafélék családja – Moraceae Fák Szórt levélállás Szöveteikben tejedények vannak Egyivarú virágok – ♂ P 2+2 A 2+2 ♀ P 2+2 G (2) Termése: csonthéjas makkocska, a lepel + a virágzati tengely elhúsosodhat

Eperfa nemzetség – Morus Gyakori heterofília Porzós és termős virágzat is füzér Epertermés (elhúsosodó lepellevelek) Tanult faj: fehér eper – M. alba

Narancseper nemzetség – Maclura Épszélű levelek Tövises hosszúhajtások Fejecske virágzat Hatalmas terméságazat („teniszlabda”), elhúsosodó vacok Tanult faj: narancseper vagy oszázsnarancs – M. pomifera

Bükkfavirágúak rendje – Fagales Fák Egylakiak Szélbeporzók Redukált virágtakaró – virágzati fellevelek Elkülönült virágzatok (♂ fejecske, füzér vagy barka; ♀ kevés tagú bogas virágzatok) Szinkarp termőtáj G (2) vagy G (3) Makk vagy makkocska termés

Nyírfélék családja – Betulaceae Szórt levélállás Redukált virágtakaró, apró virágok Barkapikkely (murva- és előlevelekből összeforrt) ♂ P 2+2 A 2+2 vagy A (2) ♀ P (2+2) vagy P 0 G (2)

Nyír nemzetség – Betula Sima kérgű fák ♂ barka szabadon telel, ♀ füzér kora tavasszal jelenik meg ♂ barkában: a barkapikkelyen 3 virág ♀ füzérben: a barkapikkelyen 3 virág, lepel hiányzik, éretten a virágzat széthullik Szárnyas makkocska termések Tanult fajok: bibircses nyír – B. pendula, molyhos nyír – B. pubescens

Éger nemzetség – Alnus ♂ barka és ♀ füzér is szabadon telel ♂ barkában: a barkapikkelyen 3 virág, virágonként 4-4 lepel és porzó ♀ füzérben: a barkapikkelyen 2 virág, lepel hiányzik A füzér tengelye és a pikkelyek megfásodnak („áltoboz”) Apró, szárnyas makkocska Tanult fajok: mézgás éger – A. glutinosa, hamvas éger – A. incana, havasi éger – A. viridis

Mogyorófélék családja – Corylaceae Szórt vagy váltakozó levélállás, fűrészes levélszél A virágtakaró teljesen redukált – ♂A 4-12 ♀ G (2) ♂ barka virágzat, barkapikkelyenként 1 virág, hasadt porzószálak ♀ kevés virágú füzérszerű virágzatok Makk vagy makkocska termés, fellevelekből álló kupacslevél

Mogyoró nemzetség – Corylus ♂ barka, áttelelő ♀ rügybe zártan telel Makk termés, felül nyitott kupacs Hypogei csírázás Zoochor Tanult fajok: közönséges mogyoró – C. avellana, török mogyoró – C. colurna

Gyertyán nemzetség – Carpinus Váltakozó levélállás Virágzatai tavasszal jelennek meg ♂ barka virágzat (hajtás közepén) ♀ füzér virágzat (hajtás végén) Makkocska termés, kupacslevél aljára ránőve Epigei csírázás Szélterjesztés Tanult fajok: közönséges gyertyán – C. betulus, keleti gyertyán – C. orientalis

Komlógyertyán nemzetség – Ostrya Gyertyánra emlékeztet ♂ barka áttelel ♀ füzér tavasszal jelenik meg Kupacslevél a makkocskát körülveszi Tanult fajok: komlógyertyán – Ostrya carpinifolia

Bükkfafélék családja – Fagaceae Szórt vagy váltakozó levélállás Többségük szélbeporzó ♂ P (3-7) A 6-12 Füzér, fejecske vagy barka, a virágok forrt leplűek ♀ P (3-7) G (3) vagy (6) Kevés virágú bogas virágzat Termőlevelenként 2 magkezdemény Kupacs: tengely eredetű, benne 1-3 db makk termés 900 faj

Bükkfa nemzetség – Fagus Váltakozó levélállás, ép szélű levelek ♂ hosszú kocsányú fejecske ♀ merev kocsányon álló dicházium Makk termés, kupacsonként 2 makk Epigei csírázás Tanult faj: közönséges bükk – F. sylvatica

Gesztenye nemzetség – Castanea Szórt levélállás Fogazott szélű levelek Rovarbeporzók ♂ felálló, hosszú füzér ♀ háromvirágú dicházium, G (6) Kupacsonként 3 makk termés Hypogei csírázás Tanult faj: szelídgesztenye – C. sativa

Tölgy nemzetség – Quercus Szórt levélállás Szélbeporzás ♂ barka virágzat, virágonként 6 tagú lepel, 6 porzó ♀ egyvirágú dicházium virágzatok füzér vagy csomó-szerű virágzatokba összetéve Nyitott kupacs, kupacsonként 1 makk Hypogei csírázás 450 faj Tanult fajok: kocsányos tölgy – Qu. robur, kocsánytalan tölgyek csoportja – Qu. petraea agg., molyhos tölgyek csoportja – Qu. pubescens, magyar tölgy – Qu. frainetto, csertölgy – Qu. cerris, vörös tölgy – Qu. rubra

Diófavirágúak rendje – Juglandales Szórt levélállás, pálhátlan levelek Egylakiak, különnemű virágzatokkal Csonthéjas termés Diófafélék családja – Juglandaceae ♂ P 3-5 A 3-40 barka virágzat ♀ P 4 G (2) füzér virágzat Alkaloidok Dió nemzetség – Juglans Páratlanul szárnyalt levelek, rekeszes hajtásbél Tanult fajok: fekete dió – J. nigra, közönséges dió – J. regia

Dilleniaalkatúak alosztálya Tamariskavirágúak rendje Dilleniidae Egyszerű levelek Ciklikus felépítésű virág Felső állású szinkarp termő Tamariskavirágúak rendje Tamaricales Füzéres virágzatok Kétivarú virágok

Tamariskafélék családja – Tamaricaceae Fás növények Szórt állású pikkelyszerű levelek Hosszúhajtás: megfásodik Törpehajtás: levelekkel együtt lehullik 4 vagy 5 tagú virágok Tok termés Apró magvak, szőrszerű repítőkészülékkel

Tamariska nemzetség – Tamarix Csermelyciprus nemzetség – Myricaria K 4-5 C 4-5 A 4-5 G (3-4) Sótűrő fajok Tanult faj: keleti tamariska – T. tetrandra Csermelyciprus nemzetség – Myricaria K 5 C 5 A (10) G (3-4) Tanult faj: csermelyciprus – M. germanica

Fűzvirágúak rendje – Salicales Fűzfafélék családja – Salicaceae Monotipikus rend (egy család) Fűzfafélék családja – Salicaceae Fás növények Szórt levélállás Kétlakiak Szélbeporzás, másodlagosan rovarbeporzás ♂ virágtakaró hiányzik, barka vagy füzér virágzat ♀ G (2), tok termés, füzér Rengeteg magkezdemény és mag Endospermium hiányzik, gyors epigei csírázású pionír növények Gyakori hibridizáció

Nyár nemzetség – Populus A 4-60 A termős virágzat barkaszerű füzér Lombfakadás előtt virágoznak Tanult fajok: fehér nyár – P. alba, rezgő nyár – P. tremula, fekete nyár – P. nigra, „euramerikana” nemes nyárak – P. x euramericana

Fűz nemzetség – Salix A 2-5 Termős virágzata füzér Virágzási idő fajonként eltérő Tanult fajok: Fatermetű füzek: fehér fűz – S. alba, törékeny fűz – S. fragilis, babérfűz – S. pentandra Bokorfüzek: mandulafűz – S. triandra, csigolyafűz – S. purpurea, kosárkötő fűz – S. viminalis, parti fűz – S. elaeagnos, serevényfűz – S. rosmarinifolia Ráncoslevelű füzek: kecskefűz – S. caprea, rekettyefűz – S. cinerea, füles fűz – S. aurita, feketedő fűz – S. myrsinifolia

Erikavirágúak rendje – Ericales A szabad szirom kezd összeforrni A portok 2 pórussal nyílik Rovarbeporzók Sokszor jellemző rájuk az erikoid felépítés Az ide sorolt fajok mikotrófok (gombákkal élnek szimbiózisban) A N-ben szegény, savanyú talajok növényei

Erikafélék (hangafélék) családja – Ericaceae K 5 C (5) A 4+4 v. 5+5 G (5) (tok) v. G (5) (álbogyó) A szirom forrt Csarab nemzetség – Calluna G (5) Tanult faj: csarab – C. vulgaris Áfonya nemzetség – Vaccinium Törpecserjék G (5) → álbogyó Tanult fajok: fekete áfonya – V. myrtillus, vörös áfonya – V. vitis-idaea, tőzegáfonya – V. oxycoccos

Mályvavirágúak rendje – Malvales Hársfélék családja – Tiliaceae Fatermetű fajok Porzóik 5 falkások G (5) Termésük tok (makkocska), 1 maggal

Hársfa nemzetség – Tilia Váltakozó levélállás Leveleik szív alakúak, részaránytalan vállúak, fűrészes szélűek A virágok bogernyőkben, a nyelv alakú murvalevelek közepéből nyílnak Rovarbeporzók, jól mézelők Könnyen hibridizálódnak Fontos elegyfák Lombjuk Ca-ban gazdag, ezt be is juttatják a talajba Fájuk puha, egyenletes szövetű, jól faragható

sz: Lindnera Porzószám sok (A 50-75) A porzók rövidebbek, mint a szirmok A szirmok mellett 5 sztaminódiumot (mézfejtőt) találunk sz: Eutilia Porzószám 25-30 Porzóik hosszabbak, mint a szirmok Sztaminódium nincs Egyszerű fedőszőreik vannak Tanult fajok: kislevelű hárs – T. cordata, nagylevelű hárs – T. platyphyllos, ezüst hárs – T. tomentosa

Boroszlánvirágúak rendje – Thymelaeales Négytagú virágok Redukált párta, csőszerű csésze Rovarbeporzó fajok Boroszlánfélék családja – Thymelaeaceae Szórt állású, épszélű levelek Fejlett, színes csésze Egy magkezdeményű termő, húsos burkú csontár termés K 4 C 0 A 4+4 G 1 Boroszlán nemzetség – Daphne Cserjék Tanult fajok: farkasboroszlán – Daphne mezereum, babérboroszlán – D. laureola, henye boroszlán – D. cneorum