VADTAKARMÁNYOZÁS Tóth Tamás1 – Beke Károly1 – Marosán Miklós2 NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZERTUDOMÁNYI KAR 1ÁLLATTUDOMÁNYI INTÉZET, TAKARMÁNYOZÁSTANI TANSZÉK 2KÖRNYEZETTUDOMÁNYI INTÉZET, ÁLATTANI TANSZÉK

A vadfajok emésztési sajátosságai

Kérődző vadfajok emésztési sajátosságai Nem áll rendelkezésre pontos vizsgálati adat  a háziállatokból indulunk ki. Kérődző vadfajok: őz, gímszarvas, dám, muflon Nagy mennyiségű, rost dús takarmány felvétele és emésztése Optimális bendő pH: 6,4-7,6 (nyál, illózsírsavak szerepe) Szénhidrátok  propionsav, ecetsav, tejsav (bypass keményítő) Fehérje  kb. 30-40 % UDP, kb. 60-70% RDP Összetett gyomor sematikus ábrázolása OLTÓ Újszülött kérődzőgyomor BENDŐ BENDŐ RECÉS LEVELES OLTÓGYOMOR

Mikroorganizmusok a kérődző vadfajok bendőjében Megnevezés Őz Dámszarvas Muflon Protozoa szám 62×105/ml 1062-1588 ×105/ml 522-938 Baktérium szám 1,5-4,5 ×1010/g 0,5-3,1 1,1-2,4

A vaddisznó emésztésének sajátosságai Mindenevő (omnivora)  egyesíti a kérődző és nem kérődző állatfajok emésztésének főbb jellemzőit Malacok  anyatej emésztése Szénhidrátok (energiaforrás), nyersrost (remesebélben) Fehérje (polipeptid, peptid, aminosavak), fehérjebontás (gyomor, vékonybél, vastagbél  utóbbi már nem hasznosul)

A nyúl emésztési sajátosságai Együregű, összetett gyomor A vékonybél befogadóképessége viszonylag kicsi Vastagbélben illó zsírsavak (energiaellátás), B-csoportbeli vitaminok termelése Lágybélsár fogyasztása (cékotrófia, ill. cökotrófia) Vakbél (caecum) szóból Koprofágiától el kell különíteni (pl. patkány) A lágy bélsár a szőlőfürthöz hasonló, kis bélsárbogyókból áll A mikrobafehérjék hozzájárulnak a nyúl aminosav szükségletéhez B-csoportbeli vitaminok, K-vitamin, ásványi anyagok (foszfor, nátrium, kálium, mikroelemek) – kevesebbet igényel

A szárnyasvadfajok emésztésének sajátosságai Szárnyasvadfajok: fácán, fogoly, vadréce, vadlúd Egyszerűbb felépítésű emésztőrendszer Az íz- és szagérzékelés alacsony mértékű, ugyanakkor a takarmány színének és formájának nagy jelentősége van Száj, begy (takarmány tárolása és felaprítása), mirigyesgyomor (pepszin-sósav termelés), zúzógyomor (a takarmány apró darabokra őrlődik), vékonybél (hasonló működés, mint az emlősöknél), vakbél (bakteriális emésztés, elülső részből felszívódás, cellulózemésztés)

Energiaforgalom, energiaértékelés

A takarmányok energiájának átalakulása a vad szervezetében Takarmányok BRUTTÓ ENERGIÁJA (BE, GE) (égéshő) bélsár energia EMÉSZTHETŐ ENERGIA (DE) vizelet energia metán energia METABOLIZÁLHATÓ ENERGIA (ME) NETTÓ ENERGIA (NE) termikus energia életfenntartó energia termelésre fordítható energia A vad összes hőtermelése

Energia mérésére szolgáló egységek JOUL 1 cal=4,184 J 1 J= 0,239 cal 1 kJ= 1000 J 1 MJ= 1000 KJ

Az energia mérése a különböző állatfajoknál NYÚL, SERTÉS: DE (emészthető energia) BAROMFI: ME (metabolizálható energia) KÉRŐDZŐ: NE (nettó energia)  NEm, NEg Takarmány NEm (MJ/kg sz.a.) NEg Nyersfehérje (g/kg sz.a.) szálas (réti széna, gyenge) 4,61 2,28 115 szemes (kukorica) 9,15 6,30 103 lédús (takarmányrépa) 7,93 6,26 101 táp (marhatáp) 6,80 4,50 15