A kistérség fogalma és intézményesülése

A magyarországi rurális terek legnagyobb változásai Negatív hatások kárpótlás folyamata piac beszűkülése rurális munkanélküliség polarizálódó rurális tér civil szervezetek gyengesége Pozitív hatások bottom-up politika kistérségi szerveződések új funkció (új hasznosítás: falusi turizmus)

Mezőgazdasági termelés 80-as évek közepéig emelkedő tendencia „Magyarország az 1980-as évtized közepén az Amerikai Egyesült Államok egy főre jutó mezőgazdasági termelésének több mint 90%-át állította elő” (Csáki–Rabár 1990, 214). GDP 13,7%-ról (1989) 4%-ra csökkent (2001) a termelés tíz év alatt mintegy 35%-kal visszaesett, ezen belül az állattenyésztés 50%-os Agrárszektorban a jövedelmi szint csökkent: 1998-ban mintegy 30%, 2000-ben már 35% volt a különbség PSE mutató 10% lett

A mezőgazdaság részesedése a bruttó hozzáadott értékből folyó áron, 1990–2001 1995 1999 2000 2001 Mező-, vad, erdőgazdálkodás és halászat (millió Ft) 332 963 483 522 490 886 562 712 Mező-, vad, erdőgazdálkodás és halászat (%) 13,7 6,75 4,85 4,28 4,30 Nemzetgazdaság összesen (millió Ft) 4 932 855 9 973 026 11 482 673 13 090 637 Nemzetgazdaság összesen (%) 100 Forrás: Magyarország nemzeti számlái 1995, KSH Budapest 1995, Magyarország nemzeti számlái

Föld kárpótlás . Rövid idő alatt mintegy 180 szövetkezet szűnt meg 300 ezer kistermelő hagyta abba a termelést elaprózott birtokstruktúra magángazdaságok átlagos birtokmérete 3 ha földtulajdon, földhasználat szétválása 1997-ig 8 mill ha termőterület magántulajdonba került közel 2 millió földtulajdonos összes tulajdonos 11%-a 1 hektárnál kisebb földtulajdonnal rendelkezik 60%-a 10 hektárnál kisebb a földtulajdonnal rendelkezik. üzemi szerkezet is megváltozott

Lakosság egyéb csoportjai Gazdálkodási formák Magyarországon ezer hektár Gazdálkodási formák 1990 1994 1996 2000 Gazdasági társaságok 2150 3086 2615 2561 Szövetkezetek 4938 2726 2010 1230 Egyéni gazdálkodók 560 2074 3152 3983 Lakosság egyéb csoportjai 1655 1416 1526 1529 Összesen 9303 Forrás. Magyar Statisztikai Évkönyv 1995. 2000. KSH

A kistérség fogalma és története A kistérségi szerveződések születése, az alakulásuk szakaszai A kistérségek fajtái, térlefedettségük, területi megoszlásuk Kistérség fogalma - megközelítések Kistérségek funkciói és jövőjük

A kistérségi szerveződések születése, megalakulásuk szakaszai 1. Rendszerváltás – 1991. Önkormányzati törvény: egy időben egymással ellentétes folyamat zajlott a települések között a térben dezintegráció – integráció 2. A kistérségi szerveződések szakaszai A./ 90-es évek első fele –– B./ Területi lehatárolás: KSH kistérségek 1994. C./ Területfejlesztési törvényt követően: 1996. után D./ Vidékfejlesztési kistérségek 1999. E./ Többcélú kistérségek 2004 D./ LEADER csoportok 2005

Mi a kistérség? Mi a kistérségi szerveződés? Mi az Önkormányzati Területfejlesztési Társulás? Mi a többcélú kistérség

Kistérségek száma régiónként (2000.) Régiók KSH kistérségek száma Önkormányzati területfejlesztési társulások száma Vidékfejlesztési kistérségek száma Nyugat-Dunántúl 21 43 37 Dél-Dunántúl 22 30 32 Közép-Dunántúl 23 29 20 Észak-Magyarország 28 36 Közép-Magyarország 15 16 Észak-Alföld 33 Dél-Alföld 24 Magyarország 150 205 194 Forrás: MTA RKK NYUTI

KISTÉRSÉG: új fogalom: területfejlesztés szakszava lett – földrajzi térkategória, tervezés- fejlesztési területi egység KISTÉRSÉGI SZERVEZŐDÉS (többnyire) önkormányzatok együttműködési formája

Kistérség fogalma: Kistérségnek nevezhetünk egy olyan területi egységet, ahol a településkör történelmi, kulturális gyökereinek, társadalmi-, természeti-, gazdasági adottságainak, néprajzi értékeinek homogenitása egy nagyobb területi egységen belül a legnagyobb. XXI. tv. értelmében: „a települések között létező funkcionális kapcsolat-rendszerek összessége alapján behatárolható területi egység”

Kistérségi együttműködések feladata, szerepe a megyénél kisebb területi egységben a gazdaság és a társadalom térszemléletű fejlesztése úgy, hogy az adott térség fejlődése a térség gazdasági és társadalmi szereplőinek érdekképviseletére, érdekfelismerésére és az önmozgásra építsen. E szemlélet alapján a térség fejlesztése a helyi gazdaság szereplőinek az ügye, akik a fejlődést akadályozó problémák és a fejlesztési lehetőségek felismerése alapján összehangolt akciókba kezdenek. Ez az együttműködés önkéntes, jó alapot szolgáltat hozzá a gazdaságföldrajzi-kulturális összetartozás érzése, és a kapcsolatok közelsége, személyessége.

A kistérségi társulások differenciált működéséhez kapcsolódó fő feladatok: 1. közös érdekképviselet, érdekegyeztetés 2. közös területfejlesztési koncepció készítése 3. közös gazdaságfejlesztés 4. foglalkoztatási és szociális problémák közös kezelése (munkaszervező menedzser program) 5. közös infrastruktúra fejlesztések 6. környezet- és természetvédelem

A kistérségi társulások differenciált működéséhez kapcsolódó fő feladatok: 7. az önsegítés szerepének növelése 8. kulturális, táji örökség megőrzése 9. információs rendszer működtetése 10. monitoring rendszer működtetése 11. a hazai és az EU források számára megfelelően előkészített befogadási tér biztosítása

Miért van szükség kistérségi intézményhálózatra? helyi fejlesztések megvalósítása területfejlesztési munka folyamatossága koncepciók megvalósítása

A kistérségek intézményesülési folyamata térségmenedzser alkalmazása – OFA forrás térségmenedzser alkalmazása – megyei területfejlesztési tanácsok Munkaügyi Központok Vállalkozásfejlesztési Alapítvány területi irodái más munkakörök, mint ifjúsági referens, stb... több fős irodák

Intézményesülés problémái működési költségek előteremtése pénzügyi konstrukciók rövid távú jellege saját erő hiánya térségmenedzseri állás bizonytalansága

Kistérségek jövője Intézményesülés folyamata egyszemélyes kistérségi irodák vidéki információs központok hálózatokkal átszőtt cselekvési tér közigazgatási kistérség?

Kistérség két fő funkciója Területfejlesztési Kistérségi Fejlesztési Tanács? ÖTT helyett területfejlesztési társulás Forrás felhasználás a fejlesztési programok megvalósításáért Közigazgatási-közszolgáltatási Kistérségi közigazgatási hivatal? különböző államigazgatósági hatáskörök telepítése komplex közszolgáltatási modell

Kistérségek száma régiónként (1999) Régiók KSH kistérségek száma KSH kistérségek száma* Önkormányzati területfejlesztési társulások száma Vidékfejlesztési kistérségek száma Nyugat-Dunántúl 21 22 43 37 Dél-Dunántúl 24 30 32 Közép-Dunántúl 23 26 29 20 Észak-Magyarország 28 36 Közép-Magyarország 15 16 Észak-Alföld 27 33 Dél-Alföld 25 Magyarország 150 167 205 194 Forrás: MTA RKK NYUTI *: 2004 január 1-től hatályos KSH kistérségi lehatárolás szerint

Települések átsorolása kistérségenként

Kistérség két fő funkciója Területfejlesztési Kistérségi Fejlesztési Tanács ÖTT helyett területfejlesztési társulás Forrás felhasználás a fejlesztési programok megvalósításáért Közigazgatási-közszolgáltatási Kistérségi közigazgatási hivatal? különböző államigazgatósági hatáskörök telepítése komplex közszolgáltatási modell

1996. XXI. tv. módosítása Kistérségi szint megerősítése Kistérségben kistérségi területfejlesztési tanács létrehozása és működtetése Fejlesztési tervek összehangolása kistérség területfejlesztési koncepciójának elkészítése pénzügyi terv a programok összehangolására képviseleti jog területfejlesztési ügyekben szakmai munkaszervezetet működtetése

XXI tv. módosítása (2004) 65/2004. (IV.15.) Korm. rendeletével egyértelműen kifejezte a kistérségi társulások egységes rendszerben kezelésének szándékát. 2004. évi LXXV. Törvény a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi törvény módosításaként, már egy jól körülhatárolt működésű statisztikai lehatároláshoz igazodó kistérségi fejlesztési tanáccsal számol 258/2004. sz. Kormány rendelet is, amely a kistérségi fejlesztési tanácsok felállításának konkrét feladatait és szervezési lépéseit tartalmazza, és a rendelet végrehajtására a megyei közigazgatási hivatalokat jelölte meg. 258/2004. sz. Kormány rendelet is, amely a kistérségi fejlesztési tanácsok felállításának konkrét feladatait és szervezési lépéseit tartalmazza, és a rendelet végrehajtására a megyei közigazgatási hivatalokat jelölte meg. A 2004. évi CVII. Tv. (XI.18.) a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról, törvényi szintre emeli a korábban rendeletben szabályozott többcélú kistérségi társulás feladat és hatáskörét, meghatározza a társulási megállapodás tartalmát, a központi normatív támogatás feltételeit

Új kistérségi rendszer kialakítása megfelel a statisztika és a területfejlesztés követelményeinek; hosszabb távon egybe eshet a kistérségi szintű államigazgatási hatáskörök gyakorlásához szükséges illetékességi területével; önkormányzati közszolgáltatások ellátási területének is megfelelhet; illeszkedik az Európai Unió NUTS rendszerének szabályozásához; hiánytalanul és ismétlésmentesen lefedi az ország területét; olyan településeket tartalmaz, amelyek összetartozása a gazdasági, intézményi, közlekedési, igazgatási kapcsolatok elemzése alapján igazolt; kialakítása során valamennyi érintett önkormányzat, közigazgatási és területfejlesztési szervezet képviselheti véleményét.

törvénymódosítás rendelkezik az országot átfedés-mentesen lefedő kistérségi fejlesztési tanácsok rendszerének létrehozásáról. A tanácsok legfontosabb feladata a kistérségben a területfejlesztési feladatok összehangolása, a kistérségi területfejlesztési koncepció elfogadása, közös területfejlesztési programok kialakítása.

65/2004. (IV.15.) Korm. rendelet pályázhatnak azok az önkormányzati társulások, melyek: - statisztikai lehatároláshoz igazodás - legalább három önkormányzati közszolgáltatás legalább 3 éven át történő közös vállalása

2004. évi LXXV. Törvény kistérségi területfejlesztési tanács létrehozása többcélú kistérségi társulás

258/2004. sz. Kormány rendelet a kistérségi fejlesztési tanácsok felállításának konkrét feladatait és szervezési lépéseit tartalmazza, és a rendelet végrehajtására a megyei közigazgatási hivatalokat jelölte meg. Ezzel a területfejlesztés kistérségi szintje tehát központilag szabályozottá vált.

Következmények 2004 év során 145 KSH kistérség nyújtotta be a pályázatát, 65 kistérség csak a területfejlesztési feladatot vállalta. Összesen 1,8 mrd forint központi összeggel támogatták a megalakult többcélú illetve csak területfejlesztési céllal létrejött kistérségeket.