A gyomor- bélrendszer működése Emésztés és felszívódás emésztés: a fehérjék, zsírok és szénhidrátok felszívódásra alkalmas egységekre bomlanak le. felszívódás: az emésztés termékei, valamint a vitaminok, ásványi sók, víz a nyálkahártyán keresztül a nyirokerekbe vagy a véráramba kerülnek. A tápcsatorna funkciói: - motoros: továbbítás, keverés, késleltetés, tárolás, mechanikai előkészítés szekréciós: lebontó, felszívó és továbbító folyamatok  A lebontó és felszívó működés optimális hatásfokához a motorikát koordinálni kell a lebontó és a felszívó folyamatokkal Tápanyagok bontása - luminális: a bontást az emésztőcsatornába kiválasztott enzimek végzik. - celluláris: sejtfelszíni emésztés

A tápanyagok lebontása a tápcsatornában Luminális bontás Végtermék Celluláris bontás Poliszacharid + Dextrinek, tri- és diszacharidok - Oligoszacharidok, tri- és diszacharidok Glükóz, galaktóz, fruktóz Protein Peptidek, kevés aminosav Oligo-, tri- és dipeptidek Tri- és dipeptidek, aminosavak Trigliceridek Zsírsavak, 2-monoglicerid

A szájüreg, garat és a nyelőcső működése Rágás, nyelés A szájüreg, garat és a nyelőcső működése A szájüregben táplálék a nyállal keveredik, majd a nyelőcsőbe kerül. A nyelőcsőben perisztaltikus hullámok továbbítják a táplálékot a gyomor felé. A rágás: elmorzsolja a nagy ételdarabokat és összekeveri a nyálmirigyek váladékával. A táplálék megnedvesítése és homogenizálása a további emésztést segíti. A nagy ételdarabok is emészthetőek, de ezek erős és gyakran fájdalmas összehúzódást váltanak ki a nyelőcső izomzatában. Rágás: - a rágóizmok ritmikus és alternáló összehúzódása hozza létre. - a rágás megindítása akaratlagos, a megindult rágási folyamatban sok a reflexes, nem tudatosuló összetevő (agykéregtől a nyúltagyig több KIR-i szint részt vesz.)

A nyálmirigyek és a nyál + a szájüreg nyálkahártyájában található kis nyálmirigy

A nyál összetétele és funkciója hipoozmotikus α-amiláz (ptialin): emésztőenzim, a keményítő emésztésében vesz részt Mucin: glikoprotein, feladata a táplálék síkossá tétele (kenése) Lizozim, IgA – fertőtlenítő hatás Naponta kb. 1500 ml nyál termelődik, pH= 7 körül Elősegíti a nyelést, nedvesen tartja a szájüreget, oldószerül szolgál az ízlelőbimbókat izgató molekulák számára, segíti a beszédet, tisztán tartja a szájüreget és a fogakat, antibakteriális hatás

A nyál termelődése, a nyálelválasztás szabályozása A nyálelválasztás idegi szabályozás alatt áll A paraszimpatikus idegrendszer ingerlése erőteljes nyálelválasztást okoz( híg és kevés szerves anyagot tartalmaz) A szimpatikus idegek ingerlése hatására a gl. submandibularisból kis mennyiségű, de szerves anyagokban gazdag nyál elválasztása indul meg A primer szekrétumban a K+ és a HCO3- koncentráció > plzmában A CL-, HCO3- és a Na+ a kivezetőcsőben visszaszívódik, míg a K+ kiválasztódik Amikor nyálelválasztás fokozódik, a visszaszívás csökken és így a Na+, Cl- és HCO3- koncentráció emelkedik, a K+ csökken

A nyelőcső, a nyelés folyamata A nyelőcső kb. 25 cm hosszú, laphámmal bélelt rugalmas izomcső. Bemenete a fogsortól kb. 15 cm-rel kezdődik. Három élettani szűkülete van, legjelentősebb a cardia, a gyomorba való átmenete. A nyelés reflexválasz A nyelés akaratlagosan indul el, amikor a szájban lévő tartalom a nyelven összegyűlik és garat felé továbbítódik A garat izomzatában akaratlan kontrakcióhullám indul el, ami a tartalmat a nyelőcsőbe juttatja A reflexválaszhoz hozzátartozik a légzés gátlása és az gége zárása (gégefedő) Egészséges felnőtt étkezés alatt gyorsan nyel, de a nyelés az étkezések közötti időszakban is folytatódik (naponta kb. 2400-szer nyelünk)

A nyelőcső, a nyelés folyamata A garat-nyelőcső átmenetnél van egy kb. 3 cm hosszú szakasz, ami nyeléskor elernyed A lenyelt tartalom mögött a nyelőcső izomzata gyűrűszerűen összehúzódik és ez perisztaltikus hullámként kb. 4 cm/s sebességgel végigvonul a nyelőcső hosszán (a folyékony, félfolyékony táplálék a gravitáció hatására jut le a nyelőcső alsó szakaszába) A gyomor-nyelőcső átmenet izomzata (alsó oesophagus sphincter) tónusos összehúzódásban van, a nyelés során elernyed

A gyomor A táplálék a gyomorban tárolódik, savval, nyálkával és pepszinnel keveredik, majd a patkóbélbe ürül. Gyomornedv: a mirigysejtek naponta kb. 2500 ml-t termelnek Fedősejtek: sósav, intrinsic faktor Fősejtek: pepszinogén I, II (proenzim) – a gyomorsósav aktiválja a pepszinek az aromás aminosavak (pl. fenil-alanin, tirozin) melletti peptidkötéseket bontják – polipeptidek keletkeznek Mucosus sejtek: nyák (glikoprotein) + bikarbonát = nem keveredő réteg (pH 7) védik a gyomornyálkahártyát  barriert áttörheti pl. az alkohol, aszpirin, epesav, ecet és így gyomorirritációt okozhatnak G-sejtek (antrum): gasztrin – gyomorsav-és pepszinszekréció fokozása, motilitás fokozása, a gyomornyálkahártya növekedésének fokozása, az inzulin- és glukagonelválasztás fokozása (fehérjedús étkezés után)

A gyomor

A gyomor

A gyomor A gyomor motilitása és ürülése amikor a táplálék a gyomorba kerül, a gyomor reflexszerűen elernyed (receptív relaxáció) Ezt perisztaltikus összehúzódások követik (a táplálékot összekeveri és a duodenumba továbbítja) az antrum összehúzódását a pylorus környékének, majd a duodenum összehúzódása követi az antrumban az előrehaladó gyomortartalom előtti kontrakció akadályozza meg normálisan a duodenumból nincs visszafolyás a gyomorba + éhségkontrakciók

A gyomorműködés szabályozása - cephalicus fázis: KIR neuronok aktivitása váltja ki a szájba került táplálék reflexszerűen gyomornedv-szekréciót vált ki (n. vagus) Feltételes reflexszé alakítható (látvány, szaglás, gondolat) emóciók: harag, gyűlölködés vérbőséget, hiperszekréciót okoz Félelem, szorongás csökkenti a szekréciót és a motilitást gastricus fázis: helyi reflexek, gasztrin a gyomorba került étel váltja ki (feszülés, kémiai stimulusok (főleg aminosavak) intestinális fázis: a duodenumban jelenlévő zsírok, szénhidrátok és sav gátolják a gyomorsavés pepszinelválasztást és a gyomormotilitást

A gyomorműködés szabályozása Fokozza a sav- és pepszintermelést Hypogliakemia alkohol koffein Szénhidrátban gazdag táplálék néhány órán belül eltűnik a gyomorból Fehérjedús, zsírdús tápláléknál ez lassabb! Enterogastricus reflex: a fehérjeemésztés termékei és a hidrogénionok indítják el: csökken a gyomormotilitás Ugyanezt váltja ki a duodenum feszülése

Az ízérzékelés + „umami” íz: aminosavanionok (főleg glutamát) + víz íz (garat, gége)

Hányás Elsődlegesen védekezési folyamat nyúltvelői (formatio reticularis) szabályozás alatt álló zsigeri reflex area postrema: kemoreceptor sejtek nyálelválasztás fokozódása, hányinger, a hangrés zárul; a légzés visszatartódik; a hasfali izmok összehúzódnak, ahasüregi nyomás fokozódik; a nyelőcső és a cardia záróizma elernyed; forított perisztaltikus mozgás kezdődik és a gyomortartalom gyorsan a nyelőcsőbe, szájba, majd a külvilágba kerül.

A hányást kiváltó tényezők

A vékonybél anatómiája Makroszkóposan – összesen kb. 285 cm élő szervezetben Duodenum (patkóbél): első szakaszát bulbus-nak is nevezik: ez a terület érintkezik közvetlenül a savas gyomortartalommal ( itt a leggyakoribb a peptikus fekélyek keletkezése) Jejunum (éhbél) Ileum (csípőbél) – ileocoecalis billentyű (Bauhin-billentyű)>>> vastagbél

A vékonybél működése A vékonybélben a béltartalom a nyálkahártya szekrétumával a hasnyálmirigynedvvel és az epével keveredik. Az emésztés a vékonybél lumenében és a nyálkahártya sejtjeiben fejeződik be. Itt szívódnak fel az emésztés termékei, a legtöbb vitamin és a folyadék egy része. A vékonybélben napi 9 l folyadék fordul meg: 2 l a táplálékból, 7 l a gyomor-bélnedvből származik; a vastagbélbe csak 1-2 liter jut tovább.

A vékonybél szövettana Tunica serosa Tunica muscularis – izom réteg (hosszanti és körkörös simaizomzat) Tela submucosa – nyálkahártya alatti réteg Tunica mucosa – nyálkahártya muscularis mucosae lamina propria epithelium (hámréteg) nyálkahártya: nyiroktüszők, nyiroktüsző-aggregátumok (Peyer-plakk), intestinalis mirigyek (Lieberkühn-kripták), duodenalis mirigyek (Brunner-mirigyek), enterokromaffin sejtek (szerotonin termelés)

A vékonybél szövettana A vékonybél egész hosszában a nyálkahártyát bolyhok (villus) borítják kb. 20-40/mm2 Minden boholy 0,5-1 mm hosszú, ujjszerű képződmény, amelynek felszínét egyrétegű hám borítja és kapillárisokból álló hálózatot, valamint nyirokereket tartalmaz. A boholyhámsejtek szabad szélén apró mikrobolyhok (mikrovillusok) vannak, ezek alkotják a kefeszegélyt.  Bél méretű henger felülete = 3300 cm2 Bolyhokkal = 100.000 cm2 Kefeszegéllyel = 2.000.000.cm2  a bélhámsejtek (enterocyták) átlagos élettartama 3-6 nap, emberben a naponta levált sejtek számát 17 milliárdra becsülik, fehérjetartalmuk kb. 30 g.

A vékonybél motilitása Szegmentációs mozgás (keverő): a körkörös simaizomzat néhány centiméterenként összehúzódik, két „kontrakciós gyűrű” között ellazul; másodpercek múlva az előz kontrakciós gyűrűk ellazulnak és a köztes szakaszok húzódnak össze Perisztaltikus mozgás (továbbító) – 2-25 cm/s: a bélfal feszülését kiváltó inger helyétől orálisan kontrakciós gyűrű alakul ki, aborálisan pedig relaxáció (a nyomáskülönbség . (myentericus reflex) antiperisztaltikus mozgás (hányás) Interdigesztív fázis-MMC (mioelektromos komplex) 90-120 percenként. valószínűleg „tisztogató” funkciója van; táplálékfelvétel azonnal megszünteti

A vékonybél szekréciós működése A mirigyek izotóniás nedvet szecernálnak: NaCl és NaHCO3-oldat. Brunner-mirigyek: sűrű, lúgos nyák (mucin) Mennyisége: kb. 1 liter/nap.

A máj epeelválasztó működése Az epe a májsejtekből választódik ki és az epeutakon keresztül a duodenumba kerül.

Epetermelés Átlagosan kb. 600 ml/nap (200-1200) kettős funkció: Lipidek lebontásában és felszívódásában szerepet játszó epesavas sók és foszfolipidek szintézise és kiválasztása Az anyagcsere-végtermékek és testidegen anyagok kiválasztása (exkréciós funkció): epefesték, koleszterin, hormonok, toxikus anyagok kiválasztása Az epe elválasztásában kétféle sejt vesz részt: parenchyma sejtek: epesavas sók, koleszterin, foszfolipidek, epefestékek, idegen anyagok kiválasztásaű epecsatornákat bélelő hámsejtek: elektrolitoldat epefolyás függ: máj szekréció epehólyag kontrakció Oddi sphincter resisztencia(5–10 vízcm) epetermelést, ürülést fokozza: CCK(vékonybélfal–lipid hatás) n. vagus aminosav, polipeptidek motilin (étkezések között)

A máj epeelválasztó működése Étkezések közötti időszakban az epevezeték duodenális becsatlakozása zárt, az epe az epehólyagba folyik és ott raktározódik. Amikor a táplálék a szájba kerül, a sphincter ellazul, majd amikor a gyomortartalom eléri a duodenumot, a vékonybél nyálkahártyájából felszabaduló CCK (kolecisztokinin-pankreozimin) összehúzza kiürítve így az epehólyagot. Minden egyes májsejt mellett számos epecsatorna is található, a csatornák egyesüléséből alakul ki a jobb és bal ductus hepaticus, amelyek a májon kívül egyesülve alkotják a ductus hepaticust. A ductus hepaticus egyesülve a ductus cysticusszal hozza létre a közös epevezetéket. Ez a duodenumba nyílik (Vater papilla). A benyílást veszi körül az Oddi-sphincter. A benyílás előtt a közös epevezeték ált. egyesül a hasnyálmirigy fő kivezetőcsövével.

Az epe összetétele máj epe: 97% víz 2% epesav pH 7,7 isoozmotikus 97% víz 2% epesav 1% koleszterin, lecitin, epefesték, anorganikus só hólyag epe (10 x koncentráció) pH 6,8 86% víz 14% szárazanyag

Epesavas sók képződése Primér epesavak: Koleszterinből: kolsav rosszul oldódnakglicinnel, taurinnal konjugálódik kenodezoxikolsav (epesavas sók) Szekunder epesavak: Az ileumban baktérium hatására leváli róluk a glicin/taurin További hatásra (bakteriális 7-α-dehidroxiláz) kolsavdezoxikolsaventerohepatikus köforgás kenodezoxikolsavlitokolsav (mérgező) kiürül Az epében naponta 20-30g választódik ki. Szervezetben csak 2-5 g van. Napi 0,6 g képződik újra  enterohepatikus körforgásban 1-1 epesavas só 6-10-szer vesz részt.  Az epesavak szintézise a májsejtekben a szervezet koleszterinlebontásának mennyiségileg legjelentősebb útja.

Funkciói a lipidekkel együtt micellákat, vízoldékony komplexeket hoznak létre, amelyekből a zsírok könnyebben felszívódhatna csökkentik a felületi feszültséget, foszfolipidekkel és monogliceridekkel együttesen emulgeálják a zsírokat, amivel előkészítik a vékonybélben folyó emésztési és felszívódási folyamatokat intesztinális lipázok aktiválása ha az epe nem jut el a bélbe, a táplálékkal bejutott zsírok 25%-a megjelenik a székletben, súlyosan károsodik a zsírban oldódó vitaminok felszívódása (zsíros széklet keletkezik akkor is, ha a terminális ileum betegsége miatt az epesavas sók nem szívódnak fel).

Epe összetétele Epefesték 250–300 mg bilirubin/nap excretálódik 75% RES – haemoglobinból 25% haem–haemoprotein körforgásból haemoglobin–biliverdin–nem konjugált bilirubin(indirekt) nem konjugált bilirubin+glükuronsav(direkt reakció) bélben urobilinogén, urobilin

A hasnyálmirigy exokrin működése A szekrétum alapvetően szükséges a táplálék feldolgozásához. (hiánya: halál) Funkciója: 1. Hidrolitikus enzimek termelése 2. Gyomor HCl közömbösítése HCO3- szekréció

A hasnyálmirigy exokrin működése 1. Acinus sejtekben a) Aktív enzimek szekréciója: α-amiláz, lipáz, észterázok, ribonukleázok, dezoxiribonukleázok b) Inaktív enzimek szekréciója: tripszinogén, kimotripszinogén, proelasztáz, prokarboxipeptidáz, profoszfolipáz c) Szabályozó molekulák: kolipáz, tripszin inhibitor, CCK szekréciót szab. Peptid a+b+c koncentrált kis mennyiségű folyadék keletkezik 2. Kivezető csövecskékben Nagy térfogatú, alkalikus (magas [HCO3-] ) szekrétum. Hígítja az acinus sejtek szekrétumát.

A hasnyálmirigy exokrin működése Napi mennyisége: 200-700 ml, főleg a ductus sejtjei termelik, duodenumba ömlik Inaktív enzimek aktiválása: A duodenum lumenében történhet meg! A duodenum nyálkahártya kefeszegélyén rögzült enteropeptidáz hasítja a tripszinogént tripszin Aktív tripszin autolitikusan aktiválja a többi enzimet

A hasnyálmirigy exokrin működése Hasnyálmirigy szekréciós szabályozása: A táplálékfelvétel és az azt követő események befolyásolják: gyomor tágulása, fehérje-bomlástermékek, zsír és HCl megjelenése a duodenumban 3 fázisa van: 1. Cephalicus: Inger: látás, hallás, szaglás, ízlelés, szájüreg mechanikai ingerei, táplálkozási aktus Reflexes kolinerg mechanizmusenzimszekréció nő HCl szekréció nőszekretin nő HCO3- nő 2. Gasztrikus: Inger: gyomorba került táplálék okozta mechanikai inger ↓ Reflexes kolinerg válasz 3. Intesztinális: Inger: vékonybélből kiinduló kémiai ingerek Szekréciót fokozza: oligopeptidek, esszenciális AS, közepes lánchosszúságú (8-18C atomú) zsírsavak, monogliceridek Hatás: vago-vagális reflex CCK szekréció fokozódás

A szénhidrátok emésztése Emésztés - luminális + celluláris szénhidrátok - polysacharidok (keményítő) luminális : alfa - amylase (nyál + pancreas) di- és oligosacharidok celluláris : maltáz, laktáz, invertáz monoszacharidok

A szénhidrátok emésztése

A fehérjék emésztése Emésztés - luminális + celluláris fehérjék - polypeptidek luminális : pepszin (gyomor) tripszin, kimotripszin (pancreas) celluláris : membránpeptidázok (10 db) aminosavak

A fehérjék emésztése

A zsírok emésztése Emésztés - luminális zsírok - trigliceridek luminális : lipáz (pancreas) monoglicerid +szabad zsírsav + epesó + foszfolipid+koleszterol+vitaminok micellumok

A zsírok emésztése

Felszívódás Szénhidrátok A vékonybélből kizárólag monoszacharidok szívódnak fel. glükóz, galaktóz a bélhámsejtekbe másodlagosan aktív transzporttal – Na-glükóz transzporter a sejtből az interstíciumba a GLUT-2 transzporteren keresztül zajlik fruktóz - mindkét membránon át a fruktózspecifikus GLUT-5 transzporter segítségével történik; facilitált diffúzió (nem aktív transzport) -  a fruktóz felszívódása sokkal lassabb mint a glükózé; civilizációs ártalom, hogy a túlzott fruktóz kínálat fruktóz intolerancia tüneteket okoz. normál működés és táplálkozás mellett a vastagbélbe már nem jut oligo- vagy monoszacharid; összehangolt működés következtében a mono6szacharidok a kapillárisokon keresztül a v. portae-ba jutnak

A transzporterek típusai Na-glükóz transzporter

Szénhidrátok A pentózok egyszerű diffúzióval szívódnak fel.  A cukrok bélben történő transzportját az inzulin alig befolyásolja. Emberi enzimekkel le nem bontható poliszacharidok –pl. cellulóz Nagy a jelentőségük a fiziológiás bélmotilitás fenntartásában és a székletképzésben A vastagbél baktériumflórája ezen rostok egy részét lebontja – rövid szénláncú zsírsavak és gázok képződnek Nem képződnek hasznosítható tápanyagok

Fehérjék A megemésztett fehérjék 50%-a a táplálékból, 25%-a az emésztőnedvek fehérjéiből, 25%-a a levált nyálkahártyasejtekből származik. Az aminosavak felszívódása a duodenumban és a jejunumban gyors, az ileumban lassú.  a bélnyálkahártya membránján csak aminosavak (70-75%) és di-, tripeptidek (25-30%) jutnak át A jejunumban már megjelennek az aminosavak és a fehérjék már nagyrészt 2-6 aminosavból álló peptidekre bontottak ( a további bontás már celluláris) felszívódás D-aminosavak: passzív diffúzióval L-aminosavak: aktív transzport: különböző aminosav transzporterek Na+-aminosav kotranszporterek aminosav uniporterek - di- és tripeptidek: kotranszporterek (gyakran gyorsabb mint az aminosav)

Lipidek Valamennyi lipid zavartalan felszívódásának alapfeltétele az epesavas sókból, a foszfolipidekből és a felszívódásra előkészített lipidekből való micellaképződés a vékonybélben A lipidek bontása után a zsrasavak, a monoglicerid és a koleszterin a micellákban maradnak. A bél keverő és persiztaltikus mozgásai során a micellák a bélhámsejtek közelébe kerülnek. A bontási termékek a micellából a felszíni mikroklíma közegébe diffundálnak, az ott lévő savanyú pH következtében a szabad zsírsavak negatív töltése megszűnik, ezért belépnek a kefeszegély lipidrétegébe és onnan a sejtbe – a rétegek közötti transzport szabad diffúzió. A grádienst fenntartja: a zsírsavakat a sejten belül fehérje köti a zsírsavak átalakítása lipid újraszintézis

Lipidek A micellákban kötődnek, majd onnan kikerülve diffúzióval szívódnak fel a zsírban oldódó vitaminok – A-, D-, E-, K-vitamin. A micellaképzés zavara esetén, pl. epesavas sók hiányában ezen vitaminok felszívása is hiányos. Trigliceridszintézis Hosszú szénláncú zsírsavak (C14-18) Zsírsav >>> zsírsav-acil-koenzim A + monoglicerid >>> di-, majd tri-glicerid (ha jelentős a zsírfelszívás) + alfa-glicerofoszfát >>> foszfatidsav >>> triglicerid vagy foszfolipid (interdigesztív fázis) Közepes hosszúságúak (C6-12) Nem alakulnak tovább, a bélhámsejtekből szabad formában kilépve rögtön a kapillárisokba kerülnek. – kevésbé szabályozott a szabad zsírsavak felhasználása

Lipoproteinek, koleszterin A lipoproteinek felépítése: Trigliceridek foszfolipidek szabad koleszterin koleszterinészterek apoproteinek

Lipoproteinek A sejten belül különböző méretű és sűrűségű lipoproteinek keletkezhetnek. VLDL – nagyon alacsony sűrűségű lipoprotein LDL – alacsony sűrűségű lipoprotein HDL – nagy sűrűségű lipoprotein Chylomikron: legnagyobb méretű A felszívást követően a reszintetizálódott trigliceridek legnagyobb hányada a chylomikronokba épül be. A lipoproteinek exocitózissal jutnak ki és a nyirokkapillárisokba kerülnek, innen kerülnek majd a vérkeringésbe. A táplálkozással bejutó lipidekből főleg chilomychronok képződnek.

Lipoproteinek Az enterocyták a teljes éhezés állapotában is szintetizálnak triglicerideket, ill. lipoproteineket. Lipoproteinek a májban is képződnek (kivéve chylomichron), ezek az egyes szervek közötti tápanyagtranszport résztvevői. A kapillárisok endotheliumában található lipoprotein-lipáz a lipoproteinekből szabad zsírsavakat hasít le, amelyek már áthatolhatnak a kapilláris membránon és a sejtmembránon, és a sejtekben felhasználódnak. A trigliceridek fokozatos eltűnése a lipoprotein részecskékből, sűrűségbeli változásokat okoz.

Lipoproteinek

Lipoproteinek

Lipoproteinek Érelmeszesedés

Vitaminok felszívódása A vízoldékony vitaminok gyorsan felszívódnak, leginkább a vékonybél felső szakaszán. B-12-vitamin felszívódás: felszívódása az ileumban történik meg, ehhez szükség van a gyomor által ternlet intrinsic faktorra. A májban képes raktározódni, így felszívódási zavar esetén előfordulhat, hogy a hiánytünetek csak évekkel később lépnek fel.

Kálcium- és vasfelszívódás 1000 mg kálcium bevitelből a vékonybélben kb. 300-400 mg szívódik fel, de különböző szekrétumokkal 100-200 mg ürül, így a „nettó” felszívott mennyiség kb. 200 mg. kisebb része a vékonybél teljes hosszában passzívan, paracellulárisan kerül a szervezetbe – ez nincs szabályozva nagyobb része a duodenumban és a proximális jejunumban transzcellulárisan, aktív transzporttal jut be. – ez hormonális szabályozás alatt áll. Kalcitriol a felszívódás valamennyi folyamatát fokozza. Vas A vas könnyebben szívódik fel ferro (Fe 2+) mint ferri (Fe 3+) vas formájában. A táplálékkal bekerült vas nagy része ferri vas. A gyomorban a vasfelszívódás minimális, de fontos, hogy savas közegben redukálódik a vas; az aszkorbinav is elősegíti ezt az átalakulást. A felszívódás legfőképpen a vékonybél felső szakaszán történik, aktív folyamat. Transzferrin megköti a vasat és átszállítja a kefeszegélyen; a vas egy része közvetlenül a véráramba kerül, egy része apoferritinhez kötődik >>> ferritin

A ferritin molekula akár 4500 vasatomot is tartalmazhat. A ferritin a szöveti vasraktározás fő formája. A szervezetben található vas 70%-a hemoglobinban, 3% mioglobinban, a többi ferritinben található. A ferritinben lévő vas egyensúlyban van a plazma vastartalmával. A plazmában vasat főleg a transzferrin vagy sziderofilin szállítja. A transzefrrin nomrálisan 35%-osan telített vassal. A vas felszívódása a keringésbe fokozódik, amikor a szervezet vasraktárai kiürülnek, vagy ha fokozott a vvt-képződés

A vastag- és végbél működése 3 fő funkciója van: - víz- és elektrolit felszívás a meg nem emésztett, fel nem szívódott salakanyagok rendezett, alkalomszerű kiűrítése baktériumflóra 3 funkcionális szakasz: coecum (vakbél) - colon ascendens (felszálló vastagbél) - colon transversum (haránt vastagbél) kezdeti szakasza: a béltartalmat a vastagbél elülső szakasza néhány erőteljeskontrakcióval továbbítja, majd acolon transversum antiperisztaltikája (néhány perc, majd 10-15 perc szünet) visszajuttatja az ileocoecalis billentyűig – keveredés Colon transversum – colon descendens (leszálló vastagbél): időleges tónusos kontrakciós gyűrűk, a béltartalmat továbbítják - colon sigmoideum (szigmabél) – rectum (végbél): lassan mozdítja tovább egy hosszabb szakaszra kiterjedő, erős kontrakció a béltartalmat; tömegperisztaltika (összefüggő nagy területeken a simaizmok egy időben húzódnak össze)

A vastag- és végbél működése Evést követőn a vastagbéltartalom disztális irányba elmozdul – régebben ezt gastrocolicus reflex-nek nevezték; a válasz nagy mértékben függ a felvett táplálék energiatartalmától a rectum működése A végbélnyílásnál a rectum kettős záró izomgyűrűvel rendelkezik. Mindegyinek külön idegi szabályozása van, de a kettős zárási mechanizmus a székletürítéskor együttesen, egy időben függeszthető fel. A kettős záróizommal lezárt szakasz az anuscsatorna. Belső záróizom (körkörös simaizom) : miogén tónus, szimp. Idegrendszer aktivál Külső záróizom (harántcsíkolt izom):szakrális motoneuronok (n. pudendus)

A vastag- és végbél működése A rectum telődése, ill. feszítése a belső zárizom reflexes ellazulását váltja ki, miközben a külső záróizom túnusa fokozódik. A székelést fiziológiásan kiáltó inger a rectum falának feszülése, amit a széklet megjelenése vált ki. Ha a székletürítés feltételei adottak, a központi idegrendszer és az enterális idegrendszer különböző szintjei összehangoltan működve lehetővé teszik azt. vázizmok: székelési pozitúra hasprés gátizmok mindkét záróizom ellazulása A székelési folyamat rectalis inger hiányában teljesen akaratlagos indítású is lehet Nem lehetséges azonban, ha a szakrális gerincvelői neuronok és a felsőbb irányítás közötti kapcsolat megszakad.

Víz- és ásványi anyag felszívódás Az emberi vastagbélben érdemi táapnyaglebontás és felszívás már nem történik A vastagbélbe érkező folyadékból a colon hámsejtjei annyit szívnak fel, hogy a széklettel fiziológiásan 100-200 ml folyadék távozik naponta. Na+-pumpa >>> Na+-grádiens >>> vízfelszívódás K+-szekréció Aldoszteron szabályozó szerepe. Bélbaktériumok Nagy mennyiségű baktérium a vastagbélben van Születéskor steril , később „népesül” be Funkció: vitamin szintézis (pl. K-vitamin), epefestékekből pigment, flatus, koleszterinmetabolizmus, széklet szaga (indol. Szkatol), aminképződés, stb. 400-500 mikróbafaj ( baktériumok, gombák) él. Egy gramm béltartalomban kb. 1 billió baktérium fordul elő. A széklet összetétele:

Bélbaktériumok

A széklet összetétele Víz (75%) szárazanyag (25%): cellulóz és más emésztetlen rost, baktériumok, szervetlen anyagok (kálcium, foszfátok), zsír és származékai, levált hámsjetek, nyák, kis mennyiségű emésztőenzim