A szöveg a kommunikáció eszköze.
1. A szöveg és a kommuikáció Funkciói tényezői befolyásolják Körülmények, beszédhelyzet, idő 2. A szöveg szerkezete a, A szöveg szerkezeti egységei: mondat tételmondat – mondattömb – bekezdés téma szerint szorosabban összetartozó mondatok b, Makroszerkezet: bevezetés – tárgyalás – befejezés Mondat: rendszermondat szövegmondat
3.A szöveg szerkezettípusai LÁNCSZERŰ Lineáris: időrendbe épülő, láncszerű szerkezet Lineáris térbeli előrehaladás szerint „ „ : Érvelő típusú: ok-okozati viszonyt tükrözi: logikai menet Keretes Mozaikszerű Képzettársításos (versek)
A szöveg A beszéd legnagyobb egysége összefüggő mondatokból áll Teljes Kerek Egész Lezárt Terjedelme: 1 mondat regényfolyam egysoros vers – felirat – ráklámszlogen – köszönés – közmondás Formája írott vagy szóbeli Üzenet
A szövegösszetartó erő (kohézió) 1. Nyelvi tényezők – 1 A szövegösszetartó erő (kohézió) 1.Nyelvi tényezők – 1.jelentésbeli kapcsolatok: Lineáris kohézió Ismétlés, Rokon értelmű szavak, Körülírás, Fölérendelt fogalmak (rész-egész viszony) Metaforikus megnevezések Többjelentésű szavak témajelölő Azonos alakú szavak Ellentétes jelentésű szavak Téma-réma kapcsolatok Amafora (visszautalás) Katafora (előreutalás) Globális kohézió Témahálózat izotópok:ugyanarra a valóságbarabra vonatkozó kifejezések Tartalmi-logikai kapcsolatok Cím (témajelölő)
1.Nyelvi tényezők – 2.Grammatikai kapcsolóelemek: Névmások (utalószók) Egyeztető toldalékok: *igei személyrag *birtokos személy jel *többesszám jele Hiány, kihagyás, kifejtetlenség A határozott névelőre váltás mondatrend