Készítette: Krasznai Vilmos A reformkor nagyjai Készítette: Krasznai Vilmos

Előzmények II. József halála után a végrehajtó hatalom a köznemesség befolyása alatt álló megyék kezébe került. Az uralkodó a birodalom érdekeit szem előtt tartó rendeleteit visszavonta halálos ágyán, a türelmi rendelet kivételével. A magyar nyelv középiskolai tanítását törvénnyel írták elő, magyar színtársulatok alakultak. S bár a napóleoni háborúk alatt a nemesség érdekegyezés miatt támogatta az uralkodó dinasztiát (a hosszú háborúban anyagilag jól jártak), hamar kiderült, hogy a Habsburg abszolutizmus csak addig partnere a magyarságnak, amíg szüksége van rá. A modernizáció hívei számára az első lehetőség az 1825-27-es reformországgyűlésen adódott.

Jelentős személyiségek Széchenyi István Kossuth Lajos Wesselényi Miklós Batthyány Lajos Kölcsey Ferenc

Wesselényi Miklós Báró Széchenyivel beutazta Angliát A maradiak legveszélyesebb ellensége „Balitéletek” osztrák cenzúra A jobbágyfelszabadítás melletti szenvedélyes, őszinte érvelése gyakran kimozdította az országgyűlési vitákat a holtpontról.

Batthyány Lajos Batthyány Lajos az országos politikában az 1839–1840-es országgyűléstől kezdve vett részt mint a főrendi ellenzék vezére, később az ellenzék egészének meghatározó alakjává vált. Az 1847. március 15-i országos ellenzéki konferencián ő elnökölt, az ekkor létrejövő Ellenzéki Párt által kibocsátott körlevelet is ő írta alá.

Kölcsey Ferenc Szatmár megye követeként az 1832-1836-os országgyűlésen az örökváltság ügyében mondott szenvedélyes beszédével hívta fel magára a figyelmet Az alsótáblán ugyanazokért az eszmékért küzdött, mint Wesselényi a felsőtáblán Az örökváltság alatt a liberális követek egy olyan megoldást értettek a jobbágykérdésre, amely szerint a jobbágyok, földesurukkal egyezkedve pénzzel örökre megváltják személyüket, és telküket is, mely így szabad, polgári tulajdonná alakul át. A konzervatívok előretörése azonban ezt a kezdeményezést – akkor – még keresztülhúzta. Mivel a megyék képviselői akkoriban nem rendelkeztek a maihoz hasonló, képviselőket megillető döntési szabadsággal, a követutasítás szerint kellett eljárniuk Mikor Kölcsey is konzervatív követutasítást kapott, lemondott és visszavonult az aktív közélettől. Himnusza azonban spontán módon a magyarság legfőbb nemzeti költeményévé vált.

Kölcsey Ferenc „Négy szócskát üzenek, vésd jól kebledbe, s fiaidnak hagyd örökül, ha kihunysz : A HAZA MINDEN ELŐTT”.

Deák Ferenc „Kisujjában több az ész és a tudomány, mint bennem öregebb bátyjában.” Rendületlen nyugalmával 1833-tól jelent meg a politikai porondon. Éles logikája és taktikai érzéke voltak azok a tulajdonságai, amelyek a reformfolyamatokért folytatott politikai küzdelem egyik főszereplőjévé tették. 1847-es visszavonulásáig Kossuthal együtt szellemi vezére volt a reformerek országgyűlési táborának.

Eredmények, összegzés A reformkor végére megvalósult a felzárkózás Európához, a polgári Magyarország alapjainak lerakása. Különlegesen kiemelkedő jelentőségű a nemesség kezdeményező szerepe a reformok elindításában és kiváltságaik önkéntes feladása: ez azzal a különleges eredménnyel járt, hogy a jobbágyság nagy tömegei nálunk nem fordultak fegyveresen szembe földesuraikkal szabadságjogaik kivívása érdekében, mint más országokban történt, hanem a nemességgel érdekszövetségben kapcsolódtak be a nemzet ügyének szolgálatába. Ennek igazi jelentősége majd a szabadságharc idején mutatkozik meg: a reformkorban létrehozott ipar, gazdaság és a széles jobbágytömegek támogatása miatt volt Magyarország az egyetlen ország, amely még akkor is képes volt a feudális monarchiákkal szemben támadni és győzni, mikor az 1848-as szabadságküzdelmek többi forradalmi nemzete már régen fegyverletételre kényszerült.

Köszönöm a Figyelmet!