Vegyes házi királyok 1301-től 1490-ig

Interregnum 1301 után a tartományurak osztozkodtak az országon Három, az Árpád-házhoz kapcsolódó jelölt akarta megszerezni a trónt

Tartományurak

Harc a trónért Anjou Károly Róbert 1301-től Magyarországon tartózkodott, a pápa és a Dél-vidék urai támogatták Přemysl Vencelt az ország legtöbb oligarchája támogatta, de apja rövidesen hazavitte és a cseh trónra került. A koronát átadta: Wittelsbach Ottónak, aki Kán László fogságába került majd elhagyta az országot

Károly Róbert 1308-1342 Leszámolt a tartományurakkal 1312: rozgonyi csata Temesvár 1321: meghalt utolsó ellenfele és az ország ura lett Új bárói réteg felemelése:Lackfiak…

Gazdasági reformjai Bányászat: a nemesfémbányászat fellendítése érdekében az urbura 1/3-át a földbirtokosoknak adta, fejlesztette a bányászatot pl: német bányászok Pénzverés:királyi monopólium lett, jó minőségi aranyforintot veretett (firenzei mesterekkel), pénzrontást beszüntette

Gazdasági reformjai A kieső kamara haszna helyett bevezette az un. kapuadót, amelyet jobbágyportánként kellett fizetni. Évente 18 dénár. A kereskedelemben bevezette a harmincadvámot

Külpolitikája 1335-ös visegrádi királytalálkozó Lokietek Kázmér és Luxemburgi János Kereskedelmi megállapodás: Bécset elkerülő új útvonal kijelölése (árumegállító jog miatt)

Külpolitika Banderiális hadszervezet Tengermellék

I. Nagy Lajos 1342-1382 Lovagkirály Terjeszkedő politika Perszonálunió hazánk és Lengyelország között 1370-től Legfőbb támasza édesanyja Erzsébet volt a belpolitikában is

1351. évi törvényei Aranybulla megújítása Ősiség törvénye „egy és ugyanazon szabadság elve” Kilenced törvénye

Külpolitika Nápolyi hadjáratok amelyeknek célja András meggyilkolásának megbosszulása volt Velencével sikeres háborút vívott a Tengermellékért

Külpolitika Balkán: 1375-ben először I.Lajos ütközött meg a törökkel a magyar királyok közül Vazallus államok

Hedvig és Mária királynő Lányaira hagyja a két országot Hedvig lengyel királynő lett és litván férjet kapott Magyarországot Máriára hagyta, akinek jegyese Luxemburgi Zsigmond volt

Luxemburgi Zsigmond 1387-1437 A bárói csoportok először Durazzói (Kis) Károlyt választották királynak Meggyilkolása után belháború alakult ki, aminek végén a bárói ligák Zsigmondot emelik a trónra

A belső rend megszilárdítása Módszeresen leszámolt a liga tagjaival Saját, hű embereit ültette az országos főméltóságokba pl: Ozorai Pipó 1401-ben fogságba vetik, de hívei kiszabadították

Belpolitika Városfejlődést támogatta,1405-ös városi dekrétumok: pallos jog, egységes súly- és mértékrendszer, városfalépítés támogatása, képviselők az országgyűlésbe Várostípusok:-mezővárosok -szabad királyi vagy tárnoki városok -bányavárosok

Belpolitika Egyházzal is jó a kapcsolata Főkegyúri jogot gyakorolt Királyi tetszvényjog 1437: erdélyi parasztfelkelés, Budai Nagy Antal vezetésével

Harc a török ellen Eleinte támadó politikát folytatott 1396: nikápolyi csatavesztés Telekkatonaság Végvárrendszer kiépítése

Nyugati politika A család hírnevének helyreállítása vezette a nyugati politikában Német-római császár akart lenni A cseh trónért folytatott háborúkat a huszitákkal

Habsburg Albert (1437-1439) Zsigmond leányát veszi feleségül, a bárók csak komoly engedményekért cserébe fogadták el 1439-ben a török Szerbiára támadt, Brankovics György segítséget kért de vérhasjárvány tört ki és meghalt a király is

V. László (1440-1457) Anyja az ellopott koronával megkoronáztatta a csecsemő Lászlót és Bécsbe szöktek III. Frigyes oltalma alá A bárók azonban olyan uralkodót akartak aki a török ellen ténylegesen fel tud lépni

Jagelló I. Ulászló (1440-1444) Ismét lengyel-magyar perszonálunió jött létre Megegyezett az özvegy királynéval is Hunyadi Jánost a leghatalmasabb bárók közé emelte

Hunyadi János törökellenes harcai Apja Zsigmond udvarában szolgát A fiatal Hunyadi is ott kezdte pályafutását Zsigmond mellett megismerte a huszita és itáliai harcmodort

Hunyadi János törökellenes harcai

Harc a törökkel 1443-1444: hosszú hadjárat melynek eredménye az lett, hogy Szendrő és Galambóc várát valamint Szerbiát visszaszerezték a drinápolyi békében 1444: várnai csata

Kormányzósága (1446-1452) 1446-tól a kiskorú V.László nagykorúságáig a rendek gubernátorrá választották Korlátozott jogköre volt

Rigómezei csata (1448) Az albán Szkander bég segítségére sietett, de Brankovics György árulása miatt a szerbiai rigómezőnél vereséget szenvedett

Nándorfehérvár 1456 II. Mohamed terjeszkedő politikájának célpontja a végvári rendszerünk kulcsa lett Kapisztrán János vezetésével keresztes had szerveződött, a nemesek nem mozdultak a támadás hírére Hunyadi magánhadseregével csatlakozott

Nándorfehérvár 1456 A várat Szilágyi Mihály védte alig 7000 emberrel Hunyadi a Dunán áttörte a török hajózárat Június 21: általános roham, hősies védekezés pl:Dugovics Titusz Pestisjárvány tört ki aminek Hunyadi János is áldozata lett

Hunyadi László Ő örökölte a Hunyadi vagyont Lemészárolta Cillei Ulrikot és kíséretét Nándorfehérváron V.László Budára csalta a két Hunyadi fiút, majd Lászlót kivégezték.

Hunyadi Mátyás (1448-1490) Mátyás fogolyként Pozsonyba került ahol váratlanul meghalt a 17 éves V. László Szilágyi Mihály megegyezett a bárókkal és 1448. januárjában királlyá választották Budán

Belpolitikája Kezdettől fogva önállóságra törekedett Eltávolította nagybátyját is és az őt korlátozni akaró bárókat is

Jövedelmei Füstpénz: jobbágy családonként Koronavám Rendkívüli hadiadó: 1 Ft/porta, évente többször Jövedelmei 700000Ft-ra rúghattak

Fekete sereg Magját a husziták alkották Zsoldos haderő, magas fizetés Idegen katonák a magyarok mellett Vezetői: Kinizsi Pál, Magyar Balázs

Külpolitika A törökkel szemben védekezés jellemezte, békekötés 1485-től Második végvári vonal kiépítése Harcok a cseh trónért: Szilézia, Morvaország Harcok III. Frigyessel, 1485 elfoglalta Bécset

Reneszánsz udvar Második felesége a nápolyi Beatrix, aki magával hozta a reneszánsz műveltséget a magyar udvarba

Reneszánsz és humanizmus

Reneszánsz és humanizmus Építkezések Bibliotheca Corvina Janus Pannonius Könyvnyomtatás. Hess András nyomdája Budán

Utódlás Egyik házasságából sem született gyermek Egy bécsi polgárlánytól, Edelpeck Borbálától született fiát Corvin Jánost jelölte utódjául

Halála 1490-ben Bécsben halt meg Rendszere szinte azonnal összeomlott Corvin Jánost nem választják királynak

Vége