Nemzetközi kapcsolatok története 1945-1990. A „kis hidegháború évei” (1979-85): Reagan elnök offenzív globális kül- és katonapolitikája, a keleti tömb válságjelenségei

A Reagan-doktrína Előzmények: Carter-doktrína „bármely külső erő kísérletét arra, hogy megszerezze az ellenőrzést a Perzsa-öböl felett, az Egyesült Államok létérdekei ellen intézett támadásnak fogjuk tekinteni. Bármilyen szükséges eszközzel, akár katonai erő alkalmazásával is visszaverjük ezt.” 1979-ben Margeret Thatcher lett Anglia miniszterelnöke. Az új amerikai vezetés minimális célként a Helsinki előtti világ status quo visszaállítására törekedett. Reagan elnök offenzív globális kül- és katonapolitikába kezdett.

„Amerika célja többé már nem a feszültségek enyhítése, hanem az ideológiai keresztes hadjárat és térítés volt.” – Kissinger „ellenségem ellensége támogatása” SATO ötlete: a dél-atlanti medence országainak katonai összefogása (Dél-Afrika, Brazília, Argentína)

Az USA Latin-Amerika-politikája a Santa-Fé- doktrína jegyében Intervenciók a karibi térségben Dominika megszállása (1965-66) Grenadai beavatkozás, 1983 A panamai intervenció, 1989 Nicaragua, El Salvador (szandinisták elleni harc) 80-as években

A Reagan-doktrína hatása 1990-ben véget ér Kambodzsa Vietnám általi megszállása 1993-ban a kubai csapatok elhagyják Angolát 1991-ben megbukik az etióp kommunista párt 1990-ben a nicaraguai sandinistáknak szabad választásokat kell tartani 1989 a SZU kivonulása Afganisztánból

„csillagháborús tervek” 1981. április: a többször is felhasználható, első űrrepülőgép, a Columbia fellövése. 1983. március: Hadászati Védelmi Kezdeményezés = „csillagháborús tervek” – 1984 június: első sikeres rakétaelhárító kísérlet. „űrpajzs” kiépítése „csillagok háborúja” Szovjet területen lemaradás az informatikában, szövetségesei sem voltak ilyen téren (az USÁ-nak Nagy-Britannia, Franciaország, Japán, NSZK) A keleti blokkban alacsony életszínvonal, nem volt gazdasági alapja az informatikai forradalomnak

A szovjet tervgazdaság a „túlterhelés határán van”, a „gazdasági csőd szélén áll” Fegyverkezési hajsza – a SZU-t a gazdasági-pénzügyi kimerülés állapotába kell juttatni

Amerikai-szovjet rivalizálás a világ válságrégióiban 1982. ötödik arab-izraeli háború (Izrael-Libanon) 1955-84 között a szovjetek 90 md $ katonai segélyt juttattak a III. világba. 70000 katonát és tisztet képezett ki a SZU a III. világ országaiból. 1981. november Reagan elnök javaslata „kettős nulla megoldásra” 1983-ban megkezdték az amerikai Pershing II. rakéták európai telepítését 1983: az USA-SZU tárgyalások megszakadnak. Megszakadnak az 1973-ban elkezdődött bécsi közép-európai haderő-csökkentési tárgyalások.

1982-ben elhunyt L. Brezsnyev. – követi J 1982-ben elhunyt L. Brezsnyev. – követi J. Andropov (újabb rakéták telepítése NDK és Csehszlovákia területén.) 1983. március 8. Reagan elnök: A SZU a „gonosz birodalma” Kölcsönösen bojkottálják az olimpiákat: Moszkva 1980., Los Angeles 1984. Megszigorítják a COCOM-listákat. Reagan első elnöki periódusában (1980-84) nincs a két hatalom között csúcstalálkozó. (Utolsó Carter-Brezsnyev 1979, első 1984 Reagan-Gromiko)

Az afganisztáni intervenció mind költségesebbé vált a SZU számára Az USA egyre közelebb került Kínához. A szovjet vezetés elöregedett: L. Brezsnyev – J. Andropov – K. Csernyenko

A keleti tömb válságjelenségei a 80-as évek első felében NSZK érdekeltsége a nyugat-keleti kereskedelmi kapcsolatok fenntartásában. A szovjet blokk országaiban kritikus gazdasági-pénzügyi helyzet. Egyre nőtt a Nyugattól elválasztó technológiai és életszínvonal-szakadék. Adósságállomány növekedése 1978. októberében: lengyel pápa – Karol Wojtyla (1981-ben merénylet) 1981. november Szrtájkok Gdanskban - Szolidaritás

1980-as évek közepére a SZU már súlyos gazdasági gondokkal küszködött, főleg a mezőgazdaságban. – a kollektivizmus csődöt mondott. 1980-84 között a fegyverkezési kiadások elérték a GNP 15,3 %-át. 1985: Csernyenko halála, - követi M. Gorbacsov