Építésföldtani alapismeretek

A Föld felépítése és anyagai

Belső geoszférák

Szilikátok fő jellemzői

Kőzetek osztályozási rendszere

Kőzetek tulajdonságai eredet, keletkezés, előfordulás ásványi és vegyi összetétel ősmaradványok, kövületek szerkezet, rétegzettség, palásság. szövet, szemcseméret, szemcsealak mállási hajlam porozitás szilárdság, kopásállóság szín

A Földkérget alakító hatások és eredményük

Felszíni formák kialakulása A földkérget alakító erők típusai Endogén erők Exogén erők Az erőhatások eredményei Kőzetképződés Felszíni formák kialakulása A folyamatok időbelisége Evolúciós Revolúciós

Endogén erők lemeztektonika gyűrődéses átalakulások töréses átalakulások földrengés vulkáni tevékenység

Lemeztektonika

Lemeztektonika

Gyűrődéses formák

Vetődéses formák

Egy vetődés képe

Földrengések

Vulkán fel-építése

Kőzettömbök tagoltságának jellemzése dőlés, dőlésirány, tagoltságköz, kőzettömb alakja, mérete, tagolófelületek folytonossága, érdessége, tagoltsági rés tágassága, kitöltöttsége, vízbeszivárgás a tagoltsági résbe.

Exogén hatások csapadék vízfolyások állóvízek hó és jég szél hőmérséklet emberi tevékenység növényzet gravitávió

Exogén erők hatásai Mállás Szállítás Ülepedés Fizikai mállás Kémiai mállás Szállítás Koptatás Osztályozódás Ülepedés lerakódás diagenezis

Kőzettömegek mállottsága

Az előrenyomuló tenger üledékképzése A visszahúzódó tenger üledékképzése Az előrenyomuló tenger üledékképzése

Vízfolyások szakaszai felső középső alsó

A gleccserek mállasztó hatása

A szél tevékenysége

A SZÉL HATÁSÁRA KIALAKULÓ FELSZÍNI FORMÁK homokdűnék szélbarázdák rétegborda kueszta táblahegy

Lösztípusok

A hőmérsékletkülönbségek mállasztó hatása

A növényzet felszínalakító hatásai a gyökerek repesztő hatása kibocsátott nedvek kémiai mállást okoznak a talajok vízháztartást befolyásoló szerepe is, elsősorban a párologtatáson keresztül növények maradványai szerves üledékben

Az emberi tevékenység felszínalakító szerepe egyre nagyobb mértékű és kihatású súlyos környezeti veszélyekkel közvetlen és másodlagos hatások bányászat, építés növényzetalakítás, a vízkivétel, öntözés

Hidrogeológiai alapismeretek

A felszíni vizek típusai óceánok tengerek tavak belvizek jég felszínen lefolyó vizek folyók források

A felszín alatti vizek típusai szerkezeti víz (a kristályokba beépülve) kötött (kapilláris víz, vízpára) talajvíz (összefüggően kitöltve a hézagokat) karsztvíz (a mészkő repedéseiben) rétegvíz (vízzáró rétegek között)

A folyók hatása a talajvízre

Magyarország földtani jellemzői

Magyarország a pleisztocénban

Magyarország tájegységei

ókor 235 millió évnél régebben lepusztult hegységrészei az alaphegység felét képezik kambrium nincs hazai előfordulás szilur palák (Balaton, Mecsek) devon mészkő és dolomit (Polgárdi, Észak-Borsod) karbon gránit, márvány (Velencei hg) palák (Soproni és Kőszegi hg) perm vörös homokkő (Balaton-felvidék, Mecsek, Bükk)

középkor 235 és 67 millió évvel ezelőtti időközben a hazánk területét fedő Thetisz-tenger teljes rétegsora az alaphegység felét adja részben a felszínen megjelenve triász mészkő, dolomit és márga (Bakony, Bükk, Mecsek, Aggtelek) jura mészkő, kőszén (Bakony, Gerecse, Mecsek) kréta mészkő, agyag, márga, bauxit (Dunántúli-középhegység, Mecsek)

harmadkor 2 és 67 millió évvel ezelőtti időközben A sekély tengerekből a hegységek szigetként emelkedtek ki, s partjaikon vastag üledékek képződtek, aktív vulkánosság is volt. eocén agyag, breccsa, márga, mészkő (Vértes, Nógrád) barnaszén (Tatabánya) oligocén mint előbb hárshegyi homokkő és kiscelli agyag (Budapest) miocén agyag, mészkő, kőszén (Nógrád, Fertőrákos,Bp.) andezit (Mátra, Zempléni hg.) pliocén pannon homokos agyag és lignit (hegyperemeken) bazalt vulkánok (Balaton-felvidék, Nógrád)

negyedkor 2 millió éve tartó időszak szárazföldi viszonyok közt szélhordta és folyami üledékképződés pleisztocén jégkorszaki lösz (Dunántúli medence, Alföld) futó homok (Alföld) durva folyami hordalékok (Kisalföld) holocén futó homokok (Alföld) folyami hordalékok (nagy folyók mentén) öntéstalajok, tőzegek (kisebb folyók mentén)

Negyed-időszaknál idősebb képződ-mények felszín alatti mélysége

A felszín alatti 5 m-ben levő képződ-mények

A talaj-víz mély-sége

Építés-alkalmassági térkép