MECHANIKA STATIKA MEREV TESTEK STATIKÁJA EGYSZERŰ TARTÓK.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Mechanika I. - Statika 4. hét:
Advertisements

Mechanika I. - Statika 10. hét: Összetett szerkezetek, Gerber- tartók
Az anyagi pont dinamikája A merev testek mechanikája
Felületszerkezetek Lemezek.
SZÉCHENYI EGYETEM, Tartószerkezetek Tsz.
Agárdy Gyula-dr. Lublóy László
Statikailag határozott összetett tartók
5. hét: Rácsos tartók számítása Készítette: Pomezanski Vanda
Környezeti és Műszaki Áramlástan I. (Transzportfolyamatok I.)
Mechanika I. - Statika 6. hét:
Mechanika I. - Statika 3. hét:
METSZŐDŐ ERŐK egyensúlya Fa.
Térbeli tartószerkezetek
STATIKAILAG HATÁROZATLAN SZERKEZETEK
Agárdy Gyula-dr. Lublóy László
Agárdy Gyula-dr. Lublóy László
Agárdy Gyula-dr. Lublóy László
Agárdy Gyula-dr. Lublóy László
Agárdy Gyula-dr. Lublóy László
RÚDSZERKEZETEK IGÉNYBEVÉTELEINEK MEGHATÁROZÁSA AZ
TARTÓK ALAKVÁLTOZÁSA ALAPFOGALMAK.
TARTÓK ALAKVÁLTOZÁSA ALAPFOGALMAK.
ÁLTALÁNOS SZILÁRDSÁGTAN
MÁTRIX-ELMOZDULÁS-MÓDSZER
Agárdy Gyula-dr. Lublóy László
Földstatikai feladatok megoldási módszerei
TARTÓK STATIKÁJA II TAVASZ HATÁSÁBRÁK-HATÁSFÜGGVÉNYEK
A talajok mechanikai tulajdonságai
Elmozdulási hatásábrák
Átviteles tartók.
Hatásábrák leterhelése
Az elemi folyadékrész mozgása
SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM SZERKEZETÉPÍTÉSI TANSZÉK MECHANIKA I.
Merev testek mechanikája
Integrálszámítás Mire fogjuk használni az integrálszámítást a matematikában, hova szeretnénk eljutni? Hol használható és mire az integrálszámítás? (már.
HIDRAULIKA Hidrosztatika.
Mérnöki Fizika II. 3. előadás
1. Feladat Két gyerek ül egy 4,5m hosszú súlytalan mérleghinta két végén. Határozzuk meg azt az alátámasztási pontot, mely a hinta egyensúlyát biztosítja,
Statikai szempontok ÉRVÉNYESÜLÉSE fix fogművek tervezésekor
Lineáris transzformáció sajátértékei és sajátvektorai
Koordináta-geometria
Vektorok © Vidra Gábor,
4. Házi feladat 4/1 feladat 1. Határozza meg a vakrudakat! J I H
Igénybevételek. Igénybevételi függvények és ábrák.
Egyszerű síkbeli tartók
Kerttechnikai és műszaki tanszék Előadó: dr. Tegze Judit Elérhetőség:
Támfalak állékonysága
1. előadás Statika fogalma. Szerepe a tájépítészetben.
2. Zh előtti összefoglaló
Közös metszéspontú erők
Zárthelyi feladat megoldása
Szemcsés rendszerek statikája Tibély Gergely X. 26.
Felületszerkezetek Bevezetés
TARTÓK ALAKVÁLTOZÁSA ALAPFOGALMAK.
Oszloptalpak Homloklemezes kapcsolatok Egyéb kapcsolatok
Magasépítési acélszerkezetek -keretszerkezet méretezése-
Munka.
Merev test egyensúlyának vizsgálata
Pontszerű test – kiterjedt test
Agárdy Gyula-dr. Lublóy László
Hajlító igénybevétel Példa 1.
Elvárásoknak való megfelelés Tervezés szilárdságra Végeselem módszer Termékszimuláció tantárgy 5. előadás március 25. Előadó: Dr. Kovács Zsolt.
Földstatikai feladatok megoldási módszerei
A MECHANIKA TANTÁRGY OKTATÁSÁNAK MÓDSZEREI KÜLÖNBÖZŐ KÉPZÉSI FORMÁBAN Dr. Szász Gábor, Csuka Antal.
Oldalirányban nem megtámasztott gerendák tervezése
Keretek modellezése, osztályozása és számítása
5. hét: Rácsos tartók számítása Készítette: Pomezanski Vanda
Integrálszámítás.
13. Előadás.
Dinamika alapegyenlete
Előadás másolata:

MECHANIKA STATIKA MEREV TESTEK STATIKÁJA EGYSZERŰ TARTÓK

TARTÓSZERKEZETEK TARTÓSZERKEZETnek nevezzük az építmény minden olyan szerkezetét-szerkezeti elemét, amely részben vagy egészben a terhek felvételére, továbbítására készült, vagy szolgál. Az építmény megfelelő működése szempontjából meghastározó fontosságú, hogy a tartószerkezetek viselkedését ismerjük, a rájuk működő terhelésből az őket megtámasztó szerkezetekre jutó erőket-nyomatékokat megbízhatóan számítani tudjuk.

EGYSZERŰ TARTÓK Az EGY merev (szilárd) testből álló tartószerkezetet EGYSZERŰ tartónak nevezzük. Az erre ható erő-rendszer egyensúlya (azaz a szerkezet nyugalma) a síkban HÁROM, a térben HAT feltétel kielégítésé-vel biztosítható, azaz az ismeretlen megtámasztó erők-nyomatékok meghatározásához HÁROM ill. HAT (matematikailag) független egyenletet írhatunk fel. Vizsgálatainkban a deformációk elhanyagolásával a tartót a TENGELYVONALÁVAL szerepeltetjük.

KÉNYSZEREK A tartószerkezetek nyugalmi állapotát biztosító (megtámasztó) szerkezeteket KÉNYSZEREKnek nevezzük. A kényszerek fizikailag a tartó bizonyos pontjainak ELMOZDULÁS-KOMPONENSEIT akadályozzák meg. A síkbeli szerkezeteknél egy pontnak 3, a térbeli szerkezeteknél 6 féle elmozdulása lehet (a pont elmozdulási szabadságfoka 3 ill. 6), tehát a kényszerek a síkban 1-2-3, a térben 1-2-3-4-5-6 elmozdulás-összetevő (meg)akadályozására lehetnek képesek.

KÉNYSZERERŐK A statikában a (MEG)AKADÁLYOZOTT ELMOZDULÁS és az ERŐ KÖLCSÖNÖSEN EGYÉRTELMŰ kapcsolatban áll: ha egy elmozdulás-összetevőt (meg)akadályozunk, a neki megfelelő JELLEGŰ és IRÁNYÚ erő-nyomaték fog fellépni, ha pedig valahol ERŐ vagy NYOMATÉK kifejtésére képes szerkezetet alakítunk ki a tartó egy pontján, ott a megfelelő JELLEGŰ és IRÁNYÚ elmozdulások (meg)akadályozásával kell számolnunk.

A KÉNYSZEREK FOKSZÁMA A kényszereket az általuk felvehető KAPCSOLATI ERŐK SZÁMA, ill. az általuk (meg)akadályozott ELMOZDULÁS-ÖSSZETEVŐK SZÁMA alapján minősítjük. Pl. a síkbeli szerkezeteknél görgős támasz: 1. fokú kényszer támasztó rúd: 1. fokú kényszer csuklós támasz: 2. fokú kényszer befogás: 3. fokú kényszer

A MEGTÁMASZTÁSOK STATIKAI MINŐSÍTÉSE Egy tartó megtámasztásait, megtámasztottságát minősíthetjük a támaszerők-támasznyomaték(ok) MEGHATÁROZHATÓSÁGA alapján. Ha a támaszigénybevételek EGYÉRTELMŰ meghatározására (figyelembe véve a tényleges terhelést) a felírható STATIKAI egyenletek elégségesek, a szerkezet megtámasztását STATIKAILAG HATÁROZOTTnak minősítjük. Ha a statikai egyenletek alapján (figyelembe véve a tényleges terhelést) SOKFÉLE támaszigénybevétel-rendszer mellett is nyugalomban tartható a tartó, akkor a megtámasztás minősítése STATIKAILAG HATÁROZATLAN. Ha pedig (figyelembe véve a tényleges terhelést) NEM LÉTEZIK olyan támaszigénybevétel-rendszer, amely mellett a szerkezet nyu-galomban maradhat, a megtámasztást STATIKAILAG TÚLHATÁ-ROZOTTnak, vagy másként ELMOZDULÓnak minősítjük.

LINEÁRIS EGYENLETRENDSZEREK A lineáris egyenletrendszerekben minden ismeretlen CSAK ELSŐ FOKON fordul elő, és az ismeretlenek SZORZATA nem szerepel. Az ilyen tulajdonságú egyenletrendszerekre igaz, hogy a megoldhatóság, a megoldás létezése a (matematikailag FÜGGETLEN) EGYENLETEK és az ISMERETLENEK számának összevetéséből adódik. egyenletek száma < ismeretlenek száma egyenletek száma > ismeretlenek száma egyenletek száma = ismeretlenek száma HATÁROZATLAN végtelen sok megoldás létezik HATÁROZOTT egyértelmű megoldás létezik TÚLHATÁROZOTT NINCS egyértelmű megoldás

A MEGTÁMASZTÁSOK KINEMATIKAI MINŐSÍTÉSE Egy tartó megtámasztásait, megtámasztottságát minősíthetjük a tartó ÁLTALÁNOS (a tényleges terhektől FÜGGETLEN) ELMOZDULÁSI LEHETŐSÉGE alapján. Ha az alkalmazott támaszkényszerek mellett a tartó TETSZŐLEGES teher mellett is NYUGALOMBAN marad, a megtámasztást MEREVnek minősítjük. (Ha a szerkezet Ilyenkor egyébként a felírható KINEMATIKAI egyenletek elégségesek a szerkezet elmozdulásainak meghatározásához, így a megtámasztást kinematikailag HATÁROZOTTnak is minősíthetjük.) Ha létezik olyan erőrendszer, amelyre a szerkezet nyugalmi állapotának biztosításához a megtámasztások nem elegendőek, a megtámasztás LABILIS.

A KÉNYSZEREK MEREVSÉGE ILL. RUGALMASSÁGA Ha a kényszerben a vizsgált elmozdulás-összetevő értéke TETSZŐLEGES TÁMASZERŐ-TÁMASZNYOMATÉK működése esetén zérus (vagy legalábbis annak tekinthető), akkor a kényszer (ebben az irányban) MEREV. Ha a kényszerben a vizsgált elmozdulás-összetevő értéke a TÁMASZERŐ-TÁMASZNYOMATÉK értékének (lineáris) függvénye, akkor a kényszer (ebben az irányban) (lineárisan) RUGALMAS.

A SÍKBELI BEFOGOTT TARTÓ (KONZOLTARTÓ) A megtámasztó kényszer: (síkbeli) merev befogás A megtámasztás által megakadályozott elmozdulások: a befogási pont bármilyen irányú (síkbeli) elmozdulása, azaz két irányú eltolódása és (síkbeli) elfordulása A kényszererők-nyomatékok: a befogási pontban működő általános állású erő és egy vele egyidejűleg működő nyomaték A tartóra felírható egyenértékűség: (Fterhelő, Mterhelő, B, MB)=0 vagy (Fterhelő, Mterhelő, Bx, By, MB)=0 Azaz a feladat valójában egy ismert erőrendszer egyensúlyozása egy a-dott ponton átmenő erővel és egy vele egyidejűleg működő nyomatékkal.

A SÍKBELI BEFOGOTT TARTÓ (KONZOLTARTÓ) A (BEFOGOTT) KONZOL (q, B, MB)=0 vagy (q, Bz, By, MB)=0 A tényleges tartószerkezet, a valós támasz-szerkezetekkel A tartószerkezet statikai váza a támaszkényszerek és a terhelés egyszerűsített, sematikus rajzával. q B MB A tartószerkezet a terhelés egyszerűsített ábrájával és a kényszer(ek) helyén az azok pótlására beiktatott, feltételezett irányú kényszererőkkel, -nyomatékokkal By q Bz

A TÉRBELI BEFOGOTT TARTÓ (KONZOLTARTÓ) A megtámasztó kényszer: (térbeli) merev befogás A megtámasztás által megakadályozott elmozdulások: a befogási pont bármilyen irányú (tér-beli) elmozdulása, azaz 3 irányú eltolódása és 3 tengely körüli elfordulása A kényszererők-nyomatékok: a befogási pontban működő általános állású erő és egy vele egyidejűleg működő nyomaték A tartóra felírható egyenértékűség: (Fterhelő,Mterhelő,B,MB)=0 vagy (Fterh,Mterh,Bx,By,Bz,MBx,MBy,MBz) =0 Azaz a feladat valójában egy ismert erőrendszer egyensúlyozása egy a-dott ponton átmenő erővel és egy vele egyidejűleg működő nyomatékkal.

A SÍKBELI KÉTTÁMASZÚ TARTÓ A megtámasztó kényszer(ek): 1 (síkbeli) csukló+ 1 rúd (vagy görgős támasz) A megtámasztások által megakadályozott elmozdulások: a csuklópont bármilyen irányú (síkbeli), azaz két irányú eltolódása és a másik megtámasz-tott pont egy irányú (síkbeli) eltolódása A kényszererők-nyomatékok: a csuklópontban működő általános állású erő és a másik megtámasztott pontban a támasz-kényszerrel megegyező hatásvonalú erő A tartóra felírható egyenértékűség: (Fterhelő, Mterhelő, B, C)=0 vagy (Fterhelő, Mterhelő, B, Cx, Cy)=0 Azaz a feladat valójában egy ismert erőrendszer egyensúlyozása egy adott ponton átmenő erővel és egy adott hatásvonalú erővel.

A SÍKBELI KÉTTÁMASZÚ TARTÓ A KÉTTÁMASZÚ TARTÓ F1 F2 (F1, F2, A, B)=0 vagy (F1, F2, Az, Ay, B)=0 z y Az Ay A tartószerkezet a terhelés egyszerűsített ábrájával és a kényszer(ek) helyén az azok pótlására beiktatott, feltételezett irányú kényszererőkkel, -nyomatékokkal A tartószerkezet statikai váza a támaszkényszerek és a terhelés egyszerűsített, sematikus rajzával. B A tényleges tartószerkezet, a valós támasz-szerkezetekkel A B

A SÍKBELI, 3 RÚDDAL MEGTÁMASZTOTT TARTÓ A megtámasztó kényszer(ek): 3 rúd (vagy görgős támasz) A megtámasztások által megakadályozott elmozdulások: a három megtámasztott pont egy (rúd-) irányú (síkbeli) eltolódása A kényszererők-nyomatékok: a három megtámasztott pontban a támasz-kényszerrel megegyező hatásvonalú erő A tartóra felírható egyenértékűség: (Fterhelő, Mterhelő, A, B, C)=0 Azaz a feladat valójában egy ismert erőrendszer egyensúlyozása három, ismert hatásvonalú erővel.

AZ EGYSZERŰ TARTÓK TÁMASZERŐI A támaszerők meghatározása tehát MINDIG visszavezethető az erőrendszer(ek) egyensúlyo-zásának valamelyik (már megismert) esetére. Általános szabály: a (fizikai) kényszerek alapján megállapítjuk a kényszerek által megakadályozott elmozdulás-összetevők HELYÉT és JELLEGÉT, majd ennek megfelelően felvesszük az ISMERETLEN KÉNYSZERERŐKET, felírjuk az EGYENÉRTÉKŰSÉGet, és ennek alapján felírjuk (és persze megoldjuk!) a megfelelő EGYENSÚLYI EGYENLETEKET.

MECHANIKA STATIKA MEREV TESTEK STATIKÁJA ÖSSZETETT TARTÓK