KÖRNYEZETVÉDELEM MAGYARORSZÁGON Készítette: dr. Hajdu Klára 2012. október

Az előadás tartalomjegyzéke: I. A magyar környezetvédelmi jogi szabályozás 1. Történeti áttekintés 2. A jelenlegi szabályozás rendje, a környezeti elemek védelme, hatótényezők szabályozása II. A környezetvédelmi igazgatás szervezetrendszere III. A környezetvédelmi igazgatás eszközei IV. A környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségek feladat-hatáskörének bemutatása

I. A magyar környezetvédelmi jogi szabályozás 1. Rövid történelmi áttekintés, a szabályozás korszakai a., 1976 – 1992. - az 1976. évi II. törvény, mint „a környezetügy alapokmánya” - a szabályozás jellemzői: - általában a törvénynél alacsonyabb szintű szabályozás - a környezetvédelmi kérdések nem integrálódtak más szabályozási területek közé - részterületek eltérő mélységű megközelítése - központi munkamegosztás széttagoltsága - a megelőzési eszközök eleinte teljes, később csökkenő hiánya - a felelősségi eszközök erőtlensége - a környezeti érdekeket érintő jogszabályok hiánya.

I. A magyar környezetvédelmi jogi szabályozás 1. Rövid történelmi áttekintés, a szabályozás korszakai b., 1992 – 1995. - Az időszak kiemelkedő jogalkotási elemei - termékdíj törvény /1992/ - hatásvizsgálati jogszabály megjelenése /1993/ c., 1995 – - Az időszak meghatározó jogszabálya: 1995. évi LIII. törvény ( Kvt.) a környezet védelmének általános szabályairól - EU csatlakozás folyamata, tagság kezdete

I. A magyar környezetvédelmi jogi szabályozás 2. A környezetvédelmi szabályozás rendje, a környezeti elemek védelme, hatótényezők szabályozása a.1. A „környezethez való jog” alkotmányos szabályozása a 1949. évi XX. tv.- ben ( Alkotmányban) az 1989. évi módosítás alapján: 18. §: „A Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez” 70/D. §: „A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez. Ezt a jogot a Magyar Köztársaság a munkavédelem, az egészségügyi intézmények és az orvosi ellátás megszervezésével, valamint az épített és természetes környezet védelmével valósítja meg.”

I. A magyar környezetvédelmi jogi szabályozás 2. A környezetvédelmi szabályozás rendje, a környezeti elemek védelme, hatótényezők szabályozása Az Alkotmányban rögzített környezethez való jog elemei: Az állami cselekvés fontossága, az állam feladata: jogi környezet biztosítása, az e jog biztosításához szükséges intézményrendszer kiépítése, működtetése A jog mindenkit megillet, állampolgárságra tekintet nélkül. A jog általános, az „egészséges környezet” – fogalom miatt. A jog szűkre szabott, a védelem nem minden területét fogja át.

I. A magyar környezetvédelmi jogi szabályozás 2. A környezetvédelmi szabályozás rendje, a környezeti elemek védelme, hatótényezők szabályozása a.2. A környezethez való jog szabályozása Magyarország Alaptörvényében ( 2011. április 25.) – erősíti a hazai környezetvédelem alkotmányos alapjait és jogi értelemben is magasabb szintre emeli a jövő nemzedékek iránti felelősséget - az egész államszervezetre és a jogrendszerre nézve kötelező erővel szabályozza a természeti erőforrások védelmét – a jövő nemzedékeinek érdekében ( a Hitvallás 8. felhívása, az Alapvetés P.) cikke, a Közpénzek fejezet 38. cikk (1) bekezdése)

I. A magyar környezetvédelmi jogi szabályozás 2. A környezetvédelmi szabályozás rendje, a környezeti elemek védelme, hatótényezők szabályozása - hagyományos alapjogi gondolkodást tükrözve: elismeri az egészséges környezethez való jogot ( XX. Cikk) (1) bekezdés: Mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez. (2) bekezdés: Az (1) bekezdés szerinti jog érvényesülését Magyarország a genetikailag módosított élőlényektől mentes mezőgazdasággal, az egészséges élelmiszerekhez és az ivóvízhez való hozzáférés biztosításával, a munkavédelem és az egészségügyi ellátás megszervezésével, a sportolás és a rendszeres testedzés támogatásával, valamint a környezet védelmének biztosításával segíti elő.

I. A magyar környezetvédelmi jogi szabályozás 2. A környezetvédelmi szabályozás rendje, a környezeti elemek védelme, hatótényezők szabályozása b.) Nemzeti Környezetvédelmi Program (2009-2014) - 96/2009.(XII.) OGY határozat A Program tartalomjegyzéke/fejezetei: 1. Helyzetértékelés és kitekintés 2. A Program tervezésének és megvalósításának keretei 3. A Program átfogó célterületei 4. A Program átfogó intézkedési területei, eszközei 5. Tematikus akcióprogramok 6. A végrehajtást szolgáló intézményrendszer 7. A Program finanszírozásának feltételei 1.sz. melléklet: A biológiai sokféleség megőrzésének stratégiája 2.sz. melléklet: Nemzeti Természetvédelmi Alapterv III 2009-2014

I. A magyar környezetvédelmi jogi szabályozás 2. A környezetvédelmi szabályozás rendje, a környezeti elemek védelme, hatótényezők szabályozása b.) Nemzeti Környezetvédelmi Program (2009-2014) - 96/2009.(XII.) OGY határozat Helyzetértékelés és kitekintés 1.1. A környezet állapotát befolyásoló főbb hajtóerők és terhelések - társadalmi hajtóerők, életmód és fogyasztás, környezetpolitika, szabályozás és intézményrendszer, társadalmi részvétel, stb. 1.2. A környezetállapot változása és hatásai - levegő minősége - felszíni és felszín alatti víz, talaj állapota - biológiai sokféleség - éghajlatváltozás - kitekintés, jövőkép

I. A magyar környezetvédelmi jogi szabályozás 2. A környezetvédelmi szabályozás rendje, a környezeti elemek védelme, hatótényezők szabályozása b.) Nemzeti Környezetvédelmi Program (2009-2014) - 96/2009.(XII.) OGY határozat 2. A Program tervezésének és megvalósításának keretei 2.1. Kapcsolódás meglévő stratégiákhoz 2.2. A program tervezésének alapelvei 3. A Program átfogó célterületei 3.1. A települési élet-és környezetminőség javítása, környezetbiztonság erősítése 3.2. A természeti erőforrások és értékek megőrzése 3.3. A fenntartható életmód, termelés, fogyasztás elősegítése

I. A magyar környezetvédelmi jogi szabályozás 2. A környezetvédelmi szabályozás rendje, a környezeti elemek védelme, hatótényezők szabályozása b.) Nemzeti Környezetvédelmi Program (2009-2014) - 96/2009.(XII.) OGY határozat 4. A Program átfogó intézkedési területei, eszközei 4.1. Stratégiai tervezési tevékenység összhangja 4.2. Közreműködés az EU környezetpolitikájának fejlesztésében, végrehajtásában 4.3. Nemzetközi együttműködés 4.4. Jogi szabályozási eszközök 4.5. Gazdasági szabályozási és pénzügyi eszközök 4.6. Jogalkalmazás, intézményrendszer 4.7. Fejlesztéspolitika, beruházások 4.8. Kutatásfejlesztés, innováció 4.9. Szemléletformálás, kommunikáció 4.10. Társadalmi részvétel, környezeti információ

I. A magyar környezetvédelmi jogi szabályozás 2. A környezetvédelmi szabályozás rendje, a környezeti elemek védelme, hatótényezők szabályozása b.) Nemzeti Környezetvédelmi Program (2009-2014) - 96/2009.(XII.) OGY határozat 5. Tematikus akcióprogramok – - célok - intézkedések, felelősök - mutatószámok meghatározásával 5.1. Környezettudatos szemlélet és gondoskodás erősítése 5.2. Éghajlatváltozás 5.2.1. Üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése 5.2.2. Felkészülés az éghajlatváltozás hatásaira 5.2.3. Ózonkárosító anyagok kibocsátásának csökkentése 5.3. Környezet és egészségügy

I. A magyar környezetvédelmi jogi szabályozás 2. A környezetvédelmi szabályozás rendje, a környezeti elemek védelme, hatótényezők szabályozása b.) Nemzeti Környezetvédelmi Program (2009-2014) - 96/2009.(XII.) OGY határozat 5.4. Települési környezetminőség - települési levegőminőség javítása - zajterhelés csökkentése - biztonságos ivóvízellátás, szv. elvezetés és kezelés - települési közszolgáltatások - közlekedés és környezet - településfejlesztés,- rendezés 5.5. Biológiai sokféleség megőrzése, természet-és tájvédelem

I. A magyar környezetvédelmi jogi szabályozás 2. A környezetvédelmi szabályozás rendje, a környezeti elemek védelme, hatótényezők szabályozása b.) Nemzeti Környezetvédelmi Program (2009-2014) - 96/2009.(XII.) OGY határozat 5.6. Fenntartható terület-és tájhasználat - területrendezés - ásványkincsekkel való fenntartható gazdálkodás - talajok védelme - környezetbarát mezőgazdasági gyakorlat - erdőgazdálkodás környezetvédelmi aspektusai 5.7. Vizeink védelme és fenntartható használata - vízgyűjtő-gazdálkodás és monitoring - ivóvízbázis-védelmi program - geotermikus energia hasznosítása - területi vízgazdálkodás, vízkár megelőzés-, elhárítás - kiemelt fontosságú és érzékeny víztestek állapotának javítása

I. A magyar környezetvédelmi jogi szabályozás 2. A környezetvédelmi szabályozás rendje, a környezeti elemek védelme, hatótényezők szabályozása b.) Nemzeti Környezetvédelmi Program (2009-2014) - 96/2009.(XII.) OGY határozat 5.8. Hulladékgazdálkodás E területen a főbb célkitűzések közül néhány: - a képződő hulladékok mennyiségének 20%-os csökkentése, maximum 20 millió t keletkezése - a hasznosítási arány 40%-ra növelése, ezen belül az energetikai hasznosítás arányának 10%-os elérése - a maradék hulladék ártalmatlanításához szükséges kapacitások országon belüli rendelkezésre állása – a speciális technológiák kivételével 5.8.1. Megelőzés

I. A magyar környezetvédelmi jogi szabályozás 2. A környezetvédelmi szabályozás rendje, a környezeti elemek védelme, hatótényezők szabályozása b.) Nemzeti Környezetvédelmi Program (2009-2014) - 96/2009.(XII.) OGY határozat 5.8.2. Hasznosítás E kezelési mód tekintetében megfogalmazott célokra és intézkedésekre példák: Célok: - a csomagolási hulladékok 60 %-os hasznosítása, ezen belül 55% os újra feldolgozási arány elérése - visszavett gépjárművek 95%-os hasznosítása - építési-bontási hulladékok 45%-ának újrafeldolgozása

I. A magyar környezetvédelmi jogi szabályozás 2. A környezetvédelmi szabályozás rendje, a környezeti elemek védelme, hatótényezők szabályozása b.) Nemzeti Környezetvédelmi Program (2009-2014) - 96/2009.(XII.) OGY határozat 5.8.2. Hasznosítás Intézkedések: - gyártói felelősség újabb termékekre történő kiterjesztése (gumiabroncs visszavételi kötelezettsége, reklám-kiadványok visszavételi-hasznosítási kötelezettsége, letéti-betétdíj alkalmazása) - kötelező hasznosítási arányok előírása és ellenőrzése - hasznosítási kapacitások kiépítésének ösztönzése

I. A magyar környezetvédelmi jogi szabályozás 2. A környezetvédelmi szabályozás rendje, a környezeti elemek védelme, hatótényezők szabályozása b.) Nemzeti Környezetvédelmi Program (2009-2014) - 96/2009.(XII.) OGY határozat 5.8.3. Ártalmatlanítás E kezelési mód tekintetében megfogalmazott célra és intézkedésre példa: - települési szilárd hulladékok lerakási arányának 60% alá csökkentése - lerakási adó bevezetése 5.8.4. Hulladékgazdálkodási tervezés ( OHT, területi tervezés, települési tervek) 5.9.Környezetbiztonság - kármegelőzés-és kárelhárítás - környezeti kármentesítés - kémiai-és sugárbiztonság

I. A magyar környezetvédelmi jogi szabályozás 2. A környezetvédelmi szabályozás rendje, a környezeti elemek védelme, hatótényezők szabályozása b.) Nemzeti Környezetvédelmi Program (2009-2014) - 96/2009.(XII.) OGY határozat 6. A Program végrehajtását elősegítő intézményrendszer 7. A Program finanszírozási feltételei A Program szükséges és előreláthatólag rendelkezésre álló büdzséje: 3.500 milliárd Ft, EU – és EU társfinanszírozási, illetőleg költségvetési forrásokból. Forrásszerkezet - 2.900 milliárd Ft EU - 600 milliárd Ft központi költségvetési forrás

I. A magyar környezetvédelmi jogi szabályozás 2. A környezetvédelmi szabályozás rendje, a környezeti elemek védelme, hatótényezők szabályozása b.) Nemzeti Környezetvédelmi Program (2009-2014) - 96/2009.(XII.) OGY határozat 7. A Program finanszírozási feltételei A források felhasználási aránya a főbb célkitűzések és akcióprogramok szerint: - települési élet-és környezetminőség javítása, környezetbiztonság – 43%-os részarány: 1.500 md Ft - természeti erőforrások, értékek megőrzése: 34%-os arány: 1.200 md Ft - fenntartható életmód, termelés, fogyasztás ösztönzése: 50 md Ft - éghajlat-változási akcióprogram: 750 md Ft. A kormányzati szereplőkön kívüli források tervezett összege: 750 md Ft.

I. A magyar környezetvédelmi jogi szabályozás 2. A környezetvédelmi szabályozás rendje, a környezeti elemek védelme, hatótényezők szabályozása c., A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. Törvény A Kvt. Preambulumának fő hangsúlyai a természeti örökség és környezeti értékek a nemzeti vagyon részei - az emberi tevékenység és a természet közötti harmónia szükségessége - a jövő generációk védelmének kinyilvánítása

I. A magyar környezetvédelmi jogi szabályozás 2. A környezetvédelmi szabályozás rendje, a környezeti elemek védelme, hatótényezők szabályozása c., A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény A törvény szerkezete: P R E A M B U L U M I. fejezet: ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK - a tv. célja, hatálya, alapfogalmak, alapelvek II. fejezet: A KÖRNYEZET VÉDELME ÉS AZ ELEMEKET VESZÉLYEZTETŐ TÉNYEZŐK III. fejezet: A KÖRNYEZET VÉDELMÉT SZOLGÁLÓ ÁLLAMI TEVÉKENYSÉG IV. fejezet: A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK KÖRNYEZETVÉ- DELMI FELADATAI

I. A magyar környezetvédelmi jogi szabályozás 2. A környezetvédelmi szabályozás rendje, a környezeti elemek védelme, hatótényezők szabályozása c., A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. Törvény A törvény szerkezete: V. fejezet: A KÖRNYEZET VÉDELMÉNEK MEGALAPOZÁSA VI. fejezet: A KÖRNYEZETVÉDELEM GAZDASÁGI ALAPJAI VII. fejezet: KÖRNYEZETVÉDELMI IGAZGATÁS VIII. fejezet: AZ ÁLLAMPOLGÁROK RÉSZVÉTELE A KÖRNYEZETVÉDELEMBEN IX. fejezet: FELELŐSSÉG A KÖRNYEZETÉRT X. fejezet: ZÁRÓRENDELKEZÉSEK

I. A magyar környezetvédelmi jogi szabályozás 2. A környezetvédelmi szabályozás rendje, a környezeti elemek védelme, hatótényezők szabályozása d., 2000. évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról A törvény jelentősége: - hulladékgazdálkodási elvek szabályozása - általános rendelkezések a veszélyes és nem veszélyes hulladékokra vonatkozóan A törvény legfontosabb végrehajtási jogszabályai: - 98/2001. (VI.15.) Korm. rendelet a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek szabályozásáról - 213/2001.( XI.14.) Korm. rendelet a települési hulladékok kezeléséről - 20/2006.(IV.5.) KvVM rendelet a hulladéklerakásról, a hulladéklerakók lezárásának, utógondozásának szabályairól

I. A magyar környezetvédelmi jogi szabályozás 2. A környezetvédelmi szabályozás rendje, a környezeti elemek védelme, hatótényezők szabályozása e., 2011. évi LXXXV. törvény A termékdíj-köteles termékek a törvény alapján: - egyéb kőolajtermék - gumiabroncs - csomagolás - akkumulátor - reklámhordozó papír - elektromos és elektronikai berendezés

I. A magyar környezetvédelmi jogi szabályozás 2. A környezetvédelmi szabályozás rendje, a környezeti elemek védelme, hatótényezők szabályozása f., 2003. évi LXXXIX. törvény a környezetterhelési díjról A törvény alapján fizetendő terhelési díjak: a., A levegőterhelési díj b., A vízterhelési díj c., talajterhelési díj g., 2001. évi LXXXI. törvény az Aarhusi Egyezmény kihirdetéséről h.) 1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról i.) 1996. évi LVIII. törvény a természet védelméről j., 314/2005. (XII.25) Kormányrendelet a környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról k.) 275/2004.(X.8.) Kormányrendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről

I. A magyar környezetvédelmi jogi szabályozás 2. A környezetvédelmi szabályozás rendje, a környezeti elemek védelme, hatótényezők szabályozása f., 2003. évi LXXXIX. törvény a környezetterhelési díjról A törvény alapján fizetendő terhelési díjak: l., 21/2001. (II.14.) Kormányrendelet a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról m., 219/2004.(VII.21.) Kormányrendelet a felszín alatti vizek védelméről n, 220/2004. (VII.21.)Kormányrendelet a felszíni vizek védelméről o., 221/2004.(VII.21.) Kormányrendelet a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól p., 284/2007.( X.29.) Kormányrendelet a zaj-és rezgésvédelemről q.) 72/1996.(V.22.) Kormányrendelet a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról r.) 2/2005.(I.11.) Kormányrendelet az egyes tervek, programok környezeti vizsgálatáról

II. A környezet védelmi igazgatás szervezetrendszere 1. Az állami szervek rendszere - Országgyűlés - feladatai: - jogalkotó - környezetpolitika meghatározása - Kormány, önkormányzatok környezetvédelmi feladatainak a meghatározása - Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottsága - „szűrő” –szerep betöltése

II. A környezet védelmi igazgatás szervezetrendszere 1. Az állami szervek rendszere - Kormány - feladatai különösen: - jogalkotás - legfőbb közigazgatási szerv-szerep - a kormányzati munkában a környezetvédelmi érdekek érvényesítése - nemzetközi feladatok - háttér-felelősségi funkció ellátása - Országos Környezetvédelmi Tanács - a Kormány tanácsadó szerve

II. A környezet védelmi igazgatás szervezetrendszere 1. Az állami szervek rendszere - Alapvető jogok biztosa - 2011. évi CXI. törvény - Ügyészség – 3 feladatcsoport - keresetindítási tevékenység, - büntető eljárási szerep, - általános törvényességi felügyelet - Bíróság

II. A környezet védelmi igazgatás szervezetrendszere 2., Kormányzati munkamegosztás a környezetvédelemben a., Vidékfejlesztési Minisztérium - Környezetvédelmi államtitkár - általános irányítási feladatai: - szabályozás - környezetpolitika meghatározása - környezetállapot- erőforrás elemzés, értékelés, - mérő-, megfigyelő, ellenőrző, értékelő, információs rendszer működtetése - a környezet védelmét szolgáló tevékenységek figyelemmel kísérése, ösztönzése

II. A környezet védelmi igazgatás szervezetrendszere 2., Kormányzati munkamegosztás a környezetvédelemben a., Vidékfejlesztési Minisztérium - Környezetvédelmi államtitkár - a szakterületi feladatok felsorolása: - feladatok a levegővédelem területén - felszín alatti és felszíni vizek mennyiségi, minőségi védelmének feladatai, vízgazdálkodás - közreműködés a földvédelem, ásványanyag-gazdálkodás területein - közreműködés a katasztrófák elleni védelem és a radioaktív sugárzás elleni védelem területén - a hulladékgazdálkodás irányítása - a zaj- és rezgés elleni védelmi feladatok irányítása az EüM közreműködésével

II. A környezet védelmi igazgatás szervezetrendszere 2., Kormányzati munkamegosztás a környezetvédelemben a., Vidékfejlesztési Minisztérium - Környezetvédelmi államtitkár - a természetvédelem szakterületi irányítása - általános tájvédelem, általános természetvédelem - erdőgazdálkodás, erdő-vagyonvédelem területén közreműködői feladat - nem védett növények, állatok védelmében való közreműködés.

II. A környezet védelmi igazgatás szervezetrendszere 2., Kormányzati munkamegosztás a környezetvédelemben a., Vidékfejlesztési Minisztérium - Környezetvédelmi államtitkár A hatósági szervezetrendszer keretei - hivatali szervezet - Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi - és Vízügyi Főfelügyelőség, - Nemzeti Környezetügyi Intézet (NEKI) területi szervek: 10 környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség, 10 nemzeti park igazgatóság, NEKI területi szervei

II. A környezet védelmi igazgatás szervezetrendszere 2., Kormányzati munkamegosztás a környezetvédelemben b.,FVM - környezetvédelmi feladatai, különösen: - termőföld mennyiségi, minőségi védelme - agrár-környezetgazdálkodás irányítása - az állategészségügy irányítása - erdőgazdálkodás, erdővédelem irányítása - vadgazdálkodás, halászat irányítása

II. A környezet védelmi igazgatás szervezetrendszere 3. Egyéb minisztériumok - Emberi Erőforrások Minisztériuma – népegészségügyi feladatok - BM – településigazgatással összefüggő feladatok, – Katasztrófavédelem - Nemzetgazdasági Minisztérium - ásványvagyon-védelmi feladatok, energiaügyek - Országos Atomenergia Hivatal - atomenergiával kapcsolatos biztonsági feladatok ellátása

II. A környezet védelmi igazgatás szervezetrendszere 4. A települési önkormányzatok Kvt.-ben szabályozott környezetvédelmi feladatai: - települési környezetvédelmi programok ( része települési szennyvízkezelési Program) megalkotása, települési hulladékgazdálkodási tervek készítése - a környezet állapotának figyelemmel kísérése, a lakosság tájékoztatása - környezetvédelmi tárgyú rendeletek, határozatok megalkotása - környezetvédelmi hatósági feladatok ellátása

III. A környezetvédelmi igazgatás eszközei 1. Közvetlen eszközök a.) Megelőzést szolgáló eszközök: - engedélyek - környezetvédelmi engedély ( környezeti hatásvizsgálat alapján) - egységes környezethasználati engedély, - környezetvédelmi működési engedély ( felülvizsgálat - környezetvédelmi teljesítményértékelés - szakhatósági állásfoglalások

III. A környezetvédelmi igazgatás eszközei 1. Közvetlen eszközök b.) Kötelezést tartalmazó eszközök - tevékenységre vagy magatartásra kötelezés - tiltás, korlátozás - abbahagyásra kötelezés c.) Együttműködési típusú eszközök. d.) Ellenőrzés /a.) és c.)-hez is kapcsolódhat/ - önellenőrzés, társadalmi ellenőrzés, hatósági ellenőrzés 2. Közvetett eszközök a.) szankciók lehetőségei, felelősségi eszközök b.) gazdasági szabályozó, piacbefolyásoló eszközök

IV. A környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségek feladat-és hatásköre A felügyelőségek legfontosabb feladatai a 347/2006.(XII.23.) Kormányrendelet alapján - gyakorolja az elsőfokú környezetvédelmi, természet-és tájvédelmi, vízügyi hatósági hatásköröket, szakhatósági jogköröket - laboratóriumot működtet a hatósági feladatai ellátásához - nyilvántartásokat vezet - ellátja a környezet állapotának és használatának figyelemmel kíséréséhez, igénybevételi, terhelési adatainak méréséhez, gyűjtéséhez, feldolgozásához kialakított mérő-, megfigyelő- hálózat működtetéséhez kapcsolódó feladatokat

IV. A környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségek feladat-és hatásköre A felügyelőségek legfontosabb feladatai a 347/2006.(XII.23.) Kormányrendelet alapján - az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer működtetésével kapcsolatos területi feladatokat, együttműködik más információs rendszerekkel, - hozzáférhetővé teszi a környezet állapotáról szerzett adatokat, tájékoztatást ad azokról - részt vesz nemzetközi feladatok végrehajtásában, regionális és nemzeti programok előkészítésében - területi hulladékgazdálkodási terv készítésében közreműködik/ készít

IV. A környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségek feladat-és hatásköre A felügyelőségek legfontosabb feladatai a 347/2006.(XII.23.) Kormányrendelet alapján - légszennyezettségi intézkedési programot készít, részt vesz szmogriadó terv készítésében - III. fokú készültség esetén közreműködik az árvíz-és belvízvédekezés, vízminőségi kárelhárítás feladataiban - részt vesz vízgyűjtő-gazdálkodási tervezési részegységek összeállításában, vízminőségi szennyezés-csökkentési intézkedési tervet dolgoz ki, - segíti az önkormányzatokat környezetvédelmi feladataik ellátásában,véleményezi helyi jogszabálytervezeteiket, programjaikat - rész vesz környezeti tudat-és szemléletformáló feladatok ellátásában

Köszönöm a figyelmet!