„Kisvállalkozói marketing az Európai Unióban”

Vázlat 1. Nagyvállalati és kisvállalkozói marketing 2. Következtetések 3. Egy lehetséges marketing stratégia

Van-e különbség a - nagyvállalati és a - kisvállalkozások marketing tevékenysége között? Érvek a különbség mellett: kisebb létszám kisebb létszám kisebb tőkeerő kisebb tőkeerő szűkebb tevékenységi kör szűkebb tevékenységi kör szűkebb működési terület szűkebb működési terület Érvek az azonos tevékenység mellett: ugyanazon a versenypiacon működnek ugyanazok a szabályok vonatkoznak rájuk (kivétel néhány támogatás) ugyanazt várják el a vevők ugyanaz a következménye a hiányos vagy rossz marketingnek

Következtetések 1.Ugyanúgy kell versenyképes marketing-módszertant is és gyakorlatot is alkalmazni 2.Sokoldalúbb, képzett munkaerőt kell alkalmazzon (nem lehet specialista!) 3. Kevesebb pénz áll rendelkezésre, hogy piaci munkát végezzen 4.Okosan és megfelelő súlyozással kell hasznosítani a marketing lehetőségeket és alakítania a saját marketing stratégiáját 5.Fel kell kutatni a hazai és az EU-s támogatási lehetőségeket 6.Ki kell használni a mezomarketing és a közösségi marketing által kínált lehetőségeket

Egy lehetséges vállalkozói marketing stratégia I.Küldetés II.Makrokörnyezeti elemzés STEEP - analízis III.Mikrokörnyezeti elemzés Porter - modell;GE ;BCG IV.SWOT analízis V.Kommunikáció VI.Marketing eszközrendszer VII.Rendkívüli helyzetek kezelése VIII.Monitoring

I. Küldetés = Vízió (pld. ha turizmus, markáns arculat alakuljon ki a kínálatunkról - gyógy-túrizmus; konferencia túrizmus; Budapest-Balaton; wellness; lovas- és ökotúrizmus és nem az olcsó ellátás!) (pld. ha turizmus, markáns arculat alakuljon ki a kínálatunkról - gyógy-túrizmus; konferencia túrizmus; Budapest-Balaton; wellness; lovas- és ökotúrizmus és nem az olcsó ellátás!) = Misszió (pld. új munkahelyteremtés; presztizsnövelés; idegenforgalmi bevétel növekedés; magas presztízsű fogyasztói szegmensek elérése) (pld. új munkahelyteremtés; presztizsnövelés; idegenforgalmi bevétel növekedés; magas presztízsű fogyasztói szegmensek elérése)

II. Makrokörnyezeti elemzés Social-= társadalmi csoportok helyzete = társadalom jövedelemtermelő képessége (elöregedés, szakmák képessége (elöregedés, szakmák kihalása, új igények …) kihalása, új igények …) = munkanélküliség Tecnical- = műszaki, infrastrukturális lehetőségek = K + F Economical - = biogazd-i szabályozás = állami és helyi támogatói formák Enviroment- = környezetvédelmi szabályozás Political - = demokrácia = szabadpiaci verseny

III. Mikrokörnyezeti elemzés Porter modell - versenytársak Porter modell - versenytársak - vevők - beszállítók - helyettesítő termékek - új belépők - új belépők költségorientáló költségorientáló differenciálóstratégiák differenciálóstratégiák koncentráló koncentráló GE - modell (fejlesztés, szelektivitás, kivonulás) GE - modell (fejlesztés, szelektivitás, kivonulás) BCG - mátrix (piaci részesedés; piaci növekedés; sztárok, fejőstehenek; sereghajtók; kérdőjelek) BCG - mátrix (piaci részesedés; piaci növekedés; sztárok, fejőstehenek; sereghajtók; kérdőjelek) de egyéb pld. Ansoff-mátrix - intenzív növekedés módjai

IV. SWOT - analízis ErősségekGyengeségek Lehetőségek ( pályázati anyagok! ) Veszélyek

Magyarország erősségei turisztikai szempontból Erősségek kihasználása Közös történelmi és aktív gazdasági, politikai és kulturális kapcsolatok jelentős küldőországainkkal  A közös történelmi múlt, kultúra, eredet hangsúlyozása, kommunikálása  Magyarország és az adott ország gazdasági, politikai és kulturális kapcsolatainak hangsúlyozása  Kapcsolódás a létező kulturális és gazdasági együttműködésekhez Határainkon túl élő magyar nemzetiségű kisebbség,  A határon túl élő magyarok megszólítása és hazalátogatásuk ösztönzése  A Magyarországról elszármazott magyarok megszólítása és hazalátogatásuk ösztönzése Kulturális örökség  Kulturális gazdagság felhasználása a marketingkommunikációban  A kulturális attrakciók kialakításának és programok szervezésének ösztönzése  Rendszeres részvétel a Magyar Kulturális Évad rendezvénysorozatban Gazdasági növekedés  A belföldi turizmus növekedésének elősegítése  A turisztikai befektetések ösztönzése a Magyar Turizmus Rt. stratégiai partnerei számára történő információszolgáltatással EU csatlakozásunk pozitív gazdasági hatásai  A pozitív hatások és fejlődés kommunikálása a hazai és külföldi turisztikai szakma, valamint a külföldi nagyközönség felé

Az állam tudatos, pozitív szerepvállalása a turizmusban  A turisztikai szolgáltatók ösztönzése komplex termékfejlesztések megvalósítására,  Társminisztériumok pályázataira vonatkozó javaslatok továbbítása partnereink felé A Magyarországra látogató külföldiek kedvező benyomásai, pozitív tapasztalatai  A pozitív élmények, tapasztalatok kommunikálása  A Magyarországra történő visszatérés ösztönzése  A Magyarországon élő külföldiek megszólítása expat klubok segítségével Vendégbarát képünk  A vendégszerető image karbantartása (a lakosság vendégbarát attitűdjének erősítése, a nyelvtudás fontosságának hangsúlyozása, a lakosság folyamatos tájékoztatása a turizmus, mint gazdasági tevékenység fontosságáról, és eredményeiről  A vendégbarátság hangsúlyozása a potenciális turisták felé irányuló kommunikációban Hagyományos imázselemek létezése  Hagyományos imázselemek intenzív erősítése és újakkal történő kiegészítése Egyedi atmoszféra  Élményre koncentráló, érzelmekre ható, sok vizuális elemet használó marketingkommunikáció Változatos természeti és kulturális látnivalók kis földrajzi távolságokon belül  Magyarország sokszínűségének hangsúlyosabb megjelenítése Kedvező ár-érték arány  A kedvező ár-érték arány kihangsúlyozása Egyedülálló egészségturisztikai adottságok  Az egészségturisztikai kampány folytatása

Magyarország gyengeségei turisztikai szempontból Feloldási lehetőségek Infrastrukturális hiányosságok  A turizmust érintő igények továbbítása az illetékes szervek számára Közbiztonságunkról alkotott kép  A közbiztonság valós helyzetének kommunikálása Környezettudatos magatartás hiánya, rendezetlen város- és falukép  A Virágos Magyarországért mozgalom erősítése  Együttműködés az érintett szervezetekkel, szemléletváltás orientálása  Együttműködés környezetvédelmi és oktatási szervezetekkel, intézményekkel A turisták panaszainak barátságtalan kezelése  Együttműködés a különböző szervekkel, a kommunikáció segítése a hatóságok és a turisták között, zöld számok megismertetése, panaszok továbbítása A belföldi turisták hátrányos megkülönböztetéséről kialakult kép  Szemléletváltás elősegítése, szolgáltatók vendégközpontúságának ösztönzése  A belföldi turizmus presztizsének erősítése Nyelvtudás hiánya  A nyelvtudás fontosságának hangsúlyozása  A nyelvtanítás szükségességének kommunikálása az illetékes szervezetek felé

Magyarország markáns turisztikai imázsának hiánya  Magyarország mint márka felépítése és marketingkommunikációban történő következetes alkalmazása hosszabb távon  A legfontosabb küldőpiacokon megkezdett ismertség- és imázsvizsgálatok folytatása  Hagyományos imázselemek alkalmazása és újabbakkal történő kiegészítése Erős szezonalitás  Az elő- és utószezoni, második, illetve harmadik utazások népszerűsítése Szolgáltatásaink minőségének egyenetlen színvonala  Kutatási eredmények megismertetése a turisztikai szolgáltatókkal Magyarországot programozó tour- operátorok és utazási irodák korlátozott, hiányos ismerete Magyarországról mint turisztikai desztinációról  Study tour-ok szervezése tour-operátorok és utazási irodák számára  Külföldi szakmai szervezetek üléseinek Magyarországra hozatala  Magyarország Akadémia szervezése a hazánkat programozó külföldi utazási irodai alkalmazottak számára  A hónap régiója, A hónap terméke című rendezvénysorozat

Magyarország lehetőségei turisztikai szempontból Kiaknázási módok Központi földrajzi fekvés Közép-Kelet- Európában  A földrajzi fekvésből adódó előnyök tudatosítása és erőteljes kommunikációja a célpiacokon  Az átutazók turisztikai szolgáltatások igénybevételére történő ösztönzése Az átlagéletkor, a szabadidő és a szabadrendelkezésű jövedelem növekedése  Termékfejlesztés ösztönzése és promóciója Az információ technológia és az Internet szerepének növekedése a turizmus promóciójában  Internet alapú információs csatornák fokozottabb alkalmazása  Az ON-TIR által kínált lehetőségek kihasználása  A Magyar Turizmus Rt. honlapjának formai és tartalmi megújítása, fejlesztése Kelet-Európa népszerűségének növekedése a világ turizmusában  Együttműködés a közép-kelet-európai társszervezetekkel; közös termékek összeállítása, marketing akciók szervezése  V4 országok közötti együttműködés a turizmus területén (közös termékfejlesztés ösztönzése, közös marketingkommunikáció, kutatás és folyamatos információcsere) Magyarországi ingatlannal rendelkező külföldiek számának növekedése  A célcsoport megszólítása, turisztikai kínálat és szolgáltatások promóciója

Magyarországon átutazó külföldiek  A célcsoport megszólítása, turisztikai kínálat és szolgáltatások promóciója A EU csatlakozás következtében nagyobb figyelem irányul az új tagországokra  A jelenlegi és az EU-ba újonnan belépő tagországok megszólítása  Az Európai Uniós csatlakozáshoz kapcsolódó, stratégiai partnerek által szervezett rendezvényekhez és kommunikációs kampányokhoz történő csatlakozás Európai Uniós tagságunk  Európai Uniós tagságunk marketing kommunikációban való hangsúlyozása  Részvétel Európai Uniós pályázatokon Átfogó turizmus stratégia kialakítása  A stratégia által megfogalmazott prioritások kommunikációja Fapados járatok megjelenése  A javuló közlekedési lehetőségek marketingkommunikációban való kihangsúlyozása Üdülési csekk népszerűségének növekedése  Az üdülési csekk igénybevételének ösztönzése A belföldi utazás presztizsének emelése  A belföldi marketingkommunikáció erősítése

Veszélyek Magyarország turizmusa számára Elkerülési módok A világgazdasági recesszió elhúzódása  A magyarországi turisztikai szolgáltatások kedvező ár- érték arányának hangsúlyozása  A belföldi turizmus ösztönzése A világpolitikai helyzet és az általános biztonságérzet romlása  Magyarország biztonságának és biztonságos elérhetőségének hangsúlyozása  Marketingtevékenységünk erősítése közeli küldőországainkban  Válságkommunikációs terv kidolgozása  A belföldi turizmus ösztönzése A magyarországi gazdasági fejlődés lassulása, a belföldi kereslet csökkenése  Kedvezményes belföldi ajánlatok összeállításának ösztönzése  Belföldi turizmus élénkítésére irányuló marketingtevékenység erősítése Az infrastrukturális fejlesztések lassulása, elmaradása  A turizmust érintő igények erőteljesebb kommunikálása Európai Uniós pályázatok, alapok kihasználatlansága  A pályázatokkal kapcsolatos informálás, a pályázás ösztönzése,  A kistérségek, települések közötti együttműködés fontosságának hangsúlyozása A környezettudatos magatartás elsajátításának elmaradása  A szemléletváltás elősegítése a marketingkommunikáció segítségével Romló ár/érték arány  A turisztikai termékek színvonal emelkedésének ösztönzése a szolgáltatók felé  Minőségtudatos szolgáltatás fontosságának kommunikálása

V. Kommunikáció Kihasználni az „olcsóbb lehetőségeket Kihasználni az „olcsóbb lehetőségeket AMC - Kiváló Magyar Termék AMC - Kiváló Magyar Termék Csomagolás= (információk, történelem, Csomagolás= (információk, történelem, nyerési lehetőség) nyerési lehetőség) = Szamos Marcipán

VI. Marketing eszközrendszer ProductPricePlacePromotion(McCarty 1960) 1960) Costumer Value Cost Convenience Communication (Lautenborn 1990)EthicsEmpathyEnviromentEducation(Kandikó 2003) 2003) 4 P - 4 C- 4 E

VII. Rendkívüli helyzetek Szervezet a kezelésre Szervezet a kezelésre Intervenciós alap Intervenciós alap

VIII. Monitoring Ráfordítások Ráfordítások Hatékonyság (!) Hatékonyság (!) Felhasznált irodalom: Esettanulmányok marketing szakemberek részére, Tatabánya 2003 Esettanulmányok marketing szakemberek részére, Tatabánya 2003 Magyar Túrizmus Rt. Marketing terv Magyar Túrizmus Rt. Marketing terv 2004.

Köszönjük figyelmüket!