Készítette: Olasz Nikolett 1

A kereskedelem állami szabályozása Amióta kereskedelem és államok léteznek, azóta a legkülönbözőbb vámokat illetékeket vetették ki a más országból érkező árukra. A történelemben: A középkori szabad királyok legfőbb bevétele A XVI-XVII. sz.-ban protekcionista eszközökkel korlátozták az importot és próbálták elősegíteni az exportot XIX. Sz. óta az állami szabályozás történeke nem más mint a protekcionizmus és a szabad kereskedelem váltakozása, mondhatni küzdelme 2

Mi a protekcionizmus? A kereskedelem azon cél- és eszközrendszerét nevezzük protekcionizmusnak, amellyel az állam biztosítani és javítani kívánja az ország világpiaci versenyképességét, előnyben részesítve a hazai termelőket a külföldiekkel szembe. 3

Mi az oka annak hogy a kormányok korlátozzák a külkereskedelmet? I. A fejlődésben lemaradt országok vagy iparágak felzárkóztatása érdekében a hazai termelők védelmét tartják szükségesnek. Világpiaci pozíció megerősödése 4

Mi az oka annak hogy a kormányok korlátozzák a külkereskedelmet? II. Politikai, nemzetbiztonsági, ellátási okok késztetik a kormányzatokat a protekcionista lépésekre. A stratégia termékeket előállító iparágakat a legtöbb állam védi a külföldi versenytől, hogy rendkívüli (természeti katasztrófák, háború) idején biztonságos legyen a hazai ellátás (alapvető élelmiszerek, hadiipari termékek) 5

Mi az oka annak hogy a kormányok korlátozzák a külkereskedelmet? III. Az elmúlt évtizedben egyre több ország kényszerült arra, hogy fizetési gondjainak enyhítése érdekében korlátozza az importot, ezzel átmenetileg felszabadítva eszközöket az adósság törlesztésére 6

A protekcionista kereskedelempolitika legfontosabb eszközei Vámok Kontingensek (mennyiségi korlátozások) Szubvenciók Devizapolitika eszközök Egyéb eszközök 7

A vám A vám egy olyan adó, amelyet az országhatáron áthaladó áruk után kell fizetni A vám a legfontosabb kereskedelempolitikai eszköz m a mellyel a kormány terelheti a kereskedelmet, szabályozhatja az export és import nagyságát A vám segítségével megkülönböztetik a termékeket azok származási helye, termelője alapján A vám a forgalmazó szempontjából költség, amelynek valamilyen formában meg kell térülnie, ezért hatással van az árakra 8

A vám, mint kereskedelmpolitikai eszköz Az alkalmazott vámok szintje és szerkezete a gazdaság szinte minden fontos területére hatással van Hazai termelésre Fogyasztókra A költségvetési bevételekre Jövedelmekre A vámok éppen a sokoldalú hatásuk miatt a legkülönbözőbb gazdaságpolitikai, kereskedelempolitikai célok elérésére használhatják 9

A vám diszkriminatív hatása 1. A vám hátrányos helyzetbe hozza a külföldi szállítókat a hazai termelőkkel, illetve a hazai fogyasztókat a külföldi fogyasztókkal szemben 2. Az importőr ország árucsoportonként, árufajtánként különböző vámtarifákat alkalmaz Pl. magas vám az importált mezőgazd. termékekre, de az ipar termékek bevitelét nem gátolják 3. Jogi értelemben diszkriminációról akkor beszélünk, ha a vámtarifákat a származási ország szerint is megkülönböztetik a termékeket 10

Csoportosítás Kereskedelempolitikai Gazdaságpolitikai Autonóm vám: az ország másoktól függetlenül, egyoldalúan állapítja meg a vám mértékét, így jobban tudja igazítani saját céljaihoz Szerződéses vám: két vagy több ország közötti megegyezés alapján vetik ki, így nem lehet rugalmasan változtatni a ker.politika aktuális céljai érdekében Fiskális vám: célja, hogy a külkereskedelmi forgalomból minél nagyobb bevételhez jusson az állami költségvetés Védővám: célja: a hazai termelők piaci pozíciójának javítása külföldi versenytáraikkal szemben nevelő-, piacbiztosító-, devizavédelmi-, antidömping-, kiegyenlítő-, prefenciális vám 11

A fejletlen iparágak védelme (nevelővám) Minden olyan iparágat védeni kell a külföldi versenytől amelyik még csak kialakulóban van és potenciális komparatív előnyre tehet szert A fejletlen iparágakat addig kell védeni, amíg a támogatott termék vagy iparág el nem foglalja megfelelő helyét a gazdaságban. A nevelővámot fejlődésben lévő „fiatal”, még nem versenyképes ágazatok védelmére vezetik be. 12

A hazai jövedelem védelme (piacbiztosító vám) A piacbiztosító vámok segítségével a fejlődésük szintjén túljutott, hanyatlóban lévő, már nem versenyképes ágazatok fennmaradását kívánják elérni. Míg a nevelővám alkalmazása átmeneti jellege miatt összeegyeztethető a szabadkereskedelmi törekvésekkel, a piacbiztosító vámot tipikusan protekcionista kereskedelempolitikai eszköznek kell minősíteni. 13

14

A külső egyensúly helyreállítása (devizavédelmi vámok) Célja az ország külgazdasági egyensúlyának javítása (a kereskedelmi, fizetési mérleg védelme) Devizakiáramlást igyekeznek megakadályozni Külső egyensúlyi zavarok vannak Növelik a vámokat Az import csökken Mérséklődik a devizakiáramlás 15

Retorziók (retorziós vám, antidömping vám, kiegyenlítő vám) Egy ország mások támadását igyekeznek „megbosszulni” vámok bevezetésével vagy növelésével Retorziós vám: a vám kivetését az exportáló országban bevezetett vám váltja ki A dömping ( egy országban x terméket olcsóbban ad a külf.-i fogyasztóknak, mint a hazai kereskedőnek) ellen un. antidömping vámot vezetnek be, így kiegyenlítik a dömpingár és a világpiaci ár közötti különbséget. 16

Retorziók (retorziós vám, antidömping vám, kiegyenlítő vám) A nemzetközi versenyképesség megtartásának, ill. javításának egyik eszköze az exporttámogatás. A kormány azt szeretné ezzel elérni, hogy a hazai termelők jobb pozícióba kerüljenek külföldön, ott versenyelőnyre tegyenek szert, hiszen a támogatás mértékével csökkenthetik az exportárakat. Az importőr ország számára kiegyenlítő vámot vezetnek be, amellyel megszüntetik az exporttámogatás hatását. A kiegyenlítő vám mértéke megyeggyezik az exporttámogatás mértékével 17

Egyes partnerek előnyben részesítése (preferenciális vám) A preferenciális vám elsődleges célja, hogy x termék kereskedelmében bizonyos szállítók vagy vevők számára az átlagosnál kedvezőbb feltételeket teremtsen. Exportra, importra egyaránt Nem a behozatalt akarják korlátozni, hanem kedvezményezni egyes külföldi termelőket a többiekkel szemben a belföldi fogyasztó, a preferenciális vámmal terhelt(olcsóbb) külföldi terméket vásárolják, a vele kompetitív de magasabb vámteher miatt drágább külf.-i termék helyett 18

Honvédelmi megfontolások Vannak olyan iparágak, amelyeket azért kell védeni, mert háború esetén fontosak lehetnek A kormányzatnak meg kell határoznia azt a minimális kört, amelyet a haza védelmének érdekében vámokkal védeni kell 19

A vám mint adó A vám normatív jellegű, közvetett adó A legbonyolultabb adófizetési forma A vám megállapításának formája szerint megkülönböztetünk Értékvámot Mértékvámot Csúszóvámot 20

Értékvám Az értékvámot a vámárú pénzben kifejezett értékének százalékban szabják meg. Ft-ban határozzák meg a vám mértékét, ezzel együtt szabják ki a vámkezelési díj ÁFA fogyasztási adó szakértői díj egyéb költség 21

Mértékvám Ebben az esetben a vámköltséget az áru természetes mértékegységére vetítve határozzák meg (pl.:súly, db, terjedelem) Könnyen adminisztrálható Nehezen igazítható az árufajta minőségi paramétereihez és a vámtétel biztosítása folyamatos korrekciót igényel 22

Csúszóvám Elsősorban a mezőgazdasági termékeke importjánál alkalmazzák (pl. az EU-ban) Mértéke a mindenkori világpiaci ár és belföldi ár különbözete Célja: Védje a belső árszintet Védje a hazai termelőket 23

Mentesség A vám esetében – mint ahogy az adónál – léteznek mentességek. Olyan esetekben alkalmazzák amikor egyértelmű, hogy az árut nem az adott országban fogják értékesíteni A bérmunkaügyletekhez kapcsolódó behozatal is vámmentességet élvez. Lényege, hogy x termék előállításához szükséges anyagokat, alkatrészeket behozzák az országba, majd feldolgozás után az áru elhagyja az ország területét, vagyis importra csak átmenetileg került sor. 24

25