Theories of International Trade

Mercantilism (Colbertims) Western Europe, 16-17th century, J.B. Colbert (finance minister of Louis XIV) Goals: self-sufficiency + territorial expansion Agressive and extensive governmental intervention  growth of national industries Promote exports, discourage imports  trade surplus, net influx of precious metals Monopoly over trading with colonies

Cameralism A type of mercantilism Central Europe (Austria, Prussia) Goal: filling the royal treasury („Kammer”) Encourage new industries and the immigration of skilled labor Promote agriculture (better crops and livestock) and population growth Decrease dependence on imports

Critics of Mercantilism Vincent de Gournay: „laissez faire, laissez passer” (leave things alone, let goods pass) Francois Quesnay and French physiocrats: wealth arise only in agriculture (Tableau économique) David Hume: bullionism causes inflation Adam Smith: free market is a more effective regulator 20th cent.: Rise of neo-mercantilism (protectionist, interventionist, nationalist, populationist policies)

Adam Smith’s contribution An Inquiry into the Nature and Causes of the WEALTH OF NATIONS (1776): foundation of English classical economics Agriculture and industry are equally important; services are not productive Labor is the measure of wealth (!); division of labor improves working skills and creates wealth Laissez-faire, hidden hand, self-interest  good of the whole

Adam Smith: Theory of Absolute Advantage A country can produce some goods more efficiently (with less man-hours) than other countries because of natural or acquired advantage. Italy has absolute advantage in producing cheese. Hungary has absolute advantage in producing wine. Cheese (home unit labor requirement: aLC) Wine (home unit labor requirement: aLW) Italy 1 hour/kg 4 hours/l Hungary 6 hours/kg 3 hours/l

David Ricardo: Theory of Comparative Advantage Principles of Political Economy and Taxation (1817): The distribution of goods between landowners, capitalists and workers (theoretical model) There is only one factor of production (labor), but its productivity (i.e. technology) can vary across countries The relative price of cheese in Italy (PC/PW): 0.5 liter of wine The relative price of cheese in Hungary: 2 liters of wines The relative price of wine in Italy: 2 kgs of cheese The relative price of wine in Hungary: 0.5 kg of cheese Italy will specialize in cheese production, Hungary in wine production (if 1 kg of cheese trades for 1 liter of wine) Cheese (home unit labor requirement: aLC) Wine (home unit labor requirement: aLW) Italy 1 hour/kg 2 hours/kg Hungary 6 hours/kg 3 hours/kg

Let’s suppose that the price of both cheese and wine is $12 Cheese (home unit labor requirement: aLC) Wine (home unit labor requirement: aLW) Italy 1 hour/kg 2 hours/kg Hungary 6 hours/kg 3 hours/kg Let’s suppose that the price of both cheese and wine is $12 Question: How much Italian and Hungarian workers earn per hour? Answer: Italians: $12; Hungarians: $4 Question: How much is the relative wage? Answer: The relative wage of Italian workers is 3  it lies between the productivity advantages of Italy over Hungary: 1,5 < 3 <6 … The relative wage is between the relative levels of productivity! Hungary’s cost advantage is: low wage Italy’s cost advantage is: higher productivity

Belföld és Külföld munkaerő-felhasználása aLi a*Li a*Li/aLi B relatív termelékenységi előnye Alma 1 10 Banán 5 40 8 Kaviár 3 12 4 Datolya 6 2 Csípős paprika 9 0,75 Munkaerőköltség B=1, K=1/3 (Háromszor nagyobb B bérszintnél, B datolyát és paprikát importál.) B minden olyan terméknél költségelőnnyel rendelkezik, amelynél relatív termelékenysége magasabb relatív bérszintjénél.

Relatív bér kialakulása Származtatott kereslet! Ha w/w*: 3,99  4,01, B munkaereje iránti kereslet hirtelen esik (kaviár termelés B-ön 0 lesz) Ha w/w* nő, LD csökken Rendelkezésre álló munkaórák száma nem függ a bértől, RS-t az országok egymáshoz viszonyított mérete határozza meg Relatív bérarány, w/w* RS: Ls/L*s alma 10 banán 8 Hirtelen szakosodás Változatlan szakosodás kaviár 4 3 datolya 2 paprika 0,75 RD: Ld/L*d Relatív munkaerőállomány, L/L*

Productivity and competitiveness Myth 1: Free trade is beneficial only if your country is strong enough to stand up to foreign competition. Low wages can mean competitiveness! Myth 2: Foreign competition is unfair and hurts other countries when it is based on low wages (pauper labor argument) It does not matter what causes your productivity! Myth 3: Trade exploits a country and makes it worse off if its workers receive much lower wages than workers in other nations. Real wages would be even lower (from 1/3 to 1/6 cheese in Hungary)!

Heckscher-Ohlin (Factor Proportions) Model 1920s: Eli Hecksher & Bertil Ohlin Nobel Prize in 1977 Assumptions: Multiple factors of production: labor (wage) and capital (rent) Private ownership of capital Differing factor proportions across and within industries different capital/labor ratio (e.g. steel is capital-intensive; clothing is labor-intensive) Countries have different quantities/endowments of capital & labor  relative factor abundancy Production technology is the same in various countries ( Ricardian model)

Stopler-Samuelson theorem: H-O theorem: A capital-abundant country will export capital-intensive goods (as their price goes down) while the labor-abundant country will export labor-intensive goods. It shows the relation between relative factor endowments and comparative advantage. Differences in resource endowments are one reason that international trade may occur Owners of less abundant resources seek for protectionist measures Stopler-Samuelson theorem: A rise in the relative price of a good will lead to a rise in the relative return to that factor which is used most intensively in the production of the good, and conversely, to a fall in the relative return to the other factor. (they seek for protectionism) Factor Price Equalization theorem: Actually it is indirect arbitrage: traded commodities are really bundles of factors (land, labor, and capital) –> transfers services of otherwise inmobile factors of production Novotny, 2011

A kk a relatív árak konvergenciáját eredményezi Azonos ízlés, kereslet technológia, de belföldön a munkaerő aránya nagyobb a termőföldhöz képest. A „gazdagság” mindig relatív fogalom a nemzetközi gazdaságtanban! Mivel B és K csak a relatív tényező-ellátottságban tér el egymástól, csakis e miatt jöhet létre köztük kereskedelem RSBelföld RSKülföld A ruha relatív ára PC/PF RD Külföld Belföld B: relatív ruhaárak emelkedése a ruhatermelés emelkedését és a relatív ruhafogyasztás csökkenését eredményezi! B ruhaexportőr és élelmiszerimportőr lesz! A termelt ruha métere élelmiszerkalóriánkéntQC/QF A ruházati cikkek bármilyen relatív ára mellett Belföld nagyobb arányban állít elő ruházati cikkeket az élelmiszerekhez képest, mint Külföld.

A H-O hipotézis empirikus cáfolata: a Leontief-paradoxon W. Leontief (1905-1999) arra a következtetésre jutott, hogy az USA egy adott (1947.) évi hazai (importhelyettesítő) termelésében (kb. 30%-kal) magasabb volt a tőke/munka arány, mint az áruexport esetében. A lehetséges magyarázatok: keresleti tényezők a termékek tényezőintenzitásának változása importkorlátozások természeti erőforrásokkal való ellátottság a munkaerő képzettségi szintje Solt, Sziva, Lukács: A nemzetközi gazdaságtan alapjai, TRI-MESTER, Tatabánya, 2000. Benczes, Csáki, Szentes: Nemzetközi gazdaságtan, Akadémiai Kiadó, Budapest, 2009.

Keynes elmélete ≈ második világháború vége – 1970-es évek közepe (a Bretton Woods-i rendszer, a dekolonizáció és a “hidegháború” időszaka) John M. Keynes (1883-1946) Az export a gazdasági növekedés egyik fontos tényezője („multiplikátor” hatású) Az államnak alapvetően a szabadkereskedelmi politikát kell folytatnia. A hazai termelés importtal történő felváltása azonban gazdasági visszaesést okozhat (kedvezőtlenül érintve a partnerországokat is), ami közvetett állami szabályozást tehet szükségessé. Solt, Sziva, Lukács: A nemzetközi gazdaságtan alapjai, TRI-MESTER, Tatabánya, 2000.

A pénz nem semleges közvetítő, hanem „spekulációs kereslete” is van. Nem érvényesülnek a (neo)klasszikus elméletben feltételezett egyensúlyi mechanizmusok. A termelési költségek ciklikusan változnak  a komparatív előnyök/hátrányok nem határozhatók meg egyértelműen. A pénz nem semleges közvetítő, hanem „spekulációs kereslete” is van. Szükség van a nemzetközi gazdaságpolitikai együttműködés intézményi kereteinek kialakítására ( Bretton-Woods-i rendszer) Solt, Sziva, Lukács: A nemzetközi gazdaságtan alapjai, TRI-MESTER, Tatabánya, 2000.

Posztkeynesiánus reformista irányzat Balogh T. (1905-1985), G. Myrdal (1898-1987), R. Prebisch (1901-1986), H. Singer (1910-2006) A világgazdasági egyenlőtlenségek visszafordíthatatlanok, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok hatására egyoldalú függési helyzetek alakulnak ki A külkereskedelem visszavetheti az elmaradott országok fejlődését Prebisch-Singer tétel (1950): a nyersanyagok termelésére szakosodott országokban elve kisebb a tere a technikai fejlődésnek, továbbá a termelékenység növekedésének hasznai (a nyersanyagok világpiaci keresletének rugalmatlansága és a hazai munkásság gyenge alkupozíciói miatt) a fejlett országokba „transzferálódnak”. A technológia- és tőke-importnak negatív hatásai is lehetnek. A nemzetközi tőkeáramlás nem feltétlenül a neoklasszikusok által feltételezett „természetes irányt” követi. „Perverz” tőkeáramlás (Lucas, 1990): a tőkének a fejlett országok közötti, illetve a fejlődő országokból a fejlett országokba történő áramlása. Solt, Sziva, Lukács: A nemzetközi gazdaságtan alapjai, TRI-MESTER, Tatabánya, 2000.

„Újbaloldali” és neomarxista irányzat A. Emmanuel (1911 - 2001), S. Amin (1931 - ), I. Wallerstein (1930- ) A fejlődő országok (a „harmadik világ”) elmaradottságának a világgazdaság tőkés rendszere az oka. A „nemzetközi kizsákmányolás” rendszere az „egyenlőtlen cserére” épül (erős ország diktál): core, semi-periphery and periphery

Wallerstein világrendszer-elmélete (1974) A 16. századtól (a világgazdaság kialakulásától) a tőkés piacgazdasági rendszer területileg egyenlőtlen expanziója figyelhető meg. Emiatt a világgazdaság regionálisan felépülő, hierarchikus rendszert képez. „Centrum”: a világgazdaság azon (növekvő területű!) régiója, amelyet a pénz- és humántőke, a technológia stb. koncentrálódása, magas életszínvonal, gazdasági és politikai hatalom jellemez, és amely függésben tartja a világgazdaság többi régióját. „Félperiféria”: „átmenet” a centrum és a periféria között; függ a centrumtól (pozitív húzó- és negatív elszívó hatások) és függésben tartja a perifériát. „Periféria”: a világgazdaság elmaradott, halmozott hátrányokkal rendelkező, a centrumtól és a félperifériától egyaránt függő peremvidéke. Egy adott ország fejlettségi szintjét és fejlődési lehetőségeit a világgazdaság e hierarchikus rendszerében elfoglalt, azonban adott esetben idővel változó helyzete határozza meg.

New Trade Theory (Paul Krugman, 1979) Variety  Cost Consumers want variety at a low price! Solution: specialize and trade excess quantity  economy of scale Increasing variety for individuals even as world variety declines Assumptions: labor and capital can move! Krugman introduces tipping points, network effects, location, accident, the importance of history into international trade theories. Novotny, 2011

Novotny, 2011

A nagyobb piac hatásai Költség (C) és ár (P) A piacméret növekedése minden cég számára lehetővé teszi, hogy többet termeljen és így alacsonyabb átlagköltség mellett működjön. Költség (C) és ár (P) PP CC1 CC2 P1 P2 Cégek száma (n)

Méretgazdaságosság és komparatív előny: kk növekvő hozadékok mellett Iparcikkek Élelmiszer Belföld (tőkegazdag) Ágazatközi kereskedelem Ágazaton belüli kereskedelem (világker: 25%-a) Külföld (munkagazdag) Ha az iparcikkgyártás (tőkeintenzív) monopolista versenyben működik, akkor B és K különböző termékeket állít elő. B iparcikk-gyártó cégei a belföldi cégektől eltérő iparcikkeket állítanak elő! B nettó iparcikkexportőr lesz, de importál is iparcikket, ezzel teremt ágazaton belüli kereskedelmet.

Ágazatközi és ágazaton belüli kereskedelem Az ágazatközi kereskedelem a komparatív előnyt tükrözi: a tőkegazdag B tőkeintenzív iparcikkek nettó exportőre és a munkaerő-intezív élelmiszer nettó importőre Az ágazaton belüli kereskedelem nem tükrözi a komparatív előnyt. Ha az egyes országokban egyenlő is lenne a tőke/munkaerő arány, cégeik akkor is különböző termékeket állítanának elő, és a külföldön gyártott termékek iránti kereslet akkor is fenntartaná az ágazaton belüli kereskedelmet. Az országokat a méretgazdaságosság tartja vissza attól, hogy maguk számára a teljes termékválasztékot előállítsák. Ha B és K tőke/munkaerő aránya igen közel van egymáshoz, akkor csekély lesz az ágazatközi kereskedelem, és a méretgazdaságosságra épülő ágazaton belüli kereskedelem lesz a domináns Ha a tőke/munkaerő arányok teljesen eltérnek, tehát K pl. teljesen élelmiszer-termelésre szakosodik, akkor nem lesz méretgazdaságosságra épülő ágazaton belüli kereskedelem. A teljes forgalom alapja a komparatív előny lesz.

Externáliák A méretgazdaságosság olyan fajtái, melyek az iparág szintjén érvényesülnek a cég szintje helyett: Történelmi tényezők (pl. svájci óra) Véletlen (pl. de Havilland  Boeing 707) Szakosodott beszállítók (pl. Szilícium-völgy) Munkaerő-piaci összekapcsolódások (pl. Hollywood) Tudás terjedése

Külkereskedelem és jólét externáliák mellett Ár, költség (egy órára számítva) Ha Thaiföld meg tudná akadályozni a teljes órakereskedelmet (importot), akkor belföldi piacát (Dthai) alacsonyabb (P2) áron láthatná el. Thaiföld a külkereskedelem vesztese: megérné neki oltalmazni a születő félben lévő óraiparát a külföldi versenytől. Dworld C0 Dthai 1 P1 ACswiss 2 P2 ACthai Gyártott és keresett órák mennyisége

The International Product Life Cycle Theory of Trade (IPLC) Raymond Vernon (1966): International Investment and International Trade in the Product Life Cycle Market life span stages the product goes through in international markets sequentially, simultaneously (similar stages), or asynchronously (different stages). Advanced countries (innovation, high income, mass consumption) are initial exporters Then they lose their exports to developing and subsequently to less developed countries and become importers of the goods Instead of productivity, the timing of innovation, economies of scale and uncertainty is emphasized (ignorance of trade patterns)

Product life cycle (PLC) versus International product life cycle (IPLC) Macro-level explanation of the patterns of international trade: „circular pattern” Micro-level explanation of the stages of the life cycle of a product (yardstick of maturity is the rate of sales growth): A mature product typically becomes standardized What about products that are tried and well-established???  e.g. tobacco, fast-food

Contemporary trade theories Since the mid-1970s, Japan, Korea, Taiwan, China, and their neighbors have lifted 300 million people out of poverty, chiefly through trade Protectionism in US, Germany, France, Japan and East Asia created much wealth Abundancy can lead to inefficient use of resources (logging industry in Canada) Scarcity can lead to innovation (prefabricated buildings in Sweden; horizontal drilling in the North Sea; JIT in Japan; high-end watches in Switzerland, solar energy in the Middle East)

Porter’s Diamond of National Advantage Michael Porter (1990) studied 100 firms in 10 developed nations  comparative advantage, H-O theory Nations become competitive by firms, firms become competitive by innovation! Key elements of international success: Factor conditions  key factors! (skilled labor and infrastructure) Demand conditions (i.e., sophisticated customers in home market produce competitiveness; e.g. wine in France) Related and supporting industries (i.e., the importance of clustering/agglomeration: knowledge spillover but increased competition) Firm strategy, structure (management style), and rivalry (i.e., conditions for organization of companies, and the nature of domestic rivalry). Chance (random events): technological breakthrough, dramatic shifts in exchange rates, wars, sudden price shocks, etc. Role of the government: encourage firms to become more competitive by subsidies, educational policies, environmental regulations, technical standards (specs, e.g. ISO), antitrust regulations, etc.

Criticism of the Porter’s Diamond It focuses too strongly on developed economies. The government’s role can be both positive and negative. Even well intentioned government actions can occasionally fail by cushioning domestic industries and making them less internationally competitive. Chance is difficult to predict. Situations can change very quickly and unexpectedly. Porter says that firms, not countries, compete in international markets. This means that national comparative advantage must be understood at the level of a firm rather than at the level of a country. Porter describes four distinct stages of national competitive development: factor-driven (e.g. Singapore), investment-driven (e.g. Korea), innovation-driven (e.g. Japan), wealth-driven (e.g. UK, US)  decline Porter argues that only outward FDI is valuable in creating competitive advantage Inbound FDI does not increase domestic competition significantly because the domestic firms lack the capability to defend their own markets and face a process of market share erosion and decline. There seems to be little empirical evidence to support this claim. Porter contends that reliance on natural resources alone is insufficient. Canada is an example that does not fit this description, as is apparent by the success of Canadian MNCs like Alcan and Norando. The Porter model does not adequately address the role of MNCs There seems to be ample evidence that the diamond is influenced by factors outside the home country.