Multikulturális nevelés EKF

Multikulturális világ

Multikulturális társadalom A 21. század időszaka A különböző kultúrák,vallások, nyelvek, szokások, tradíciók, és életformák egymás mellett élése, keveredése Világméretű folyamatt Felgyorsult Mozgatója: a migrációs tendenciák Kialakulása: a 2. világháború utáni időszak Előkép: USA, melting pot ( a beavándorlók olvasztótégelye)

Metaforák: Olvasztótégely 1908 Mozaik Salátás tál

A változások háttere A gyarmatbirodalmak felbomlása Európa megosztottsága Kelet és Nyugat, a tőkés és a kommunista -eltérő fejlődés A harmadik világ fejletlensége, felzárkózása Politikai, vallási okok: forradalmak, háborúk miatti menekülés (1956-os forradalom, délszláv háború, ír, palesztin menekültek) Gazdasági kényszer: megélhetési migráció (törökök, kelet-európaiak) 1989, 1990, a rendszerváltás,az egységesülés felgyorsítja

Tömegtüntetések

Multikulturalitás és globalizáció Szorosan összefügg Technikai-műszaki fejlődés következtében gyors közlekedés információ áramlás elektronikus ügyintézés Multinacionális cégek megjelenése (managment) Új információs-kommunikációs technológiák Egységesülő fogyasztás Turizmus, divat Amerikanizáció(Pepsi feeling)(európaizáció, EU) Piaci szemlélet (gazdaságközpontúság) Munkaerőhiány/felesleg

A globalizációs hatások következményei Kölcsönös függőség, egymásrautaltság: interdependencia Hagyományos kultúrák felbomlása, eltűnése Városiasodás, a falu sorvadása Kulturális homogenizálódás és pluralitás Konfliktusok

Az oktatás szerepének felértékelődése A multietnicitás, multikulturalitás, a nyelvi, vallási sokszínűség, plurális értékrend az oktatásban A globális, a lokális, a helyi érdekek összehangolása A helyi kulturális örökség megőrizése Eszköz: a múzeumpedagógia a hagyományok, értékek közvetítésében

Multikulturális oktatási koncepciók A fejlett tőkés országokban: bevándorló munkaerő a 60-as évektől Németország, Svédország, Kanada multikultirális oktatási koncepciókat dolgoz ki Cél: a konfliktusok csökkentése Az idegenkedés (xenofóbia), idegengyűlölet, rasszizmus leküzdése Kezdetben szeparált oktatás, ma integrált osztályok A kirekesztés, lemorzsolódás globális probléma

Delors, UNESCO-jelentés, 1997 Az oktatás nem sikeres, ront a gyermekek helyzetén a nemzeti és etnikai csoportok közelítésében Kevés a tolerancia, nagy a szelekció, gettósodás, kirekesztés Előítéletekből adódó konfliktusok Az oktatás prioritása: a multikulturális nevelés Az iskola felelőssége a többségi és a kisebbségi kultúrák különbségének bemutatása, áthidalása

A multikulturális nevelés fogalma Fő célja: egyenlő oktatási-nevelési lehetőségek biztosítása a különböző rasszokhoz, nemekhez,etnikai és kulturális csoportokhoz és szociális rétegekhez tartozók számára Hozzásegíteni a sikeresen társadalmi integrációhoz Elősegíteni a kommunikációt, hogy az emberekkel interakcióba tudjanak lépni

Multikulturális nevelés, mint gyűjtőfogalom Sokféle program, koncepció, projekt halmaza Magában foglalja a multikulturális kommunikációt, az interkulturális konfliktus megoldást, tananyagfejlesztést Jelenti kisebbségi kultúra megismerését a többségi kultúra mellett Igazságtalan emberi bánásmód, erőszak elleni álláspont kialakítása

Szélesebb értelemben A multikulturalitás felszínre hozza más (nem idegen) kisebbségek kirekesztettségét, jogegyenlőségének a hiányát Nők és fogyatékosok esélyegyenlősége Más sajátos kirekesztő szempontokat Generációk (öreg, fiatal) Képességek szerinti (okos, buta) Földrajzi elhelyezkedés (Nyugat, Kelet, Balkán) Szexuális viselkedés (homoszexuálisok, leszbikusok, transzvesztiták, szex munkások) Vallási szokások (vallásos, nem vallásos, zsidó, iszlám, kurd, szik) Lakóhely szerint (falusi, tanyasi, szabolcsi) Divat(öltözködés, hajviselet, zenei ízlés szerint: bőrfejű, tetkós, pearcinges, rocker) Sport (Újpest, Ferencváros)

Paradigmaváltás az oktatásban: a különböző értékek elfogadása Jogi eszközök (törvényes szabályozás, a gyermekjogok kiszélesítése, emberi és állampolgári jogok betartása) Inkluzív nevelés (befogadás biztosítása a különböző csoportok számára) Komprehenzív iskola Integrálás Segítő programok: ösztöndíjak, projektek, felzárkóztatás, ösztönző támogatás Esélyegyenlőség biztosítása (felső oktatásba bejutás elérése)

A multikulturális nevelés fejlődése- haladás az interdiszciplinaritás felé Banks és Banks jelentés, 2001(USA) 1.„Ethnic studies” (etnikai tanulmányok) beiktatása a nevelés első szakaszába (mozgalom) „Black studies”a felsőoktatásba beépített program az afroa-amerikaiaknak A köz- és felsőoktatás válasza az etnikai csoportok igényeire (könyvek, programok, tananyagok) 2.A tanárképzés reformja (második fázis) 3.Előtérbe került a nők és a fogyatékosok kérdése 4. Különböző kutatási irányok, témák, kompetencia fejlesztés

Magyarországon 1945-1989 között kis mértékben (internacionalista nevelés) Csak marginálisan jelenik meg a probléma Irodalomban: Konrád György Szamizdat: Könyv a homoszexuálisokról, prostituáltakról Határon kívüliek sajátos támogatása (magyar nyelvű újságokkal, abortusszal, fogamzásgátlóval, hiánycikkekkel) A rendszerváltás után: a romák helyzetének feltárása Pécs/Gandhi Gimnázium, romológia az egyetemen Ma jelen van a roma értelmiség az oktatásban

Az oktatás európai dimenziói a különböző európai kultúrák megismerésének támogatása a humanizmus, mint közös értékünk megőrzése a közösség nyelveinek ismerete európai ismeretek oktatását az iskolában olyan körülmények létrehozását, amelyek mellett az egyén kibontakoztathatja képességeit, beilleszkedhet A multikulturális nevelésnek a tantervi és tananyagbeli vonatkozásainak rendezése Állásfoglalás az oktatás európai dimenziójáról készült Zöld Könyvről (1994)

Lehetőségek, módszerek Tantárgyakon belüli oktatás Kulturális ismeretek elmélyítése (kirándulás, múzeum, ünnepek, rendezvények) Idegen nyelvtanítás (ország-ismeret) Diákcsere kapcsolatok Nemzetközi projektek Pályázatok Második esély program

A multikulturális oktatás 5 dimenziója (Banks) tartalmi integráció (tanár példát mutat) tudáskonstrukciók (tudományos előfeltevések, perspektívák) előítéletek csökkentése (demokratikus értékek és viszonyulás kialakítása) esélyegyenlőség pedagógiája (módszerek, eszközök segítségével a többségi kultúrához való felzárkózás) az iskola kultúrájával, szervezetével foglalkozó elképzelések (iskolai légkör)

Multikulturális iskola Rosado (1996) szerint a tanulók, szülők és tanárok, együtt teszik a különböző kultúrák, mikro-kultúrák iránt érzékennyé heterogenitás, érzékeny a tanulói populáció különböző csoportjainak szükségleteire tekintettel van a fiúk és a leányok a társadalom különböző rétegeiből érkező eltérő családi, vagyoni helyzettel rendelkező különböző vallású, eltérő képességű, etnikai hátterű, eltérő nyelvet beszélő gyermekek sajátos és közös szükségleteire és igényeire

Deutsche Schule

Banks a multikulturális iskoláról a nevelőtestületnek demokratikus (nem rasszista) a nyelvi pluralizmus érték az iskolai normák és értékek az etnikailag és kulturálisan sokszínűek hatékonyak tanítási és motivációs stílusok etnikai egyenrangúság a curriculum és a tanítási anyagok bemutatják a különböző fogalmak és problémák etnikai vonatkozásait a tanárok és a tanulók elsajátítják a rasszizmus felismerésének és az ellene való küzdelemnek a képességét a multikulturális pedagógiai törekvések a pedagógia minden területén

Kozma Tamás (1995) a multikulturális pedagógia céljairól A több kultúrára épülő személyiség-fejlesztést A kisebbségi kultúra fenntartása, a vallás, a nyelv, a normák, tradíciók, társadalmi értékek, társas kapcsolatok ápolása Átfogó értékek felkarolása, fejlesztése A teljes kulturális beolvadás megakadályozása Így remélhető, hogy a kisebbségek fennmaradnak, kulturális identitásuk megerősödik, fejlődhetnek a többségi környezetben.

A multikulturális nevelés szintjei A gyerekbarát, gyerekekre figyelő pedagógia megteremtése A multikulturális tanterv és tananyagfejlesztés, taneszközök A szülőkkel való kapcsolat Iskolavezetés, oktatásmenedzsment, önkormányzati oktatási hatóságok, oktatáskutatók és az osztálytermi klíma

Amerikai Iskola

Nemzetiségek, etnikai kisebbségek, migrációs kérdések Magyarországon A magyarság története szorosan összefonódik más népek befogadásával (kunok, jászok a középkorban) Tizenhárom nemzeti, etnikai kisebbség: a bolgár, roma, görög, horvát, lengyel, német, örmény, román, ruszin szerb, szlovák, szlovén és ukrán kisebbség van jelen. A rendszerváltás óta: kínaiak, arabok, harmadik világból érkezők

Három hazai csoport 1. A hazai nemzeti és etnikai kisebbségek közül a horvát, német, román, szerb, szlovák, szlovén kisebbség kialakult, stabil oktatási intézményrendszerrel rendelkezik 2. nemzetiségeknek nincs, vagy egy-egy intézménye van, anyanyelvüket az ún. vasárnapi iskolákban ápolják: bolgár, görög, lengyel, örmény, ruszin, ukrán 3. a romák, kisebbségi oktatásuk megszervezése aktuális feladat Magyarországon

Romák Magyarországon 5-600 000 Inhomogén (nem egységes csoport) nyelve alapján három nagy csoportba sorolhatjuk: oláhcigányok (akik cigány és magyar, vagy csak magyar anyanyelvűek) romungrók vagy magyar-cigányok (cigány, vagy csak magyar anyanyelvűek) beáscigányok (román és magyar, vagy csak magyar anyanyelvűek). többségüknek a magyar nyelv jelenti az anyanyelvet

Bevándorlásuk Őshazájuk: India A cigányok egy része közvetlenül a Balkánról érkezett az országba, másik csoportjuk előbb érintette a román területet, majd Erdély érintésével költözött Magyarországra. (Ligeti, 1996) 14-15. században érkeznek nagy tömegben Letelepítés Mária Terézia és II. József ideje alatt a legmagasabb arányban Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád, és Szabolcs-Szatmár-Bereg legalacsonyabb számban Győr-Sopron és Fejér megyében él roma népesség

Cigány kultúra

Cigány kultúra A zenében Czinka Panna, akinek játékát zenekarvezetőként, az 1700-as években Bihari János, az ünnepelt prímás személyiség Lakatos Sándor prímás, a népművészet mestere Rácz Aladár cimbalomművész, a Zeneakadémia tanára Cziffra György, zongoraművész, a fiatal művészek támogatására létrehozta a Cziffra Alapítványt a jazzmuzsikusok körében, így Babos Gyula, Tony Lakatos, Pege Aladás, Szakcsi Lakatos Béla A Száz tagú cigányzenekar, a Rajkózenekar, a Kalyi Jag Együttes Mai sztárok: Győzike, Bangó Margit, Bódi Guszti, Margó Festészet: Péli Tamás,Balázs János

Romák a kommunikációban Roma Rádió Televíziós műsor Honlap: www.romapage.hu Információs és Művelődési Központ Kiadványok Nyelvvizsga Önkormányzat, ombudsman

Társadalmi jellemzők Szegényég, munkanélküliség Alacsony iskolai végzettség Rossz lakásviszonyok Halmozottan hátrányos helyzet Tömörülés bizonyos régiókban Szakképzettség hiánya Szociális segélyek Sokgyermekes családok Megélhetési bűnözés

Pozitív tartalmak Sokszínű népi kultúra és hagyományok Jó nyelvérzék Kimagasló zenei képességek Alkalmazkodás Vándorlás, kisebb mértékű kötődés a lakóhelyhez Erős családi összetartozás Szakmai kötődés: muzsikus családok, kereskedők, régiségek, használt áruk közvetítői,

Németek 200-220 000 Betelepülésük a 13. századtól (hospesek), később a 1689-1740-ig terjedt, amikor főként a Dunántúlra érkeztek német parasztok második szakasza Mária Terézia uralkodásának éveire tehető a harmadik szakasz II. József 1782. évi pátensével kapcsolható össze, főleg Pfalzból, Saarvidékről, Frankfurt és Mainz körzetéből, Hessenből és Württembergből érkeztek németek hazánk területére a II. világháború utáni időszakban kitelepítés kollektív felelősség kb. 185-195 000 német nemzetiségi személy Győr-Sopron és Vas megyében valamint Baranya, Tolna, Fejér, Veszprém, Komárom-Esztergom, és Bács-Kiskun megyében élnek

Szlovákok Betelepülésük a török kiűzése után kezdődik, 17.század Nemzetiségileg és vallásilag viszonylag homogén A hazai szlovákság többsége, több mint háromnegyede az evangélikus(ellenreformáció elől menekült) Az utolsó jelentős migrációs hullám 1946-48 között történt. A II. világháború utáni Magyarország és Csehszlovákia között kötött lakosságcsere (73 000) a XIX. század végétől kétnyelvűvé váltak Irodalom: Závada Pál: Jadviga párnája, Milota, A fotográfus

Románok 40 000 fő ma Betelepülés a török időszak után Pásztorkodók, a 13. századtól a balkánon Nyelvük az újlatin nyelvekhez tartozik 1920 után csökken a számuk 1862 Román Tanszék Budapesten Ma román munkaerő főleg a fővárosban Sok vegyes házasság

Horvátok 15 000 Sokféle nyelvjárás (sokác, bunyevác,bosnyák) Baranyában, Vas és Zala megyében találni nagyobb arányban horvát nemzetiségű lakosokat Budapest, Pécs, Sopron – főiskolák Rádió, tévé, sajtó

Többi nemzetiség Szerbek (2000) Szlovénok (3000) Örmények (620) Bolgárok (1300) Görögök (2000) Lengyelek (3000) Ruszinok (100) Ukránok (5000)

Új migrációs jelenségek Magyar kisebbség a határon túli területekről a kínai, vietnámi, mongol, a volt Szovjetunió tagországaiból érkező személyek nyugat-európai és észak-amerikai migránsok is (1956-os „disszidensek” és utódaik, hollandok, tanulni érkezők-orvosi karra-Németországból, Norvégiából)

Eltérő szerepek: fiú, lány (GENDER) őskor:férfi vadászik, nő gyűjtöget Ókor: nincs joga a nőnek. Egyiptomnak uralkodó női vannak: Cleopatra Középkor: a férj rendelkezik a nő fölött, szenek, uralkodó nők, áldozatok Comenius (1592-1670): aki Didaktika Magnájában így írt erről: „Az egész ifjúságot nemre való tekintet nélkül iskolába kell járatni Luther Márton: elemi iskolát kívánt állítani külön a fiúknak és a lányoknak Felvilágosodás:emancipáció

Érdekességek Nőnevelés kezdetei: USA, Nyugat-Európa, 1440-es évektől 19. század második fele: nők is érettségizhetnek, szerezhetnek diplomát Koedukáció elindítója az USA, Európában csak lassan hódít tért, 2. világháború után gyorsul Első magyar diplomás nő Glücklich Vilma, 1895

Adatok (Brander, 2004) Az általános iskoláskorú gyerekekből 125 millió nem jár iskolába- főként lányok 150 millió gyermek elkezdi ugyan az általános iskolát, de kimarad, mielőtt befejezné, nem tanul az írni-olvasni Sivatagi Afrika és Dél-Ázsia nagy részén a gyermekek 4-7 évnyi oktatást kapnak Az iparosodott országokban 15-17 évet Ma több mint 870 millió ember analfabéta – 70%-uk nő”

Nyolc év múlva komoly hiány lesz Magyarországon a diplomásokból Fotó: Reviczky Zsolt

Hívők aránya Magyarországon: 2001-es népszámlálás adatai 5,3 millió 52% római katolikus 1,623 millió 16% református 304 ezer 3% evangélikus 12-13 0,13% ezer izraelita 396 ezer más vallású 1,4-1,5 14%-20% millió felekezet nélküli 17 ezer baptista 270 ezer görög katolikus 112 ezer a más felekezethez tartozó 1 millió ember 9,9% nem válaszolt

Hívők, száma, aránya a lakossághoz, hívőkhöz Katolikus 5.558.961 54,51% 73,04% Római katolikus 5.289.521 51,87% 69,50% Görög katolikus 268.935 2,64% 3,54% Ortodox (keleti keresztény) 15.298 0,16% 0,20% Református 1.622.796 15,91% 21,32% Evangélikus 304.705 2,99% 4,00% Baptista 17.705 0,17% 0,23% Adventista 5.840 0,06% 0,08% Többi protestáns 34.530 0,34% 0,45% Többi keresztény 24.340 0,24% 0,32% Izraelita 12.871 0,13% 0,18% Más istenhiten alapuló 4.287 0,05% 0,06% Az örök világtörvényt hirdető vallások 7.736 0,08% 0,10% A felsoroltak közé nem tartozók 1.544 0,02% 0,02%

A hátrányos helyzet megítélése alacsony jövedelemszint rosszul felszerelt, egészségtelen, szűkös lakáskörülmények szülők alacsony iskolai végzettsége deviáns mikrokörnyezet család vagy ép család hiánya beteg vagy akadályozott szülők (SNI, MBT)

Szegénység

A szegénység okai Magyarországon Etnikai (roma) származás Kedvezőtlen földrajzi háttér (KELET) Női mivolt (Sok)gyermekes család Iskolázottság alacsony foka Rossz lakáskörülmények Munkanélküliség Büntetett előélet Állami gondozásból kikerült fiatal Hajléktalanság Rossz egészségi állapot Szenvedélybetegség, például alkoholizmus Elvált szülők, gyermekét egyedül nevelő szülő Menekült-helyzet