Nyelvemlékek elemzése Mi a nyelvemlék?

A nyelvemlékek Nyelvemlék minden, a múltból fennmaradt tárgy, amely a nyelvvel kapcsolatos információt hordoz. Kossuth hangja

Az írásos emlékek A magyar nyelvet rovásírással rögzíthették először. Ez azonban a kereszténység felvétele után háttérbe szorult.

Az írásos emlékek fő típusai Kéziratos írásbeliség (1527-ig) Nyomtatott és kéziratos írásbeliség (1527-től)

A kéziratos emlékek típusai Szórványemlék: nem magyar nyelvű szövegben magyar nyelvű, mondatszint alatti részletek. Szövegemlék: magyar nyelvű mondatokat tartalmazó nyelvemlék.

A külföldi szórványemlékek Mohamedán források (IX—X. század): Al-Dzsajháni műve alapján Bizánci források (X. század, korai Árpád-kor): Bíborbanszületett Konstantin: A birodalom kormányzásáról Nyugati források (kalandozások kora): Liutprand, Ekkehard, Regino stb.

A hazai szórványemlékek Oklevelek A veszprémvölgyi apácák adománylevele (1002/1109) TA. (1055) A dömösi prépostság adománylevele (1138/1329) A tihanyi apátság birtokösszeírása (1211) Egyebek Váradi Regestrum (1208—35/1550) Gesták és krónikák Anonymus (II. vagy III. Béla idején, XII. sz. közepe-vége), Kézai Simon (1282—85)

A korai szövegemlékek HB. (1192—95) – Pray-kódex ÓMS. (1300 k.) – Sermones Gyulafehérvári Sorok (GyS. – 1310—20) Königsbergi Töredék és Szalagjai (KT. És KTSz. – 1350 k.) Marosvásárhelyi Sorok (MvS. – 1410 k.)

A kódexek Könyv méretű, többnyire vallásos tárgyú kéziratos nyelvemlék (bekötve) a 15—16. sz.-ból Összesen 46 maradt fönn, de lehet következtetni 200—300-ra Főleg domonkos és ferences kódexek maradtak fönn

Világi tárgyú szövegemlékek (15. sz.) Szabács Viadala Várdai Aladár levele Bagonyai Ráolvasások Soproni Virágének Vér András menedéklevele

Nyomtatott szövegemlékek Magyarországon 1471-től nyomtatnak (Andreas Hess) Az első: 1527, Krakkó (Sylvester János) Az első teljesen magyar: Komjáti Szent Pál levelei

Nyomtatott szövegemlékek A legjelentősebb nyomdák: Krakkó Bécs Kolozsvár Debrecen (1576-ig 196 magyar nyelvű nyomtatvány lát napvilágot)

Régi magyar nyelvkönyvek Az első nyelvtan: Sylvester János: Grammatica Hvngarolatina (1541) Az első helyesírás: Dévai Bíró Mátyás: Orthographia Vngarica (1549) Az első (nyomtatott) szótár: Pesti Gábor: Nomenclatvra sex lingvarum (1538)