Oroszország a világgazdaságban Készítette: Farkas Lilla

Oroszországról A recesszió mély és elhúzódó Újonnan jelentkező növekedési csomópont A Szovjetunió legjelentősebb utódállama 89 régióból álló föderáció Területét tekintve a világ, lakossága alapján Európa legnagyobb állama

A szocialista örökség A tervutasításos gazdasági irányítási modellnek a kialakítója Mellőzték a piac szabályzó szerepét Áruhiány Korrupció és feketepiac Alacsony munkamorál A külgazdasági kapcsolatokat is a központból vezérelték Külkereskedelmi monopólium volt A korábbi belső, vállalatközi szállítások hirtelen külkereskedelemmé váltak 1991: FÁK létrehozása

Megoldásra várt: a teljes mértékben állami tulajdonban lévő több 100000 vállalat privatizálása a gazdaság erőteljes hadijellegének felszámolása árliberalizáció

90-es évek Régiók önállóságának megerősödése Központi hatalom gyengülése Az egy főre jutó GDP arányát tekintve a régiók közti különbségek elérik a 10-15-szörös nagyságot is

Oroszország helye a világgazdaságban Célja: Európai integrálódás Stratégiai partnerség elmélyítése Fontosabb ázsiai, csendes-óceáni regionális szervezeteknek is a tagja Törekszik a Kínával való kapcsolatok ápolására Kiemelt jelentőségű az Amerikai Egyesült Államokkal való viszonya

Gazdasági összeomlás következtében megszűnt gazdasági nagyhatalom lenni Regionális nagyhatalomként definiálható Vonzáskörzete: Szovjet utódállamok ( balti országok nélkül ) FÁK

Világgazdasági integrálódás: külkereskedelem, WTO-csatlakozás Megszűnt a külkereskedelmi monopóliuma Liberalizálódás Deklarálták a rubel konvertibilitását Bevezették a kötött árfolyamot Külkereskedelmi áruforgalom visszaesett, 1992-től növekedett Legfontosabb okai: A belső piacon kaotikussá váló helyzet A fizetőképes vevők hiány Hazai árakhoz képest magas külpiaci árak Valutaéhség Külkereskedelmi többlet jött létre

A világ 2. legnagyobb burgonya, tej, barnaszén, tégla termelője 3.: nyersvas előállítója 4.: elektromos energia, vasérc, acél, hengerelt vas, farost, fűrészáruk, gabonakultúrák, és pamutszövetek termelésében 5.: műtrágyagyártó, cukorrépa- és halkitermelő Világgazdasági szerepe a szénhidrogének termelésében és kereskedelmében a legjelentősebb ( a világ földgázkincsének kb. 1/3-ával rendelkezik A világ első számú földgáz-kitermelője 2. az olajtermelésben

Kivitelének 40-50%-át a gáz, olaj- és olajtermékek ölelik fel Piacrészesedést örökölt a fegyverek világpiacán is Csekély a világkereskedelemből a részesedése 2002-es adatok alapján a világ 15. legnagyobb exportőre Nem tagja a WTO-nak

1985 (szovjet) 1990-es évek (Oroszország) Világexportból való részesedés 4,5% 2% alatti Világimportból való részesedése 4,1% Alig 1%

Tőkeáramlások Fokozatosan kezdte beengedni a külföldi tőkét Megnyitotta kapuit a külföldi befektetők előtt az orosz tőzsde Mindennel rendelkezik, ami a külföldi tőkét vonzhatja: Hatalmas értékű, és ritka természeti kincsek (olaj, gáz, bauxit, erdőségek, arany, gyémánt) Olcsó és képzett munkaerő Magasan kvalifikált szakember-gárda Óriási potenciális fogyasztói piac 1998-as pénzügyi összeomlás elsöpörte a gazdaság stabilitását

Politikailag sem volt stabil Törvényhozó és végrehajtó hatalom között harc dúl Regionális szinten jelentkező instabilitás Jogi szabályozás gyengesége és hézagai Korrupció, kriminalizáltság magas foka

Vlagyimir Putyin elnöksége Számos területen látványos javulás: Gazdaság fejlődése Központi hatalom erősítése Törvényhozó és végrehajtó hatalom közötti együttműködés Jogi szabályozás reformja Beérkező FDI 2002-ig stabilitást mutatott éves szinten 3-4 Mrd USD A külföldi tulajdonrésze alapján 25 legjelentősebb közép-kelet-európai transznacionális vállalat közül 4 orosz, az olajipar ill. a szállítási szektor képviselői

Preferált célországai: Fejlett piacgazdaságok (USA, Finnország) FÁK (Hollandia, Ukrajna stb.) Balti országokban eszközölt orosz tőkekihelyezések a legjelentősebbek 90-es évek: hitelekre szorult Tagja a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) A Világbank intézményeinek A Párizsi Klubnak 90-es évekre az IMF legnagyobb adósává vált

Az 1998. évi válság Számos súlyos probléma: Belső államadóság-halmozás Az országon belüli adósságláncolatok fenntartása A reál- és pénzügyi szféra éles szétválása és folyamatos hanyatlása Szükséges szerkezetváltások elmaradás

A válság kirobbanása Augusztusi rendkívüli intézkedések: A rubel leértékelésével egyenértékű jelentős árfolyamsáv-módosítás A 90 napos moratórium a kereskedelmi bankok külföldi adósságtörlesztésének fizetésére 1999 vége előtt lejáró 40 Mrd dollárnyi állampapír egyoldalú átütemezésének bejelentésével

Legfontosabb előjelei Rövidlejáratú orosz állampapír-kibocsátásokból eredő növekvő fizetési kötelezettség Részben az állampapírok magas hozamai miatt, részben egyes óriási összegekre rúgó állami alapok kezelése miatt, a külföld felé eladósodott, a reálszférában viszont hitelezőként alig jelen lévő bankrendszer fizetési problémái A rubel túlértékeltsége

Külső tényezők: Az olaj, és egyéb, az orosz export szempontjából létfontosságú nyersanyagok tartós világpiaci áresése 1997-ben bekövetkezett délkelet-ázsiai válság hatásainak az orosz tőkepiacokra való begyűrűződése

A válság mélysége A tőkekiáramlás mértéke hihetetlen méreteket öltött A rubel árfolyama tarthatatlanná vált Vásárlási láz Az orosz tőzsde vesztett értékéből GDP és az ipari termelés, a reálgazdasági teljesítmény csökken Mezőgazdaság is mély válságban van

Az orosz ipar 1990-hez képest: A kitermelő ipar 1/3-ával A feldolgozóipar 50%-kal A gépipar termelése 1/3-ra a könnyűipar 10%-kal csökkent Romló termelékenység Nagymértékű kapacitás kihasználatlansága Szükséges beruházások elmaradása Berendezések elöregedése, elavulása Beruházási válság

A válság kezelhetősége és legfontosabb következményei A bankrendszer összeomlott A 3-as intézkedéscsomag hátrányosan érintette: A leértékelés Megdrágult a felvett külföldi hitelek törlesztése Megszűnt az óriási hasznot hozó állampapírpiac Bezárultak a külső tőkebevonási lehetőségek

Újabb problémák Beladósság inflálása, elértéktelenítése következett be Rubel árfolyamának zuhanása a dollárban jegyzett külső adósság problémájának radikális kiéleződését hozta magával Megemelkedett a külső adósságszolgálat terhe

A pénzügyi válság következményeinek mérlege mégis pozitív: Javuló exportversenyképesség A megdrágult import helyettesítését, olcsóbb, orosz termékeket igénylő hazai kereslet miatt Számos iparág kereslete megnövekedett, pl. élelmiszeripar, egyes fogyasztási cikkek gyártása, a termeléshez szükséges alapanyagok kitermelése, gépgyártás 1999-ben az orosz gazdaság több, mint 6%-kal bővült

A konszolidáció kezdete Az eredmények: A spontán pozitív utóhatásoknak A kedvező külpiaci konjunktúrának A magas olajáraknak köszönhető A magas világpiaci árak hozzájárulnak a pénzügy stabilizálásához A devizabevételek növelik a befolyó adók összegeit, és gyarapítják a központi devizatartalékokat

Válság utáni időszak A pénzügyi szféra fejlődik Az infláció kézben tartott A költségvetés egyenlege pozitív A rubel árfolyama stabil Külső adósság rendben zajló törlesztése, adósságállomány csökken Bankrendszer fejlődik GDP nő A mezőgazdaság erősödik A beruházások nőnek, főleg a fűtőanyag-kitermelői szektort érintették Növekedés mutatkozik a közlekedés és hírközlés ágazatokban

Csökkenés mutatkozik a mezőgazdaságban, a kommunális szolgáltatásokban eszközölt beruházásokban, és az oktatás területén történő beruházásokban A gazdaság húzóágazata a fűtőanyag-kitermelés Olajtartalékai alapján a 7., míg a hordónkénti napi olajtermelésben világszinten a 2. A kudarcok közé sorolható a WTO-tagság elhúzódása, a tömeges külföldi befektetések elmaradása, a gazdasági szerkezet egyoldalú torzulásának erősödése, és az ipar versenyképességének gyengesége

Társadalmi, és politikai problémák: társadalmi problémák: Lakosság harmadát érintő szegénység Demográfiai helyzet romlása Politikai problémák: A demokratizálódás folyamatában visszalépés

Putyin elnök eredményei Politikai stabilitás Reformfolyamat: adóreform Vállalati nyereségadó csökkentése: 35-ről 24%-ra Személyi jövedelemadót vezettek be: 13% Társadalombiztosítási reform Ezek nemcsak a vállalati-vállalkozói pénzügyi lehetőségekre hatnak ki, hanem a legális módok felé terelik a gazdasági szereplőket, elősegítve ezzel a feketegazdaság, és a korrupció visszaszorítását

Legfontosabb gazdasági feladatok: A bruttó hazai termék legalább kétszeresére növelése az évtized során A rubel teljes konvertibilitásának, nemzetközi piacokon való szabad mozgásának elérése Az adóreform továbbvitele az egyszerűsítés és adócsökkentés szellemében Új elemek: Erőforrásokkal való takarékosság Humánszféra reformja Nyugdíjrendszer, infrastrukturális monopóliumok, a lakásgazdálkodás, a közüzemek reformja

Zárógondolatok Gondosan vigyáz a pénzügyi egyensúlyra, az eladósodás szinten tartására Hatalmas (deviza) tartalékokat halmozott fel A gazdaság teljesítmény igen nagymértékben függ az olaj világpiaci árának alakulásától Oroszország a világgazdaság egyik tényezőjévé vált Egyik legdinamikusabban növekvő gazdasága Globalizáció, integrációs kényszer alól sem vonhatja ki magát A külső országokkal való kapcsolatok jelentősége a gazdaság egészében egyre meghatározóbbá válik.

Köszönöm a figyelmet!