KARRIERMENEDZSMENT
Az előadás vázlata, témakörei Karriertervezés A karriermenedzsment alapfogalmai Életpálya, szakaszok Karrierfelfogások Karriermenedzsment a szervezetekben A karrierfejlesztés irányai, módszerei Egyéni karrierstratégiák
1. Karriertervezés mint erőforrás-tervezési, mint személyzetfejlesztési és Mint ösztönzési módszer. A karriertervezés azt jelenti, hogy a felek a kölcsönös előnyök biztosítására szerződnek, mégpedig az egyén humánpotenciáljának célzatos növelésére irányuló befektetések (pénz, energia, szabadidő-munkaidő, stb.) vállalásával, vagyis beruházást valósítanak meg a humán tőke növelésére, melyet mindkét fél együttesen a jövőben fog hasznosítani.
A karriertervezés érintettjei a munkáltató a munkavállaló.
2. A karriermenedzsment alapfogalmai A karriertervezés: azon tevékenység, mely során a munkaadó és a munkavállaló megállapodnak közös fejlesztési célokban, illetve a célok valóra váltásához szükséges feltételek biztosításában és a kölcsönösen előnyös hasznosítási programban. A karrierterv: a karriertervezés végeredménye és eszköze. Kronológiai sorrendben tartalmazza azokat a munkaköröket és pozíciókat, melyeket az alkalmazott a szervezetben – a kölcsönösen megállapodott feltételek teljesítése / teljesülése esetén – be fog tölteni. Tartalmazza az ehhez szükséges kompetencia- fejlesztési célok, képzések és más személyzetfejlesztési eljárások felsorolását is, kiegészítve a célok megvalósításához kölcsönösen vállalt támogatási formák (költségek) megjelölésével. A karriermenedzsment, életpálya – menedzselés: az a tevékenység, melynek során az egyén sikercéljainak megvalósításához a kölcsönös előnyök reményében a munkaadó beruházási célzattal, vagy a felkért tanácsadó üzleti megfontolásból anyagi és nem anyagi támogatást, segítséget nyújt.
A karriermenedzsment alapfogalmai Karrierstratégia: - a munkaadó szempontjából azoknak a hosszabb időszakra kitűzött céloknak és azok megvalósítására irányuló eljárásoknak az összessége, melyek az alkalmazottak képességeinek fejlesztésére és a létrehozott humán potenciál hasznosítására vonatkoznak. - az egyén szempontjából olyan hosszabb időre, esetleg egész életre szóló, foglalkozással összefüggő céloknak a kitűzését és megvalósítási terveit jelenti, melynek végrehajtása során az egyén célirányos önfejlesztéssel és humán marketing módszerekkel a munkaerőpiacon a képességeihez, lehetőségeihez mérten a legjobb munkaerő-piaci pozíciók megszerzésére és hasznosítására törekszik.
3. Életpálya szakaszok Az egyén szempontjából az életpályának 3 nagy választása van: foglalkozásválasztás munkahelyválasztás karrierválasztás
Életkori szakaszok (D. Super pályafejlődési elmélete alapján) növekedés fázisa 0-14 év között kibontakozás, felfedezés, pályaválasztás 15-24 év között (15-17év a puhatolódzás, 18-21 év az átmeneti fázis, 22-24 a próbálkozás fázisa, napjainkban kitolódnak e szakaszok későbbre az alapképzés meghosszabbodása miatt, ami nem baj, mert érettebben választanak életpályát a fiatalok) megállapodás, életpálya kiépítésének fázisa 25-44 év között (kipróbálás 25-30 év, stabilizáció 31-44 év) megőrzés, fenntartás 45-60 év között, hanyatlás 60 év felett lelassulás 65-70 év között visszavonulás 70 év felett
4. Karrier-felfogások Gyors, sikeres előmenetelt, érvényesülést jelent (értelmező szótár). Ha valaki gazdasági vezetővé válik, ha valaki egy szervezeti ranglétrán egyre magasabbra kerül, ha valaki minél nagyobb ismertségre tesz szert. A francia eredetű carriere szó életpálya, életút, pályafutás jelentésű (Magyar Larousse Enciklopédia 2. 1992. 360). A karrier szó angol eredetéből kiindulva: „carriageway” úttestet jelent (Nicholson és West 1989 in: Kiss Pál 1994), és folytonosságot jelez. Magánélet, munka világa? Eltérő szerepeink sorozata szakmai életpályánk során.
A karriert meghatározó tényezők a személyes képességek és a családi erőforrások a környezet által kínált lehetőségek a szándékok és a törekvések együttese (a karrier nem más, mint a „megálmodott életcél és annak megvalósulása”.)
5. Karriermenedzsment a szervezetekben EMBERI ERŐFORRÁS – ÁRAMLÁS RENDSZERE BEÁRAMLÁS: FELVÉTEL( felvétel és karrierfejlesztés illesztése a szervezet stratégiájához) - Innovációs stratégia: magasan képzett, kreatív, jól tűrje a bizonytalanságot - Minőségközpontú stratégia: a szervezeten belüli rotálás előmozdítása, hatékony koordinálás, alacsony fluktuáció, minimális hiányzás és késés. - Költségminimalizáló stratégia: szoros pénzügyi kontroll, jellemző: létszámleépítés, bércsökkenés, részidős foglalkoztatás, munkaerő könnyen helyettesíthető, cél: a fluktuáció és a fejlesztési költségek csökkentése.
5. Karriermenedzsment a szervezetekben 2. BELSŐ ÁRAMLÁS: POZÍCIÓBA HELYEZÉS: karriermenedzsment a változó stratégiai igényeknek megfelelően. - folyamatosan figyelemmel kell kísérni a belső munkaerő-áramlást, - a magas potenciállal rendelkező embereket korán be kell azonosítani, - vezetőképző programokat kell csinálni KIÁRAMLÁS: létszámleépítések
Karriermenedzsment a szervezetekben A karriergondozási gyakorlat a karrierstratégiától függ. Diszkrimináció - 45 év feletti nők – beruházás – megtérülés. Minden karrierszakasz előnyeit hasznosítani kell a cégeknek.
Hagyományok és új tendenciák a karriermenedzsment területén Hagyományok: hűség és lojalitás, erős kapcsolat a munkaadó és munkavállaló között Új tendencia: csökken a létszám, megszűnnek a hierarchia szintek, kiszervezések vannak, hálózatos struktúra, klaszterek (egymástól független cégek működnek együtt) Aktuális kérések, problémák: Női munkaerő: gyermekvállalás, mobilitás, párjukhoz alkalmazkodás kérdése Megrekedt karrier utak: elvesztik motivációjukat, lojalitásukat, elkötelezettségüket
A karrier előmenetelének gyorsasága vezetői munkakörben gyorsabb: 2-3 év fizikai munkakörben lassabb: 5-10 év
A karrier utak jellegzetessége meg kell mutatni az oldalirányú vagy előrejutó lehetőségeket, figyelembe kell venni a munkakör tartalmának, szervezeti kereteknek és a vezetői igények változását, rugalmasnak kell lennie a jövedelemigénnyel kapcsolatban, meg kell határozni az elvárt kompetenciákat.
Karriermenedzsment a szervezetekben EMBERI ERŐFORRÁS – ÁRAMLÁS SIKERESSÉGE (eredményességi nézőpont): - ha elősegíti a vállalat stratégiai célkitűzéseit, versenyképesség növelését; - olyan embert vesz fel, aki illeszkedik a kultúrához, olyan pozícióba helyezi, ahol az a leghatékonyabb - mércéje: szervezet hosszú távú fejlődése, tulajdonosi érték, vevői elégedettség növekedése
Karriermenedzsment a szervezetekben 2. hatékonysági nézőpont: 1. felvétel: szervezet szempontjából: megüresedett pozíciót gyorsan, olcsón, megfelelő emberrel tud betölteni egyén szempontjából: reális képet nyújt a cégről, munkatársakról, elvégezendő feladatokról 2. karriermenedzsment: szervezet szempontjából: minden pozícióban a megfelelő ember ül, megfelelően motiválva egyén szempontjából: mindenki számára hozzáférhető az információ, mindenki pályázhat 3. kiáramlás: szervezet szempontjából: értékes embereket meg tudja tartani egyén szempontjából: érzi a biztonságot maga mögött, ha el kell mennie az humánus lesz - benchmarking, összehasonlító nézőpont: - saját tevékenységét összehasonlítja más, hasonló iparágba tartozó vállalat gyakorlatával (országos és nemzetközi szinten), az összehasonlítási területek a hatékonyság, a minőség és a termék színvonala.
6. A karrierfejlesztés iránya vertikális felépítésű: szakmán belüli karrierút, funkción belüli hierarchikus előrejutás horizontális felépítésű: szakmaközi karrierút, funkciók közötti átjárás
A karrierfejlesztés módszerei A személyes karrierhez kötődő elemek A karrierhez kötődő kapcsolt elemek Karriermenedzsmentet támogató szervezeti folyamatok Pályaválasztási tanácsadás Életpálya-tervezési munkaértekezletek Önfejlesztő tervek Nyugdíj előkészítő kurzusok Karriertervezési tanácsadók igénybevétele Számítógéppel támogatott karriertervezés használata Önéletrajzok és egyéb profilok írása Értékelő és fejlesztő felülvizsgálatok Karriert irányító és fejlesztő centrumok Tanácsadás Tömeges elbocsátás A foglalkoztatás alternatív elemeinek igénybevétele Helyettesítési feladatokra betanítás Karrierstruktúrák Szervezeti struktúrák Utódlási tervek Kísérleti lehetőségek a szakemberek számára Projekt (team) szervezetek Emberi erőforrás tervezés Foglalkoztatási prioritások és korlátozások
Az egyes életpálya szakaszok eltérő képzési szükségletei Próbálkozás: különböző munkaköri tevékenységek ( Önmegvalósítás ) Megszilárdítás: megfelelés a munkaköri kihívásoknak Előrejutás: kompetenciafejlesztés speciális területeken, kreativitás és innovációs készség fejlesztése, 3-5 évenként új területekre mozogni Középső karrierszakaszok: technikai naprakészség képességfejlesztés mások képzésében való részvételre megfelelés a különféle munkaköri kihívásoknak és munkahelyi igényeknek látókör szélesítése a szervezeten belül Késői karrierszakaszok: Terv a nyugdíjba menetelre Hatalmi pozícióból tanácsadói pozícióba mozdulás Képesség a sikeresség azonosítására
7. Egyéni karrierstratégiák Célkijelölés: Szókratész szerint a cél nélküli élet nem méltó élet. Jó célok nélkül szétforgácsolódik az erő, az előre haladás csak látszólagos lesz és a véletlennek köszönhető, a siker mások értékítélete szerinti siker, nem a mi saját belső indíttatásunk és értékrendünk szerinti. A jó cél testre szabott. A jó célkijelöléshez elengedhetetlen feltétel a reális önismeret, a nyitottság, a fejlődés iránti elkötelezettség, és hajlandóság a célelérés érdekében szükséges mértékű erőkifejtés felvállalására is. A kijelölt cél megvalósításához számba kell vennünk azokat a körülményeket, kapcsolatokat, forrásokat, amelyek segítenek, illetve akadályt jelentenek a célhoz vezető úton (SWOT-analízis) . A siker a megelégedettség és a boldogság forrása, de fejlett mentális kultúra nélkül nem lehet teljes. Nem szabad a véletlenre csak kis mértékben támaszkodni. A fő célokhoz gyakran göröngyös út vezet, egyes feltételek biztosításához néha csak kerülő utakon juthatunk el. Figyelnünk kell azonban arra is, hogy a ne térjünk le a kijelölt útról és a kerülők ne eredményezzenek jóvátehetetlen idő- és energiaveszteséget.
A karrier megtervezésének helyes sorrendje vágyak, elképzelések rögzítése, értékrendi kontrolja és sorrendje.( foglalkozási, anyagi és nem anyagi értékek megszerzésére, illetve megteremtésére koncentráltan), a sikercélok eléréséhez szükséges követelmények, kompetenciák számbavétele, önvizsgálat (szakember segítségével ), ennek eredményét össze kell vetni az előző pontokban rögzített tényezőkkel, alternatívák közötti döntés, majd a kompetencia deficitek felszámolására tervezetet kell készíteni. ellenségek és szövetségesek számbavétele, hajtóerők és gátló tényezők feltérképezése, magánéleti háttér megtervezése ( családalapítás, anyagi és egyéb szempontok, idő és energia igénye, baráti kapcsolatok kiépítése, egyéb társadalmi kapcsolatok megkeresése, stb. ), a megvalósításhoz szükséges anyagi források felkutatása,
A karrier megtervezésének helyes sorrendje 2. a foglalkozási célok időbeni megtervezése, az egyes életszakaszok képzési szükségleteinek meghatározása, a potenciális munkahelyek azonosítása ( az esetleges saját vállalkozás megalapozásához szükséges tapasztalatok, információk, kapcsolatok, indulótőke , stb. megszerzése ), pályakorrekciós lehetőségek beiktatása, a nem várt változásokhoz való rugalmas alkalmazkodás tartalékainak biztosítására, az egyes karrierszakaszokhoz kötődő tennivalók részletes és időbeni lebontása, a célszerű végrehajtási módszerek kiválasztása, a karrierhez harmonikusan illeszkedő hobbi, szabadidős tevékenységek, rekreációs szokások és életmóddal kapcsolatos célok megfogalmazása, önellenőrzési pontok betervezése, határidők kitűzése a program végrehajtásának folyamatában, illetve a változtatási, módosítási lehetőségek folyamatos kiértékelése a „beruházás” megtérülésének tükrében.
Felhasznált irodalom Lévai, Z., Bauer, J.: A személyügyi tevékenység gyakorlata. Szokratész Külgazdasági Akadémia, Budapest, 2006. Karoliny M., Lévai Z., Poór J.,: Emberi erőforrás menedzsment a közszolgálatban. Szokratész Külgazdasági Akadémia, Budapest, 2005. Matiscsákné dr. Lizák Marianna prezentációja Pécsi Tudományegyetem: Emberi erőforrás menedzsment, Segédanyag
Köszönöm a figyelmet!