Ipari selyemhernyó-tenyésztés Magyar neveléstörténet: Tessedik Sámuel és a két Ratió Educationis 1777;1806 T. S. (1742-1820) A kései felvilágosodás (filantrópizmus) hazai képviselője, a magyar Pestalozzi. Pozsony, Debrecen, Erlangen, (Cserhát)Surány, Szarvas: evangélikus lelkész (ágostai hitvallású) A nép elmaradottságának felszámolása; földművelési szakismeretek hiánya, „sötétségben élnek”. Néhány holdon gazdálkodás: Horukker báró Szövés Fonás Ipari selyemhernyó-tenyésztés Falufejlesztési terv Gazdasági-Szorgalmatossági Iskola (1780-1806)

Ipar, kereskedelem, Mezőgazdaság Koedukált, három tannyelvű (magyar + szlovák, német) Gazdálkodással kapcsolatos ismeretek Földrajz, természetrajz, növénytan Mezőgazdasági ismeretek: gazdatiszt 64 fő tanító 1000 fő, fele leány (háziipar) Napóleoni háború keltette mezőgazdasági konjunktúra- állami támogatás Nemzetközi hírnév

Fogadtatása Az elöljáróság rosszindulata Paptársai irigysége A parasztok babonás ellenszegülése 1806 bezárás, Jogutód:Keszthelyi Georgikon- Gr. Festetics György Nagyváthy János-szakosodás Földműves Halász Vadász Lovász Gazdasszony képzés

Gúnyolták: Bűvös pap Vakondok Tudatlan Bálványimádó Mintagazdaságát birkákkal tapossák össze

Művei 12 § a magyar iskolaügyről 1791 Utasítások a dékán számára 1791 Javaslat az országgyűlésnek a szorgalmatossági iskolák országos hálózatának kiépítésére Utasítások a dékán számára 1791 Az egyházi iskolák reformálása (latinul) Részletes felvilágosítás 1798 Saját iskolájának tapasztalatai Önéletírás A falu és az iskola rendezése az ipari és selyemtermelés legrövidebb és legbiztosabb módja

Elvárásai Kedvet kell teremteni a tanuláshoz, a testi és lelki erőkhöz alkalmazkodni A munka alkalmazkodjék a gyermekhez A községhez A környékhez A kor szükségleteihez Ne legyen egyhangú, unalmas, fárasztó

Egyebek A bothasználat barbár büntetés – iskolaiszony A lassú tompa emlékezetűeket nem szabad büntetni Magas követelmények a tanító személyével Ne legyen koldus Az ökörpásztort felesketik, a tanítót nem Könyvtára:42 ált. neveléstan, 27 oktatás és neveléstan, 50 szakképzés, 28 az iskolák javítására, 22 ifjúsági irodalom

I-II. Ratio Edukationis „Az iskolaügy politikum” Mária T. Felvilágosult Abszolutizmus, „Kameralizmus” Ürményi József (Udvari Kancellária), Tersztyánszky Dániel, Kollár Ádám, Makó Pál 1777. aug. 22. aláírja az uralkodó (Az ún. „0”-ik=Ratio Studiorum 1599)

A Ratio tagolódása Átfogó Nevelési rendszer (A nevelésnek és az egész tanügynek rendje MO-on és a kapcsolt tartományokban) Részei Az iskolai közigazgatás Tanterv+módszerek Rendtartás Tankerületi központok: Zágráb, Pozsony, Besztercebánya, Nagyvárad, Győr, Buda, Kassa, Ungvár

Az iskolarendszer Anyanyelvi iskolák (alsófok) Egytanítós falusi Kéttanítós mezővárosi Három tanítós városi Latin iskolák (középfok) 3 éves grammatikai (kisgimnázium) 2 éves gimnázium (poetika, retorika) Fő- és teljes gimnázium Királyi akadémiák (felsőfok) „Nagyszombat”-i Pázmány Péter Egyetem

Protestálók! 1773 A Jezsuita Rend feloszlatása Állami Tanulmányi-és Vallás Alap Református és evangélikus hitfelekezetek nem fogadták el Később 1781 az erdélyi Norma Regia 1806 Evangélikus tanrendszer 1807 Álmosdi Ratio (református)

Tanterv Iskolatípusonként, évfolyamonként és tantárgyanként a tananyag részletezése Anyanyelv, számtan erkölcs, állampolgári Latin hegemónia Minden iskolafokozatban kötelező a vallási ismeretek és a német Felbiger: normaiskolai tanítóképzés II. József rendeletei: Türelmi rendelet 1781 nyelv rendelet 1784.

Tanítóképzés Normaiskolai 1818, Pyrker Szepeskáptalan 1828, Pyrker I. magyar tannyelvű Eger 1868 XXXVIII. Tc. 1877 új tanterv 1881-ben 4 éves 1920-ban 6 éves 1923-ban 5 éves 1938-ban 4 éves líceum+ 2 éves AK. 1887-től tanítóképző intézeti tanárok képzése 1906-tól polgári iskolai TK. 1918-tól Apponyi Kollégium 1928-tól Szegedre költözik 1948-tól államosítva 1959-től felsőfokú

A magyarországi tanügyigazgatás Fogalma: Az iskolarendszer zavartalan műkö-désére irányuló céltudatosan szervezett köz-igazgatási tevékenység; az oktatatási-nevelési intézmények, valamint a különböző szintű igazgatási szervek összehangolt intézkedése a jogszabályok által megadott hatáskörben. Típusai Centralizált (államhatalmi) Decentralizált (önkormányzati) Angolszász (egyensúlyi modell) Kontinentális (a napóleoni Francia modell)

Kialakulása, fejlődése: MO-on a XVI. sz-ig katolikus egyházi közigazgatási keretben (káptalani, esperesi, plébániai, kolostori) A XVI. sz-tól (reformáció) katolikus, protestáns és világi Presbiterium Iskolaszék „Az iskolaügy politikum” M.T. = Közügy 1773. HTT. Tanügyi Hivatala (1780/90;1849/60) 1777 I. Ratió (8+1 tanker.) 1806 II. Ratió (6+1 II. József) közös népiskolák 1791-től protestánsok autonómiája (1806/45 között csak a gimnáziumokra terjedt ki) 1830. OPINIÓ (Mednyánszky-Bezerédj-Országgyűlési Bizottsági Javaslat) 1845 MO. Elemi Tanodáinak Szabályzata

Tanügyigazgatás II. 1848 III. tc. a VKM központi intézmény 1849 Organisation Entwurf Az ökényuralmi korszakban bécsi kp. 1860-tól HTT. 1868 XXXVIII. tc. 1872 I. Ipartörvény 1879 magyar nyelvű tanítás kötelező 1883 XXX. tc. középiskolai reform (H-R) 1884 II. Ipartörvény 1876 tanügy törvényhatósági koordináció (megyék közötti) 1886 tanügy törvényhatósági koordináció (községekre) 1891 kisdedóvás 1893 tanítói fizetések 1907 államsegély 1908 Lex-Apponyi 1935 VI. Hóman tanker főig.=„fiókminiszter” 1941 XII. megerősíti a centrális és bürokratizált rendszert, antiliberális, etetista

A két Ratio egymáshoz való viszonya pozitívum negatívum Átfogó kp-i szabályozás maximalizmus Nyelvhasználat A nemzetiségiek Korrekció Tankötelezettség Vallási türelem Világi felügyelet Iskolalátogatás szankcionálás Bécs és aulikusok „Az első az úttörés, a második a beteljesülés” Mészáros István és Friml Aladár Fogantatásuk körülményei A latin anakronizmusa Függő helyzet Bécstől

Eötvös két népoktatási tövénye 1848 1868. XXXVIII. Népoktatási tc. Közös célkitűzései Kötelező Általános Ingyenes népoktatás 1849 Az ausztriai gimnáziumok és reáliskolák szerve-zetére vonazkozó tervezet = „Entwurf der Organi-sation der Gimnasien und Realschulen is Oesterreich” Középfok Gimnázium reáliskola

„Organisationsentwurf” Világosi fegyverletétel Haynau-Bach-korszak Geringer báró-Purifikáció 1849 „Organisationsentwurf” Középfok Gimnázium, reáliskola Tanárok alkalmazása, ha tud németül Büntetésből lefokozták algimnáziummá Thun Leó osztrák külügyminiszter, magyar kultuszminiszter Herrmann Bonitz (tanterv- és utasítás) Franz Exner (szervezeti rész: 6 + 2 éves AK. tagozat) Jogi, Bölcseleti, teológiai 1851-ben az első érettségi

Szakképzés 6 osztályos reáliskola (záróvizsga) Alsó tag.: ipari+kereskedelmi ism. Felső tag.: műszaki felsőokt.-ra elők. 1865-ben már 26 működött 1857-ben A József Ipartanoda Polytechnykumi rang Megszűnt az egyetemi autonómia

Az eötvösi népoktatási törvény IX. fejezet 148 § I. tankötelezettség 6-12 mindennapos 12-15 ismétlő (Télen heti 5, nyáron 2 ó.) II. A népoktatás intézményrendszere Alsó elemi népiskola (6-9) Felső elemi népiskola (9-12; lányoknak 2 év ) Ismétlő (12-15) Polgári iskola (L:12-16; F: 12-18) Tanítóképzés 3+1 gyakorló év

Az eötvösi népoktatási törvény A III-VI. fejezetek áttekintik iskolafenntartóként a fenntartó jogait és kötelességeit Hitfelekezetek Magánosok, társulatok Községi népiskolák (ún. közös községi népiskolák) felső népiskolát csak az 5 e lakos felettiek állítanak, egy tanítóra jutó tanulólétszám: 80 fő Az állam mint iskolafenntartó (ingyenesség=szegénységi bizonyítvány) VII. A tanítóképzés 20 felállítása Gyakorlóiskola Gyakorlókert VIII. Az Iskolaszék IX. A tanítók klasszifikációja és javadalmazása 148. § A VKM. miniszter évente köteles a törvény végrehajtásáról beszámolni az Országgyűlésnek

EÖTVÖS József intézkedései Népoktatási Bizottságok Népnevelési Egyletek Továbbképzés Állami tanfelügyelet Öt nyelven kiadott tanterv, óraterv, Tankönyv és vezérkönyv Néptanítók Lapja ingyenes (7 nyelven) rutén,német,szlovák,szerb,tót,román,ukrán Egységes felvételi és mulasztási napló Anyakönyv, bizonyítvány,szemléltető eszköz gyűjtés- és gyártás

Parlamenti beszámolója 1871-ben A tankötelesek 50%-a nem jár 1712 községben (15%) nincs iskola 1 tanítóra 120 tanuló jut, de csak 57 jár falun, Városon: 120-200 fő 13783 nevelőre és 14157 tanteremre lenne szükség Akik járnak; nagyobb kárt szenvednek egészségükben, mint amennyit gyarapodnak tudásukban 17 írástudatlan tanító Zemplénben mennykő=égből aláhulló kocsonyás anyag)

Tanítógyűlések 1848 Tavasi Lajos 1896 Nagy László 1920 1948 1970 V. Nevelésügyi Kongresszus (Aczél György) 1994 Magy Pedagógiai Társaság

Táncsics Mihály-Tavasi Lajos Közös törekvés: az állam és az egyház iskolai szintű szétválasztása Józan ész-Tanoda és egyház T.L. 1817-1877 A fasori ev. Gimn. ig. Nevelési Emléklapok az első önálló magyar pedagógiai folyóirat Tanítógyűlés:257 küldött- Petíció Plenáris és Szekció ülések (szakosztályok Kisdedóvás Elemi iskolai Nőnevelési Tanítóképzős Gimnáziumi sat. Állami v. felekezeti köznevelést A tanítók társadalmi helyzete

Táncsics Mihály 1799-1884 Polgári átalakulás radikális plebejus programjának képviselője, a parasztság szószólója Jobbágycsalád, takács, segédtanító, budai tanítóképző, utána gimnáziumi érettségi, majd jogi és filozófiai egyetem Főúri udvarnál házitanító Vasszorgalommal idegen nyelvek TK.-ek és nyelvészeti munkák Földr., term.rajz, magyar ny (kezdő és haladó) Német, latin, francia grammatika 1842 Népkönyv c. füzet sorozata (pl. A tanító)

Tanítóképzési koncepciója 30-40 hold Megélhetés A lányokat a feleség htb-re Mintagazdaság Gyakorlókert Nyáron mezőgazdálkodás, télen iskola. (elmélet - gyakorlat egysége.) Szülőket is tanítsa Ügyes-bajos dolgok: biztosítás, tűzoltás Vasárnapi iskola: Újságolvasás 3 éves Tanítóképzés (6000 Ft mecénása) Megtisztelő, de túlméretezett fa.

A józan ész; Életpályám(önéletírás) Józan ész szerinti (megfelelő, helyes) Fonák nevelés (rossz) Az osztályellentétek oka a tudatlanság és a magántulajdon Nagy külföldi utazás:Hamburg, Párizs, London Szabadságharc: kiszabadítása, Kossuth népiskolai programjának tovább fejlesztése Sajtószabadság, antiklerikalizmus, röpiratok, Védegylet stb. Iskolai társas nevelés:házasság, család, tanító megbecsülése és példamutatásuk

Kármán Mór 1843-1915 25 éven át vezeti az egyetem gyakorló gimnáziumát és a Tanárképzési Intézetet Lipcsében Ziller mellett (Eötvös ösztöndíjas) Nemcsak követője Herbartnak de tovább is fejleszti és adaptálja rendszerét Pradoxon A Ped. önálló tud.= műveltségtudomány A nevelés célja: az erkölcs kiművelése nemzeti és történeti alapon A közös nemzeti etikai feladatok végzése érdekében szerzett műveltség elsajátítása révén részesévé válunk a nemzeti közműveltségnek=egységessé válik a nemzet

Nevelési feladatok Értelmi Erkölcsi Testi Az értelmi a vezetés és fegyelmezés egysége Vezetés a mások általi irányítás követése A gyermeki cselekvés szabadságának biztosítása Formális fokozatok: Oktatás=tapasztalás, összehasonlítás, formulázás Az alkalmazás a döntő

1879 évi gimnáziumi tanterve Reform tanterv A középfok legjobb hazai szakembere Középpontban a magyar nyelv- és irodalom Módszertani korszerűsítés (a tanulók bevonása, gondos felkészülés, szilárd bevésés, a szellemi képességek fejlesztése, a magolás ellen

1883-as középiskolai alaptörvény Reál és azzal equivalens Modern nyelvek + matek.és a term. tudományok Humán gimnázium Klasszikus nyelvek+irodalom Etikája:cél az erényes élet (Szükséges az akarat lélektani elemzése) Érzékenység-tökéletesség Motiváció-jóság Elhatározás-személyiség Tett-szentség

Tisztségei Közoktatási Tanács Jegyzője A magyar Tanügy szerkesztője A Tanárképzési Intézet létrehozója Egyetemi magántanár Etika Pszichológia Pedagógia előadások (70 szemeszter)

A magyar közoktatás 1945 utáni fejlődése A II. VH vége 1944/45-ös csonka tanév Battonyától – Nemesmedvesig A régi tankönyvekből, de új szellemben Nem: fasiszta, irredenta, fajgyűlölő stb. Nem: „Epizódszerű, rövid közjáték” Nemzeti Függetlenségi Front Ideiglenes Nemzeti Kormány Debreceni Tankerületi Főigazgatóság Fő célkitűzés A tanítás megkezdése A volt uralkodó osztályok műveltségi monopóliumának megszüntetése

Az oktatás demokratizálása címén A régi iskola osztályjellegének megszüntetése A dolgozók iskolájának megalakítása A tandíjrendszer fokozatos megszüntetése A szélsőséges sajtótermékek kivonása A nevelők át- és továbbképzése A szakoktatás megszervezése Közösségi nevelés Egyházi iskolák államosítása Fakultatív hitoktatás

Helyzetelemzés Hatalmas pusztulás, károk Az iskolák 1/3-a megsemmisült, 1/3-a megrongálódott (társ.-i összefogás) Aggasztó szociális helyzet Ruha Lábbeli élelmezés

1945. aug. 16. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány rendelete: „Az egységes 8 osztályos általános és ingyenes iskoláról” A közoktatás földreformja Szeptembertől megnyitni az 1. és 5. osztályokat illetve fokozatosan meg kell szüntetni a polgári iskolát és a gimnáziumok alsó 4 osztályát

További lépések November 21.: A dolgozók iskolája Koalíciós Pártok: MKP SZDP, Nemzeti Paraszt P.,Kisgazda (J-B) Társadalmi Szervezetek Pedagógus Szakszervezet MNDSZ Függetlenségi Front Kiküszöbölni a náci mételyt És a faji, nemzeti gyűlöletet

1946-os új tanterv Egységes műveltségi anyag, egyenlő feltételek Kötelező mezőgazdasági és ipari ismeretek (választható-politechnika) Fogyatékossága: Egyes tárgyak korszerűtlen tananyaga Maximalizmus Szovjet típusú, centrális, ideológiai alapú Az „átmenetek” problémája

Tárgyi- személyi feltételek 7068 népiskolából 1539 állami 4605 felekezeti, 797 községi 1947-től 3 éves ideológiai és szakmai továbbképzés 1947 az állami tankönyvkiadás 1945-től szakiskolák reformja (szakminisztériumi fennhatóság) 1947:középiskolai reform, 1év vita (Anakronisztikus) DISZ, Úttörő, Madisz, Régiek:Diákkaptár, Szívgárda, Mária Kongregáció, Cserkészet, Filléregylet, MEFESz 1946-ban a NÉKOSZ (az 1933-as Győrffy-kollégisták kezdeményezésének felújítása) - falusi népművelés

Pedagógiai folyóiratok Új Szó Jövendő Köznevelés Embernevelés Szovjet Pedagógiai szakirodalom: Makarenko Szűkkörű nyomdai kapacitás, papírhiány

Államosítás 1948. június 16. A történelem folyamán először a tanítóképzés is 9274 iskolát (2/3-uk) és 20 e nevelőt ebből 18 e volt felekezeti, továbbá 639 e tanulót (61 %-uk) érintett 1948 a fordulat éve volt a közokta-tásban, pl. 2500 iskola is épült

IV. Egyetemes Nevelésügyi Kongresszus 1948. július 20. Lukács Sándor Ped. Szaksz. Főtitk. 19 szakosztály 1948 ősze a NÉKOSZ fordulata 1948 SZMK 1949 VKM megyei tankerületek 1949-ben fel is oszlatják 1950 DISZ 1950 megyei művelődési osztályok 1951 VKM megszűnése Állam – és egyházügyi hivatal Közoktatásügyi Minisztérium 1952 szakérettségi 2 év, heti 40 ó „gyorstalpaló” 17-32 év közöttiek kb 20 e fő

Tantervek és rendtartások 1946 1950 1953 1956 1963 1973 1978

Jellemzőik Központi Voluntarista Ideológiai alapú Maximalista Az 1951-es pl. bevezetette az osztályvizsgát 1956-ban új gimnáziumi tanterv

Oktatási Törvények 1961. évi III.-as tc. 1985-ös Ipari, keresk.-i és mzg-i ismeretek 16 évre emelt tankötelezettség Iskola és az élet kapcsolatának szorossá tétele Politechnikai nevelés 5+1, a szocialista eszmeiség biztosítása 1985-ös Áttérés a centralizált oktatásirányításról a decentralizáltra A helyi társadalmi autonómia biztosítása Rendtartás helyett, SZMSZ

Egyéb adatok 1961 Felsőfokú Technikumok 1962 1964 ITV OPI Magyar Pedagógiai Társaság 1964 ITV 1970 V. Nevelésügyi Kongresszus 1972 „Az állami oktatás helyzete és fejlesztésének feladatai” c. párthatározat 1985. Oktatási tc. NAT-1989, 1992, 1995.okt. 05-én Egerben elfogadva 1993. Oktatási törvény LXXIX 1995-CXXI, 1996-LXII, 1999-LXVIII-ben módosítva