Közös katalogizálás Magyarországon

Közös katalogizálás lényege A könyvtárak ugyanazt a dokumentumot csak egyszer katalogizálják (a könyvtár amely elsőként katalogizál, a többiek átveszik a rekordokat) Olyan adatbázis jön létre, amelyben ugyanarról a dokumentumról ugyanolyan rekord áll rendelkezésre; a rekordokból megállapítható, hogy melyik könyvtárban található a dokumentum

A közös katalogizálás értelme Résztvevő könyvtáraknak kevesebbet kell dolgozniuk A rekordok azonos tartalmúak A résztvevő könyvtárakból meg lehet állapítani, hogy megtalálható-e a keresett dokumentum, és ha igen hol A katalogizálás külső forrásai többek által jobban kihasználhatóak A rendszer az állománygyarapítás egyeztetésére is használható

Akik jól járnak Az olvasó a fő nyertes: Az általa használt könyvtár katalógusa „kitágul”, ellátása sokat javul Nem kell könyvtáranként eltérő bibliográfiai leírási stílusokhoz és besorolási adatokhoz alkalmazkodnia A résztvevő könyvtárak: A munka mennyisége kevesebb Az eredmény minősége jobb

A közös katalogizálás kezdetei A közös katalogizálás őse a Kongresszusi Könyvtár (Library of Congress, Egyesült Államok) Nemzeti Állománygyarapítási és Katalogizálási Programja (NPAC) Nem volt valójában közös katalogizálási program Óriási gyűjtemény katalogizálásával létrejövő katalógustételeket osztotta el az igénylők között, először katalóguscédula formában, majd géppel olvasható formában Sokan használtak egy tételt, de azt mindig egyetlen könyvtár hozta létre Az igazi kezdet az online közös katalogizálás kezdete volt az OCLC-nél Máig is a világ legnagyobb közös katalogizálási rendszere Itt már kialakult a munkamenet: egy dokumentumot csak egyszer katalogizálnak

A közös katalogizálás modelljei 1. Centralizált modell: Közös (központi) adatbázisban katalogizálnak a könyvtárak A dokumentum rekordját megtalálja a közös adatbázisban  a könyvtár kódját vagy állományadatait a rekordhoz kapcsolja Ha nem találja, létrehozza a rekordot A könyvtár saját adatbázist nem épít – a központi adatbázist használja saját katalógusaként 2. Centralizált modell – letöltéssel: A könyvtár letöltheti a rekordokat, amelyeket ő hozott létre a központi adatbázisban, vagy amelyhez hozzáírta állományadatait

A közös katalogizálás modelljei 3. „Félig decentralizált” modell – letöltéssel és feltöltéssel Van központi adatbázis A könyvtár nem találta meg a dokumentumot  saját rendszerében létrehozza a rekordot  feltölti a központi adatbázisba, állományadataival együtt Egységesített besorolási adatok közös kezelésének hiánya  ugyanaz a „hozzáférési pont” különböző esetekben eltérő formában jelenik meg a központi adatbázisban 4. Decentralizált modell – virtuális közös adatbázis Nincs központi adatbázis A keresés közös keresőfelületen, virtuálisan egyszerre (lánc-kereséssel) történik a hálózaton az összes résztvevő adatbázisában Valakinél megtalálja a rekordot  letölti saját adatbázisába Azonos szabályok, azonos besorolási adatok

A közös katalogizálás modelljei 5. Decentralizált modell + utólagosan készülő központi adatbázis A résztvevők adatbázisainak kezdő állományát és növekményét egy központi adatbázisba viszik be Központi adatbázis és a tulajdonos-könyvtár rekordjai között kapcsolat jön létre  lehetővé teszi a központi katalógusban végzett keresés eredménye alapján a tulajdonos könyvtár állományadatainak megjelenítését Rekordok feltöltésekor duplumellenőrzés, ha az illető bibliográfiai rekord már megvolt a központi adatbázisban, csak a kapcsolat jön létre, a bibliográfiai rekordot nem kettőzik meg az adatbázisban

Közös katalogizálás Magyarországon A közös katalogizálás előfutára a 80-as években létrejött Nemzeti Periodika Adatbázis Hazai könyvtárakban található külföldi időszaki kiadványok központi katalógusa Könyvtárak adatbevitelére épült A központi adatbázis online elérhető, abból katalógus-rekordokat lehet letölteni Az első, valóban közös katalogizálási vállalkozás a Magyar Műszaki Könyvtárak Osztott Katalogizálási Rendszere, az OSZKÁR Fejlesztése 1990-ben indult Egyetlen adatbázis közös katalógusként és a résztvevők katalógusaiként Központi könyvtára az Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár (OMIKK) keretében működő Országos Műszaki Könyvtár (OMK)

1992-re a rendszer indulásra kész Azonban ekkorra a résztvevő könyvtárak már beszerezték integrált rendszerük szoftverét A megoldás megbukott, a résztvevők saját adatbázist akartak Az OMIKK 1993-1994-ben áttért az ALEPH-re Az OSZKÁR a virtuális közös adatbázisra épülő modellt választotta Gyakorlati megoldása 1997-ig húzódott, ma már működik A többi közös katalogizálási kezdeményezés felsőoktatási intézmények részvételével alakult Inkább rekordcsere, mint közös katalogizálás Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár katalógus-rekord szolgáltatási tevékenysége Magyar Nemzeti Bibliográfia rekordjainak online és CD-ROM-os hozzáférhetővé tétele

A magyar közös katalogizálás távolabbi céljai Periodikák központi kezelése Kották, zenei anyagok feldolgozása Régi könyvek feldolgozása Képi anyagok, térképek feldolgozása Elektronikus dokumentumok feldolgozása (CD-ROM, elektronikus folyóiratok) Internet források feldolgozása Átfogó információkereső-nyelvi szótár On-line feldolgozás szolgáltatása

Magyar közös katalogizálási rendszerek: MOKKA, VOCAL, OSZK A MOKKA mellett két másik program is létrehozta a maga közös katalogizálási rendszerét A Corvina integrált rendszert használó könyvtárak VOCAL rendszere 1999 óta működik 21 könyvtár részvételével, ebből csak 8 végez feltöltést Az OSZK 2001-ben hozta létre Amicus rendszerét 3 könyvtár közös katalógusa és egyben közös integrált könyvtári rendszere (OSZK, Könyvtártörténeti és Könyvtártudományi Szakkönyvtár, Magyar Nemzeti Múzeum Központi Könyvtár)

Magyar Országos Közös Katalógus Története Dr. Mader Béla (József Attila Tudományegyetem Egyetemi Könyvtárának igazgatója) kezdeményezte 15 magyar könyvtár közös katalogizálási rendszerének létrehozását A könyvtárak között volt a nemzeti könyvtár, egyetemi könyvtárak, tudományos és szakkönyvtárak és a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár A kiinduló koncepció: központi adatbázisra alapozott és nem virtuális közös katalógus Elkészült a rendszer terve  megalakult a Magyar Országos Közös Katalógus Egyesület (MOKKA) Tendert írt ki a rendszer létrehozásához és működéséhez szükséges szoftverre Késedelem a kezdésnél: a szoftver-cég nem szállította le a szoftvert  más céggel kötött szerződést (debis ITS Dataware Kft.) A MOKKA 2001-be megkezdte működését 2002-ben a MOKKA fejlesztése és üzemeltetése az OSZK alá került A MOKKA egyesület ezután a tagkönyvtárak érdekeinek képviseletével, a fejlesztés és a működés szakmai segítésével és ellenőrzésével foglalkozik

A MOKKA tagkönyvtárai Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem Egyetemi Központi Könyvtár – BKÁE Budapesti Corvinus Egyetem Entz Ferenc Könyvtár és Levéltár - BCE EFKL Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár - BME OMIKK Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár – DENK Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Könyvtár – ELTE Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár – FSZEK Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára – MTAK Miskolci Egyetem - Könyvtár, Levéltár, Múzeum – ME Országgyűlési Könyvtár – OGYK Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum – OPKM Országos Széchényi Könyvtár – OSZK Pécsi Tudományegyetem Könyvtára – PTE Semmelweis Egyetem Központi Könyvtár – SEKK Szegedi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtár – SZTE Szent István Egyetem - Gödöllői Tudományos Könyvtár - GATE

A rendszer felépítése és működése A MOKKA adatbázis feltöltése és katalogizálás a MOKKA útján

Célok A könyvtárak használói az ország bármely, hálózati kapcsolattal rendelkező könyvtárából meg tudják állapítani, hogy az illető könyvtárban nem található dokumentum, mely könyvtárban hozzáférhető Azonos dokumentumot az országban csak egyszer katalogizáljanak, a dokumentumot beszerző más könyvtárak a katalógustétel másolásával és kiegészítésével váltsák fel a saját katalogizálást A katalógusok legyenek egységesebbek, az olvasók és könyvtárosok által könnyebben használhatóak Az adatbázis nyújtson segítséget a magyar könyvtárak retrospektív katalóguskonverziójához

Az adatbázis létrehozása, fejlesztése és használata A MOKKA tagkönyvtárainak katalógus-adatbázisait feltöltik a központi adatbázisba Minden dokumentum bibliográfiai rekordja csak egyszer kerül be az adatbázisba, a többi könyvtár lelőhelykódja, rekordazonosítója és egyes adatai „hozzáíródnak” a bibliográfiai rekordhoz Folyamatos katalogizálás során a könyvtár keres az adatbázisban Ha megtalálja letölti, hozzáírja helyi adatait és szerkeszti a rekordot Majd lelőhely-kódját és helyi adatait visszatölti a központi adatbázisba Az olvasó keres az adatbázisban  dönt az igénybe venni kívánt könyvtárról és a dokumentum igénybevételének módjáról A központi adatbázisból átléphet a megfelelő könyvtár adatbázisába A MOKKA adatbázisban bárki kereshet, a nem MOKKA tagkönyvtárak is letölthetnek rekordokat

A jövőről A tagkönyvtárak száma 100-ra növekszik Együttesen rendelkeznek a Magyarországon található dokumentumok csaknem 100%-ával  a központi katalógus-funkció betöltése teljessé válik A MOKKA kiterjed a periodikák adataira is Megindul a könyvtárközi dokumentumszolgáltatás ügykezelése a MOKKA útján

A mokka adatbázis hozzáférései http://webpac.mokka.hu:8080/WebPac/CorvinaWeb http://www.mokka.hu/corvina/opac/wpac.cgi

Köszönjük a figyelmet!