Talaj fogalma A szilárd földfelszín termékeny rétege.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A környezetszennyezés forrásai
Advertisements

Készítette: Hokné Zahorecz Dóra 2006.december 3.
A területi vízgazdálkodási tervek készítéséhez (vizeink minősítése érdekében) végzett laboratóriumi mérésekből levonható következtetések Krímer Tibor.
A savanyú talajok javítása
1872 : 1. nemzeti park megalakítása Yellowstone
A FÖLD egyetlen ökológiai rendszer
Környezeti kárelhárítás
Környezeti kárelhárítás
Biológiai monitoring és mintavétel
Közúti közlekedés, talajvédelem és vízvédelem Moyzes Antal 2010
Talajtípusok.
Talaj 1. Földkéreg felső, termékeny rétege
A földkéreg „kérge”: a talaj
TALAJVÉDELEM XI. A szennyezőanyagok terjedését, talaj/talajvízbeli viselkedését befolyásoló paraméterek.
Talajművelés.
Hidrológiai monitoringrendszerek
MONITORINGRENDSZEREK
Természeti erőforrások védelme
TALAJSZENNYEZÉS és –PUSZTULÁS HULLADÁKGAZDÁLKODÁS
Talaj.
Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Agrár-környezetvédelmi Modul Talajvédelem-talajremediáció KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Agrár-környezetvédelmi Modul Talajvédelem-talajremediáció KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Környezeti elemek védelme III. Vízvédelem
KÖRNYEZETVÉDELEM A HULLADÉK.
KÖRNYEZETVÉDELEM VÍZVÉDELEM.
Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot előírásai
Talajvédelem jogszabályi háttere Törvények, rendeletek, szabványok
Felszín alatti vizek minősítése
KÖRNYEZETTECHNIKA.
TALAJ KÉMIAI TULAJDONSÁGAI
Az ásványok és kőzetek mállása
Szerves talajszennyező anyagok fázisok közötti megoszlása és biológiai hozzáférhetősége Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Mezőgazdasági Kémiai.
A talajsavanyodás és kezelése
A talaj A földkéreg legfelső, laza, termékeny, a növények termőhelyéül szolgáló rétege.
Talajszennyezés.
II. RÉSZ OLAJSZENNYEZÉSEK.
A balatoni negyedidőszaki üledékek kutatási eredményei
A TALAJ.
Mi az élet, miért fontos a víz az élővilágban
Dr. Huzsvai László Debrecen 2006.
Ember és környezetének viszonya
A savas eső következményei
Agrár-környezetvédelmi Modul Talajvédelem-talajremediáció KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Agrár-környezetvédelmi Modul Talajvédelem-talajremediáció KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Szabályozási módszerek Bándi Gyula. A módszertanok rendje Szektorális vagy integrált  az aktuális jogszabály  A jog és állam A környezethasználat beavatkozásaelfogadható.
A hulladékok fajtái és jellemzői
Környezetvédelem.
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Környezettechnika Bevezető Musa Ildikó BME VKKT. Természeti erőforrások használata.
Levegőtisztaság- védelem 6. A légszennyező anyagok kibocsátásának szabályozása.
Fenntartható tápanyag-gazdálkodás –energianövények
- Természetes úton: CO 2 LÉGKÖRI EREDETŰ SAVASODÁS - Hőerőművek, belső égésű motorok, széntüzelés SO 2 H 2 S CO 2 NO x.
Talaj.
A VÍZGYŰJTŐ - GAZDÁLKODÁSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA TERÜLETI FÓRUM A 2. VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV Gulyás Zoltán osztályvezető Észak-magyarországi Vízügyi.
A fenntartható társadalom előtt álló feladatok Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége Dr. Ágoston Csaba PhD Elnökségi tag.
Környezetvédelem: olyan tevékenységek és intézkedések összessége, amelynek célja a környezet veszélyeztetésének, károsításának, szennyezésének megelőzése,
Globális változások - globális problémák Globális változás: olyan változások, amelyek hatása vala- milyen mértékben az egész Földön érzékelhetı *Globális.
Talajvizsgálati módszerek I. A litoszféra és a talaj, mint erőforrás és kockázat 8.
A mezőgazdasági tevékenység környezetföldtani vonatkozásai A mezőgazdasági tevékenység környezetföldtani vonatkozásai Építés- és környezetföldtan 10.
Hulladékvizek veszélyei – lehetséges katasztrófa helyzetek
Talajok szervesanyag-készlet csökkenése
Készítette: Üsth Ella Mónika
Talajok konkrét természetvédelme
Vízerózió hatásai – a probléma volumene Magyarországon, kutatási, mérési lehetőségei, eredményei és az ellene való védekezés lehetőségei Kopinczu Krisztián.
Életközösségek a Földön
Környezetvédelem a II/14. GL osztály részére
Kárelhárítás Zöldi Irma OVF.
Talaj (litoszféra - pedoszféra )
Élettelen környezeti tényezők és hatásaik az élőlényekre
Előadás másolata:

Talaj fogalma A szilárd földfelszín termékeny rétege. A földkéreg felszínén az éghajlat és az élővilág együttes hatására kialakult, bonyolult összetételű, állandóan változó képződmény.

A talaj helye a bioszférában A talaj a szárazföldi környezet része. A talaj termőképessége a földrajzi helyzettől és éghajlattól függően igen különböző.

A talaj fogalma és jellemzői Talaj: A földkéreg (litoszféra) legfelső szilárd, termékeny rétege (pedoszféra) Jellemzői: - polidiszperz rendszer (szilárd-fo- lyékony-légnemű fázis) -termékeny (szervesanyag tart.) -változatos (éghajlati, alapkőzet, növényzeti függőség)

A talaj szerkezete és az élővilág kapcsolata Mállás >> utolsó fázis a biológiai mállás Folyamatos anyagcsere a talaj és az élőlények között A növényzet jelzi a talaj tulajdonságait (alkalmazkodottság)

A talaj funkciói Biomassza-termelés/termesztés alapvető közege; Tároló, szűrő átalakító és pufferoló rendszer; Élőhely, így a biodiverzitás fenntartásának nélkülözhetetlen eleme. (EU Tanács1993. értelmezés)

Talaj-növény rendszer

Talajerő-gazdálkodás A talajművelés, a trágyázás, a talajhasználat, a vízgazdálkodás, a talajvédelem és –javítás helyileg változó, olyan harmonikus egysége, amely a gazdaságosan növekvő terméseredmények elérését biztosítja.

Talajfeltárás Fogalma: A talajviszonyok felderítése mintavétellel. Történhet: Közvetett módszerekkel : geofizikai vizsgálatok, szondázás, próbaterhelés; Félig közvetett módszerekkel: kis átmérőjű fúrások, zavart minták vétele; Közvetlen módszerekkel: nagy átmérőjű fúrások, zavartalan minták, magminták vétele, kutatóaknák, talajfeltáró szelvények mélyítése.

Talajkivonat (talajextraktum) 1./ A vízben oldható sók mennyiségének, valamint az anion- és kationösszetételének meghatározására szolgáló vizes szuszpenzió szürlete. (ált.-ban 1:2 vagy 1:5 talaj/deszt.víz). 2./ A talajok oldható tápanyagtartalmának, a nehézfémek mennyiségének, a potenciális talajsavanyúság mértékének, stb. meghatározása céljából készített (alkalmas sóoldatokkal, savakkal) extraktum.

Talajok környezeti érzékenysége A talaj különböző (stressz)hatásokkal szembeni érzékenységét/sérülékenységét kifejező értékszám vagy kategória. Nem általános talajtulajdonság, hanem hatásspecifikus fogalom. A talaj reagálását a stresszhatásokra két egyedi specifikus sajátság határozza meg: - a talaj feltételesen megújuló erőforrás; - a talaj természetes regenerálódásra képes;

Talajjelző növények (talajindikátor növények) Azok a növények, amelyek egyes talajsajátságokat előfordulásukkal, elterjedésükkel ill. gyakoriságukkal jelzik. Jellemzőik: - Érzékenyen és viszonylag gyorsan reagálnak egy adott talajtulajdonság megváltozására.

Talajjelző növények (talajindikátor növények) Gyakoribb jelzett tulajdonságok: Talaj kémhatása (acidofil – bazofil fajok) Alapkőzet (kőzetspecialisták) (dolomit-, szerpentinfajok) Nitrogén tartalom (nitrofil fajok) Felvehető talajnedvesség Talaj mésztartalma

Talajpusztulás Fogalma: A víz, a szél, a jég és a gravitációs erő talajromboló hatása, amely a talajok természetes termőképességének csökkenésével, szélsőséges esetben teljes megsemmisülésével járhat együtt. Formái: erózió, defláció, (másodlagos szikesedés, elsavanyodás, művelésből adódó szerkezetrombolás)

A talajok pusztulása Erózió Defláció Talajsavanyodás Szikesedés sivatagosodás

Talajszennyezés 1./ A talaj természetes minőségének jelentős mértékű, kedvezőtlen irányú megváltoztatása. 2./ A talajnak adott szennyező anyag(ok) által a megengedhető határértéket meghaladó terhelése. Következménye: talajszennyezettség

Talajszennyezettség pH-csökkenés (savanyodás) >> élőlény kompozíció változás Toxikus anyagok felhalmozódása >> talaj kémiai összetevők megváltozása Kórokozók (baktériumok, vírusok, gomgák) elszaporodása >> talaj mikroflóra és -fauna megváltozása

Talajszennyezés és az élelmiszerek kapcsolata Talajszennyezés: a talaj eredeti minősé-gének (fizikai, kémiai, biológiai tulajdonsá-gainak, talajfunkcióknak) jelentős, az em-ber szempontjából kedvezőtlen irányú megváltozása >>> talajszennyezettség ˙ Élelmiszer: emberi táplálkozásra alkal- mas anyagok

Talajremediáció Szennyezett talaj gyógyítása (a vegyi szennyezettségéből adódó kockázatok elfogadható szintre csökkentése). Történhet: in situ és ex situ - öngyógyítással (természetes remediáció) - emberi közreműködéssel (remediációs technológiák alkalmazásával)

Talajteszt A veszélyes hulladékok minősítését megalapozó ökotoxikológiai vizsgálatok egyik szabványosított módszere, amely az Azotobacter agile baktéri-umtörzs laboratóriumi tenyészete segítségével jelzi a hulladékban lévő szerves és szervetlen komponensek talajbaktériumokra kifejtett hatását (= Azotobacter-teszt) Értékelés alapja: 28 Co-on, 48 órás inkubációs idő alatt a hozzáadott hulladék (hulladékkivonat) hatására milyen változás következik be a talajbaktérium szaporodásában.

Talajvédelem Mindazon eljárások összessége, amelyek a talaj természetes termékenységének megőrzését szolgálják. Klasszikus értelmezés: mindazon eljárások összessége, amelyek a talajerózió és a defláció elleni védelmet jelentik.

Talaj Információs és Monitoring Rendszer (TIM) A Környezetvédelmi Információs és Monitoring Rendszer (KIM) első működő alrendszere Országos mérőhálózat (1236 pont) 3 etérő típusú észleléssel: - országos törzs mérőhálózat (I) 864 pont, - Spec. (problémás) területek (S) 189 pont - Erdészeti mérőhelyek (E) 183 pont

TIM funkciói Működtetése állami feladat, mert a TIM a./ a racionális agrár-környezetgazdálkodás nélkülözhetetlen alapja, b./ a hazai talajok környezetállapot-felmérésének szerves része c./ létrehozását és működtetését nemzetközi egyezmények kötelezővé teszik (része egy nk.-i monitoring rendszernek, EU harmonizáció), d./ nyitott, publikus, szerepet kell játszania hazánk talajkészletének racionális hasznosítására, állagmegóvására és védelmére.

TIM jellemzői Az egész ország területére kiterjed, művelési ágak, tulajdonjog és egyéb szempontú korlátozás nélkül Lehetőséget ad más környezeti elemek (légkör, vízkészlet, növényzet) monitorozó rendszereivel való interaktivitásra, Nyitott, nyilvános, Pontos, GPS azonosítású pontokon alapul, Alapadatfelvétel: 1992.09. 15. – 11.10. között, Adatfelvétel évente , 3 évente ill. 6 évente történik a paraméterek változékonyságától függően.