Budapest mint világváros TK.:93-96. ATL.:14-15.

ÓRAVÁZLAT

Természeti adottságai A Duna medre alkotja a határt a nagyobb területű, a keleti oldalon elterülő Pesti-síkság és a nyugati oldalon lévő Budai-hegység között. Budapest földtörténeti emlékei: -Budai-hegység (harmadidőszakból származó üledékek építik fel: a dolomit , mészkő, márga, homokkő és az agyag. )

Ős-Duna: (A Duna-völgyének kavics takarója a jégkorszakban alakult ki. A jelenkorban iszappal, homokkal töltődött fel a Duna mai ártere. ) A Dunai-hegységet a kéregmozgások össze tördelték, rögökre darabolták szét, törésvonalak mentén hévforrások fakadtak 36-75 fok között. Gyógyforrások a várost hírest fürdővárossá emelik. A Pesti-síkság felszínét üledékek borítják: folyami homok, kavics, futóhomok.

Budapest éghajlatában kedvező a napsütés magas óraszáma ( évi 2040), a szélvédettség, az uralkodó ÉNy-i szélirány. Kedvezőtle vonás viszont a zivatar, a ködképződésre való hajlam, a belvárosi mikroklíma magasabb hőmérséklete. A felszíni vízhálózat fő tengelye a Duna.

A folyó vízjárása erőteljesen ingadozik a fővárosi szakaszán szabályozták. Biztonságot nyújtanak az árvíz ellen. Az eredeti természetes növénytakaró a város terjeszkedésének áldozatává vált, nagy része elpusztult.

A városfejlődés fő állomásai Az őskortól napjainkig A rómaiak a meghódított Dunántúlon Alakították ki Pannóniát. A 900 táján ideérkező honfoglaló őseinket számára is fontos lett a területi kedvező fekvése miatt. Itt telepedett meg a vezető Megyer törzs. A 14. században jelentős várossá fejlődött Pest, Buda, és Óbuda. A központ Buda.

Ugyanakkor Óbuda, mint a királynék tulajdona, szerényebb település maradt. A megszállások után Pest erőteljesebben fejlődött. Az üzleti élet lassan Pestre tolódott át. A reformkor- ban számtalan, ma is működő intéz- mény teremtettek meg (Magyar Tudományos Akadémia, Nemzeti Múzeum, az első Nemzeti Színház).

A város közlekedése is rohamosan fejlődött (megjelent az omnibusz, felépítették a Lánchidat , megépült az első vasútvonal Pest és Vác között). 1873-ban létrejött Budapest, amelynek ekkor 200 négyzet kilóméteren 300ezer lakója volt. Az agglomeráció 23 települé- sét 1950-ben csatolták a fővároshoz, így jött létre a 22 kerületből álló NAGY-BU- DAPEST.

525 négyzet kilométeren, akkor 1 590 000 lakossal. Napjainkban a fővárost 23 kerület alkotja.

BUDAPEST VÁROSSZERKEZETE A budai oldal történelmi magja, a Várnegyed. A pesti városmag fokozatosan alakult át Budapest, illetve az ország pénzügyi, igazgatási és kereskedelmi központjává. A külső munkahelyövben pályaudvarok, korházak, raktárak, gyárak, egyaránt található.

A második, a külső lakóövet a laza, kertvárosi beépítésű területek, valamint a lakótelepek alkotják (Újpalota, Békásmegyer, a Budai- Hegységlejtői). Budapest többközpon- túvá fejlődott.

A FŐVÁROS JÖVŐJE Budapest nemzetközi város. Gyorsan kiépülő pénzügyi, üzleti szolgáltatásai, sokszínű kulturális élete, idegenforgal- mi vonzereje alkalmassá teszi a fővárost a külföldi cégek idetelepedését. A külföldi befektetések, tőkeelhelyezése ma is elsősorban a fővárosba irányulnak.