BUDAPEST, MINT VILÁGVÁROS Tk. 93.-96.
BUDAPEST TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI Budapest kétarcú természetföldrajzi képét a Duna medre, a Pesti-síkság és a Budai-hegység alkotja. A Budai-hegységet a dolomit, a mészkő, a márga(Apró törmelékszemekből álló üledékes kőzet. Átmenet az agyag és a mészkő között. A cementgyártás fontos nyersanyaga.) a homokkő és az agyag alkotja. A Duna-völgy kavicstakarója a negyedidőszak végén érkezett meg.
A jelenkorban iszappal és homokkal töltődött fel a Duna mai ártere. A Budai-hegységben a kéregmozgások által hévforrások fakadtak. A „budai termális vonal” mentén feltörő különböző hőfokú (35-76 oC közötti) és változatos ásványi összetételű gyógyforrások a várost híres fürdővárossá emelik.
Budapest éghajlatában magas a napsütéses órák száma (évi több, mint 2040 óra). ÉNy-i uralkodó szélirány A természetes növénytakaró nagy része elpusztult.
BUDAPEST VÁROSSZERKEZETE A budai oldal történelmi városmagja a Várnegyed. Az UNESCO Világörökség Bizottsága a teljes Várnegyedet és a Gellért-hegyet, az Országházat, a Belvárosi templomot is magában foglaló Duna-parti sávot felvette a világ kulturális öröksége listájára.
A pesti városmag (a city) fokozatosan alakult át Budapest, illetve az ország pénzügyi, igazgatási és kereskedelmi központjává. A nagyváros által nyújtott szolgáltatások: elegáns szállodák, modern irodaházak, banképületek, luxuskereskedelmi üzletek stb.
A külső munkahelyövben pályaudvarok, kórházak, raktárak, gyárak egyaránt találhatók… A külső lakóövet a laza, kertvárosi beépítésű területek valamint a lakótelepek alkotják (Újpalota, Békásmegyer, a Budai-hegység lejtői).
A FŐVÁROS JÖVŐJE Budapest nemzetközi nagyváros. Megvannak az adottságai ahhoz, hogy egyes szerepköreinek a határon is túlnyúló vonzása alapján a közép-európai térség nemzetközi jelentőségű központjává váljon.