A test-lélek probléma a filozófiában Platón, Arisztotelész, Descartes
Platón lélektana – egy kis ismétlés Barlanghasonlat: a testi valóság az árnyak világa, „valódi lényünk ellenben a lélek” A test legfeljebb a lélek képmása, valójában a lélek nyűge és börtöne
Platón lélektana – egy kis ismétlés A kocsihajtó hasonlat (trichotomizmus) A tulajdonképpeni isteni: az ész (KOCSIHAJTÓ) Az érzéki világhoz tartozó, a nemes: a bátorság (ENGEDELMES LÓ) Az alacsonyrendű, mert ellenkező: a vágyakozás (ÖNFEJŰ LÓ)
Platón lélektana Trichotomizmus (hármas felosztás) Az értelmi lélek (szellemi lélek): képessége a gondolkodás, a másik két lélek irányítója halhatatlan, mert rokona az ideáknak A vágyódó lélek a legalacsonyabb rendű Az érzelmi lélek: Az előző kettő között közvetít (1 → 2)
Platón lélektana – egy kis ismétlés Abszolútum, idea Démiurgosz Ha bekövetkezik a katharszisz, (kijutás a barlangból) ANAMNÉSZISZ METHEXISZ Én, lélek Lét, világ TAPASZTALAT
Platón lélektana – egy kis ismétlés A tapasztalás magyarázata: A lélek „az oszthatatlan és a testi világbeli osztható között” áll Következésképpen a valóság benne tükröződik Ebből adódóan képes megismerni a létezőket
Platón lélektana Az anamnészisz magyarázata A lélek születése után kilencszer dönt sorsáról Aztán visszatér a csillagra amelyről származik („..nem földi, hanem égi plánták vagyunk…”) Ezt követően kezdődik minden elölről A lélek tehát individuális valóság. Saját személyiséggel rendelkezik.
Platón lélektana És a szabad akarat? „Nem titeket fog a démon kisorsolni, hanem ti fogtok maga- toknak démont választani” Mindenki maga választja élet- formáját, sorsát, amely mellett aztán kényetlen-kelletlen ki kell tartania. Az ember célja így mi lehet? „…lehetőség szerint legyünk hasonlóak az istenséghez…” „…akkor hasonlítunk hozzá a legjobban, ha példájára mi is a lehető legjobban igazságosak leszünk…”
Arisztotelész lélektana - egy kis ismétlés
Arisztotelész lélektana „A léleknek tehát szükségképpen abban az értelemben kell szubsztanciának lennie, hogy ő a potenciálisan élettel bíró természeti test formája. Mármost a szubsztancia teljesültség. A lélek ilyen testnek a [be]teljesültsége. [...] Ez [ti. a lélek mint szubsztancia] az ilyen és ilyen testnek a mivolta [valósága], akárcsak ha valamely szerszám – például a balta – természeti test volna. Ennek ugyanis a balta volta lenne a szubsztanciája, s ez lenne a lelke is. Ha tőle különválnék, nem volna balta többé […] Ám a lélek nem ilyesféle testnek a mivolta és szabályszerűsége, hanem egy meghatározott természeti testé, amely önmagában bírja mozgásának és nyugalmának okát” (A lélekről, 412a-b)
Arisztotelész lélektana A lélek cél-ok: „[…] mert miként a gondolat, a természet is valamiért cselekszik, s ez a célja az élőlényekben a lélek. A test minden része a lélek eszköze, tehát őérte létezik.” (A lélekről, 415b)
Arisztotelész lélektana A lélekrészek Tenyésző, vagy növényi lélek (feladata a táplálkozás és a nemzés) Érző vagy gerjedő lélek az állatoknál (funkciója az érzékelés) Az Ész-lélek, vagy szellemi lélek – csak az embernél
Arisztotelész lélektana Az ember lelke Alogon: nem tudatos rész Logosz – a tudatos rész Képességek és készségek Érzelmek, szenvedélyek: harag öröm fájdalom vágy Szilárd alapmagatartások: erények bűnök
Arisztotelész lélektana A logosz Befogadó szellem (anyag, potencialitás) A gondolkodás tárgyait forma szerint fogja fel. Alkotó szellem (forma, aktualitás) A lélek aktivitásának mindent mozgató elve Nem kötött a testhez, ezért halhatatlan. Mivel a gondolkodás az érzékeléssel való összekapcsolásból keletkezik, a szellem a halál után már nem individuális létező többé mint Platónnál. A lélekkel rendelkező lény a mozgás és az érzékelés képességé- ben különbözik a lélektelentől.
Descartes lélektana kiindulópont: a valódi szubsztancia az, ami létében nem szorul rá semmi másra: ez pedig egyedül Isten kiindulópont: minőségi különbség van az érzéki észlelés (ez az anyagi szubsztancia tulajdonsága), és a fogalmi gondolkodás között (ez a szellemi szubsztancia tulaj- donsága) Következésképpen: A szubsztanciának két fajtája van: - res extensa (kiterjedt szubsztancia) – a testi világ - res cogitans (gondolkodó szubsztancia) – a szellemi világ A res cogitans nem finom atomokból álló „étertest” , vagy testetlen , de anyagi létező (Platón, Arisztotelész)
Descartes lélektana A res extensa A res cogitans valamennyi test része ennek A res cogitans valamennyi lélek része ennek
Descartes lélektana A kettő egysége? – párhuzamossága? Problémák: a két valóság annyira különbözik egymástól, hogy egymás mozgásának nem is lehetnek okai a test és lélek (Ember) nem szubsztanciális egység Problémák: Hogyan történik akkor a megismerés (érzéki észlelés hogyan vált át fogalmi gondolkodássá, ha nincs közöttük „átjárás”? A lélek rezdülései (pl. ijedtség) miként és miért okoz testi tüneteket (pl. heves szívdobogás)? Descartes később elismerte a test és lélek kölcsönhatását, de továbbra is tagadta az ember szubsztanciális egységét.
Köszönöm a figyelmet!