A víz világnapja - Hazai vizek állatfajai Környezetvédelmi vetélkedő 2014 Bolyai János Gimnázium

Közönséges papucsállatka Állati egysejtű Testét csillók borítják, amelyekkel gyorsan mozog Sejtszáján keresztül veszi fel a táplálékot, majd megemészti

Zöld hidra A csalánozók közé tartozik Csalánsejtjei segítségével megbénítja az áldozatát Tisztább állóvizekben gyakori Testében zöldalgákkal él szimbiózisban

Húrféreg A hengeresférgek törzsébe tartozik Teste nem szelvényezett Patakokban, források vizében fordul elő A lárvája vízibogarakban fejlődik.

Orvosi pióca Külső élősködő féreg A gyűrűsférgek törzsébe tartozik, teste szelvényezett Vért szív, amit a bélágaiban hosszú ideig tárol Szívókorongokkal, kitines fogacskákkal rendelkezik A sebbe véralvadásgátló anyagot fecskendez, amit a gyógyászatban is használnak Mocsarakban, tavakban él

Borsókagyló A puhatestűek közé tartoznak a kagylók Meszes vázuk 2 darabból áll, amit a köpenyük termel Tavak iszapjában él

Vízibolha Az ízeltlábúak törzsébe és a rákok osztályába tartozik. Két csápszerű lábuk hordozza a külső kopoltyúkat. Fürgén, ugrándozva mozognak a vizekben. Sekély vizekben tömegesek lehetnek a vízibolhák.

Bolharák Oldalról lapított testű, szelvényezett rákok. Tiszta patakokban a köveket megfordítva találkozhatunk velük. 5 pár járólábuk és sok potrohlábuk van.

Tiszavirág A rovarokon belül a kérészekhez tartozik A hazai folyókban (jellegzetesen a Tiszában) fejlődik a lárvája A kifejlett álltok egyszerre bújnak elő az utolsó lárvabőrből a víz felszínén – ekkor virágzik ki a Tisza A kifejlett kérész rövid életű, csak a párzás idejéig, 1-2 napig élnek.

Tegzesek A lepkékkel rokon rovarok A lárvájuk a kisebb patakok vizében fejlődik A sodrás ellen lakócsövet készít magának a tegzeslárva és abban él.

Molnárpoloska Álló vagy lassan folyó vizekben élnek ezek a rovarok. Hátsó 2 pár lábuk hosszúra nyúlt, segítségével a víz felszínén képesek futkosni.

Csíkbogár A hazai tavak ragadozó bogara Halivadékokat, ebihalakat fogyaszt. A szárnyfedőjének 2 oldalán sárgás szegélyt alkotó csík húzódik.

Búvárpók A vízipókok közé tartozik, amelyek egész életükben vízben élnek. A víz alatt egy tágas, levegővel telt harangot épít. Finom testszőrzetében apró levegőbuborékokat visz le a víz alá.

Kecsege Teste megnyúlt, orsó alakú, az áramló vizek fenék zónájához alkalmazkodott Testét vértek fedik Feje jellegzetesen megnyúlt, ormányban végződik. Hazai állományai megritkultak

Viza Akár a 100 éves kort is megérheti ez a hal. Ikrája nagyon értékes (fekete kaviár), e miatt megritkult. Akár 3-4 méterre is megnőhet, a legnagyobb édesvízi hal. Testén kis csontvértek találhatók, a szájánál pedig 4 bajuszszál.

Csuka Teste hosszúkás, színe változó,finoman pikke-lyezett, halványan csíkozott Feje testéhez képest igen nagy és szája kacsacsőrre emlékeztet A hátúszója a test hátsó részén van. Félelmetes vízi ragadozó.

Réti csík Teste hosszúkás, feje és a szeme kicsi. Húsos ajkain 10 bajuszszálat hordoz. A hátán hosszanti csíkok futnak végig. Tavasszal vízzel borított mocsárrétek is előfordul. Veszélyeztetett, védett halfaj. Régen gyakran fogyasztották, a csíkászok gyűjtötték.

Sebes pisztráng Teste orsószerű, oldalról kevéssé lapított. Feje nagy, orra tompa és rövid.  Hátát, oldalát, esetleg úszóit világos udvarral körülvett fekete és rendszerint piros pettyek is díszítik. Bővizű hegyi patakokban és folyókban él.

Dévérkeszeg A dévérkeszeg a pontyfélék családjának  egyik legnagyobb édesvízi képviselője. Lapított, zömök felépítésű Nádasokban, sekélyebb tavakban él.

Leső harcsa A legnagyobb ragadozó halunk. Teste csupasz, nyálkás, teljesen pikkelytelen. Feje nagy és a széles száján bajusszálakat találunk amik a tájékozódást és ízlelést segítik. 

Tarka géb A faj jellegzetessége az orrnyílás előtt elhelyezkedő teleszkóp-szerűen kitolható nyúlvány. Szemei nagyok, magasan elhelyezkedők.  Hazai folyóvizek ritka faja

Vöröshasú unka (unkabéka) Hátoldala szürke vagy fekete, hasoldala a narancssárgától a sötétpirosig terjedő színárnyalatú, egymástól jól elkülönülő foltokkal tarkított Párzási időszakban a hímek felfekszenek a víz felszínére és jellegzetes „unk-unk” hívóhangot adnak

Foltos szalamandra A foltos szalamandra a farkos kétéltűek rendjébe tartozó fajunk Egész teste nyirkosan fénylő mélyfekete, amelyen egyedileg változó alakú sárgás foltok vannak. Bőrváladéka mérgező. Hűvösebb patakvölgyek lakója

Tarajos gőte A szalamandrához hasonlóan farkos kétéltű A hímek hátán csipkés szélű taraj húzódik. A nőstény nagyobb, de hátáról hiányzik a taraj. A hát és oldalrész zöldesbarna, elszórt fekete pontokkal. Hasi oldaluk mélysárga.

Vízisikló 120 cm hosszúra is megnövő hüllő Ismertetője a feltűnő nyakszirtfolt a feje két oldalán, amely a piszkosfehértől a citromsárgán át a narancsvörösig változhat. Méregfoga nincs!

Búbos vöcsök Téli tollruhájában a faj hasa, nyaka és arcrésze fehér, szeme vörös, csőre rózsaszín, feje teteje, nyakának hátsó része, háta és szárnyai pedig sötétbarnák. A nyári, párzási időszakban mindez látványos, vörösesbarna tollgallérral és két, szarvacskára emlékeztető bóbitával egészül ki. A fiókák rejtőszínűek Elsősorban kisebb halakkal, ízeltlábúakkal, kétéltűekkkel táplálkozik.

Kormorán (Kárókatona) 1 m magasra is megnövő vízimadár A tollazata fekete, csőre és lába is – a szeme tengerzöld Tavakban, folyókban víz alá bukva keresi a zsákmányát

Bölömbika A gólyaalkatúak közé tartozó barnás színű madár Tollazat fekete csíkokkal mintázott, ami jól elrejti a nádasban  Ha veszélyt észlel, nyakát kinyújtja és csőrét felfelé tartja Költéskor mély, búgó hangot ad ki, erről kapta a nevét.

Nagy kócsag A hazai természetvédelem jelképe (a természetvédelmi terület táblákon ez van) A hófehér gémfélék legnagyobb képviselője. Régies neve nemes kócsag.  A világ nagy részén előfordul, nálunk a Tisza-mentén gyakori.

Szürke gém Nagy testű, szürke, idős korban inkább fekete-fehér tollazatú. Evezőtollai feketék, szárnyfedõi sötétszürkék. Jellegzetesen, behúzott nyakkal repül. A szürke gém telepeken fészkel, ártéri erdőkben, fák koronájában

Kanalasgém Gólyaalkatú madár Jellegzetessége a lapos csőre, amely elől lapát-szerüen kiszélesedett Tollazata fehér, torka sárgás, csőre és lábai feketék Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi értéke: 500.000 Ft

Tőkés réce A tojó barnás színezetű, a gácsér feje zöld, nyakán fehér gallér, melle barna, teste szürke. Európában általánosan elterjedt. Hazánkban a leggyakoribb récefaj. A víz alá bukva keresi táplálékát. Mindenevő.