Középkor

Előzmények A Római Birodalom felbomlása után (6-7. sz.) három utód: bizánci, iszlám, nyugat-európai Saját kultúra, vallás és nyelv A három civilizáció hamarosan rivális lesz Az emberi civilizáció új korszaka kezdődik

Bizánci civilizáció 5. század-1453 A Római birodalom keleti részéből alakult ki Fővárosa: Konstantinápoly Nyelve: görög Római hagyományok és az ortodox kereszténység egyesülése Ez terjed el Kelet-Európában és Oroszországban

A bizánci birodalom

Iszlám civilizáció 7. század-1500 Mohamed próféta alapította Nyelve: arab Dinamikusan terjedő új vallás Közel-Kelet, a Földközi-tenger afrikai partjai, az indiai szubkontinens

Az iszlám terjedése

Nyugati keresztény civilizáció 6. század-1500 Nyelve: latin (a tanultak és a papság számára) a laikusok valamelyik latin vagy germán utódnyelven beszéltek Gyenge gazdasági és politikai struktúrák – idővel erősödnek a kereszténység segítségével Dinamikus, terjeszkedő és kreatív a virágzó középkorban

Középkor fogalma 1000 esztendő – 5-15. századig

Középkor szakaszolása 1000 esztendő – 5-15. századig Korai középkor (5-11. sz.) Virágzó középkor (12-13. sz.) A középkor alkonya (14-15. sz.)

Korai középkor 5-11. század népvándorlás korának lezárulása a hajdani Nyugat-Római Birodalom területén létrejöttek az első feudális államok (Nyugati- és Keleti Gót Királyság, Frank állam, Longobárd Királyság), hűbériség létrejötte kereszténység megszilárdulása, intézményrendszerének kiépülése, a feudális világi hatalommal való szoros összefonódása egyházi műveltség, egyházi irodalom, Cluny reform román stílus 8. század a középkor első technikai forradalma: két- és háromnyomásos gazdálkodás, csoroszlya, borona, szügyhám feltalálása keresztes háborúk

Virágzó középkor 12-13. század klasszikus lovagkor a széteső Frank Birodalom nyomán kialakuló Nyugat-európai királyságok (Nyugati- és Keleti Frank állam, Burgundia, Itáliai Királyság) normann törzsek kalandozásai pápai hatalom megerősödése világi műveltség: eposz, lovagregény, trubadúrok, Minnesängerek gótikus építészet arisztotelészi bölcselet racionalizmus

A középkor alkonya 14-15. század műalkotásokban szegényebb jelentős eredményeket ér el a természettudomány Franciaország és Anglia közt százéves háború (1337-1453), Az oszmán birodalom fokozódó terjeszkedése Az egyház is válságokba került: a pápák avignoni fogsága (1305-1376) a nagy nyugati egyházszakadás  (1378-1417) huszitizmus

1096. első keresztes hadjárat tengeri kereskedelem, ipar, árucsere fejlődése életszínvonal nő kulturális igény növekszik 12. század: polgárság jelentősége változás tudata Az iskolákban rendszeresen olvassák a latin auktorokat (személyi szabadság, magántulajdon – római jog; természeti jelenségek vizsgálata a vallás előírásaitól függetlenül) Polgári értelmiség kialakulása vándordiákok (carmina Burana)

Társadalmi háttér Műveltség A megélhetés alapja Ókori műveltség Egyházi műveltség Barbár népek műveltsége A megélhetés alapja Mezőgazdaság Természettől függő ember Ember és természet egysége Földművelés Évszakok váltakozása Változás, fejlődés gondolata ismeretlen

A polgárság a középkorban nem volt jelentős társadalmi réteg. A 12-13 A polgárság a középkorban nem volt jelentős társadalmi réteg. A 12-13. századi városiasodással tudott megerősödni, és vagy a manufakturális körzetekben (Flandria és Anglia) vagy a kisebb feudális elnyomást felvonultató térségekben (Észak-Itália, Svájc) játszott szerepet a történelmi folyamatokban. A középkor embere számára döntő volt egyházához való tartozása, és a kor társadalmában elfoglalt helye (nemes, polgár, jobbágy) az, hogy milyen joghatóság alá tartozik, milyen kiváltságai vannak.

Mindennapi élet Lakás Parasztság (90-95%) Nemesség (5-10%) nyomorúságos viskók (vályog és fa kalyibák), szabad tűzhely, kémények csak a 11. századra v ablakokban nem voltak üvegtáblák (csak juhhártya védett az időjárás ellen) világítás fáklyával, mécsessel egy váltás ruha, köpönyeg (fehérnemű sokáig ismeretlen volt) Nemesség (5-10%) kővárak a 11. századtól itt is megjelent a kémény főnemesi családok hölgytagjai számára a külön szoba a várlakók többsége egyetlen nagy közös teremben evett és aludt, ahol a padlót szalmával szórták fel bútorok: ágy, pad, asztal és karosszék, ingóságaikat ládákban tartották, amik egyben ülőalkalmatosságként is szolgáltak.

Mindennapi élet Étkezés Jómódúak – hús Jobbágyok – gabonából készült ételek közös tálból ettek csak a kést használtak A középkorban a nemesi családok férfitagjai sokszor szenvedtek köszvénytől, ami a húsételek gyakori fogyasztásától alakult ki.

Középkori mezőgazdaság

Középkori mezőgazdaság

Vidéki élet – az uradalom Feudalizmus – a fölbirtokon alapul városból vidékre indul a vándorlás A földesúr, a családja, a szolgái és a csatlósai a földbirtok (uradalom) jövedelméből éltek. Az uradalom különböző méretű volt a földbirtokos gazdagságától függően A gazdagabb nemeseknek több birtoka is lehetett az ország különböző részein A király is birtokaiból tudta fenntartani az udvart.

A szántóföld A föld egy részét a földesúr saját használatára megtartotta A maradékot bérbe adta jobbágyainak A jobbágyok közösen művelték ezeket A földek kisebb parcellákra voltak osztva, így biztosították, hogy mindenkinek jusson jobb és rosszabb föld is A birtok így sakktáblához hasonlított

Közös földek Nem szántóföldek voltak Minden jobbágynak voltak bizonyos jogai ezekkel kapcsolatban: Adott mennyiségű szénát véghatott a réten Kihajthatta állatait (szarvasmarha, disznó, lúd) a legelőkre Fát vághatott az erdőben fűtéshez és építkezéshez Ehhez járult a ház a faluban , így teljes önellátásra rendezkedhettek be

A földművelés módszerei Háromnyomásos gazdálkodás Nem ismerték a trágyázást, így csak két harmadát művelték a földnek, a többi ugar maradt Egy harmad őszi vetés Egy harmad tavaszi vetés Egy harmad műveletlen Az állatok kicsik voltak

Az eszközök Nagyon kezdetlegesek voltak A faeke például csak megkarcolta a földet Farrowing was done with a hand implement little better than a large rake. Grain was cut with a sickle, and grass was mown with a scythe. It took five men a day to reap and bind the harvest of two acres.

Fejsze Axe Favágásra és állatok leölésére használták. Először fejbe vágták, utána véreztették ki. Slaughtering the Pig (c. 1250)

Cséplés és rostálás Flail and winnowing Basket Cséphadaró segítségével verték ki a gabonaszemeket a kalászból, majd a rosta segítségével a magot és a pelyvát szétválasztották . A terményt feldobálták, a szél pedig kifújta a pelyvát. Separating Wheat from the Chaff (c. 1460)

Borona A rögök elaprózására és az elvetett magok befedésére használták. Harrowing, Duke du Berry, Books of Hours (c. 1410)

Szénagyűjtő villa Haymaking forks Fából készült szerszám két-három vas foggal Farm workers using rakes, forks and scythes (Duke du Berry, Books of Hours, c. 1410)

Forgató eke Moulboard Plough Az eke segítségével mélyebben lehetett forgatni a földet. Ekevas segített a szántásban, főleg kemény, agyagos talajon használták. Moulboard Plough, Geoffrey Luttrell Psalter(1325)

Gereblye Rake A gereblye segítségével terítették és gyűjtötték a szénát. Akiknek nem telt boronára, gereblyét használt. Harvesting (c. 1190)

Sarló Sickle Gabona levágására használták. A penge lehetett fűrészfogas vagy egyenes élű. Queen Mary's Psalter (c. 1320)

Kasza Scythe A hosszú nyél lehetővé tette, hogy az ember állva maradjon, mikor használja. Fastolf Mater's Book of Hours (c. 1250)

Nyesőolló Shears Főleg birkanyírásra használták. A birkát évente egyszer nyírták. Sheep Shearing, Duke du Berry, Books of Hours (c. 1410)

Ásó Spade Fából készült, vas éllel A föld előkészítésére használták, különösen a ház körül. Harvesting (c. 1190)

Kerekes eke The Wheeled Plough Az eke mélyebben bevágta és kifordította a földet. A kerekes eke segítségével a szántás mélysége ellenőrizhető volt. Inkább homokos talajon használták. Wheeled Plough, Duke du Berry Book of Hours (c. 1410)

Középkori városok Az európai város születése 11-13. század A város kereskedők és kézművesek autonóm közössége, a környező területekről, a vidéktől eltérő sajátos jogrenddel és mentalitással. Európa két leginkább urbanizált (városiasodott) vidéke Flandria és Észak-Itália volt. A 13-15. század között biztosan csak Párizs lakossága haladta meg a 100 ezer főt, s talán a 200 ezret. A többi város ennél kevesebb lakosból állt (30-50 000) Polgárjoggal csak az rendelkezett, aki saját ingatlannal bírt a városban. Eleinte a polgárjoggal nem rendelkezőknek nem volt beleszólásuk a város ügyeibe.

Tipikus középkori város

Carcassone, Franciaország

Középkori város

Középkori városi utca

Középkori városi tevékenységek

Ház, Frankfurt-am-Main

Magyarországi várostípusok mezőváros (pl. Debrecen) földesúri joghatóság alatt állt, adóját egy összegben fizethette ki, lakossága mezőgazdasági tevékenységből élt vásártartási jog szabad királyi város (pl. Pozsony, Buda és Kassa) a király gyakorolta a földesúri jogokat is legtöbb kiváltság: szabad elöljáró (bíró, pap) választás joga, vásártartási jog, árumegállító jog városfal övezte bányászváros (pl. Selmecbánya, Körmöcbánya, Besztercebánya) bányatevékenységük folytán jelentős kiváltságokkal rendelkeztek.

Középkori orvoslás

Középkori kocsma

Betegségek, gyógyítás Élet-halál kérdése, a halál a mindennapi élet velejárója volt. Nagy gyermekhalandóság a gyermekek fele meghalt 5 éves kor alatt, az asszonyok tekintélyes része nem élte túl az első szülést, minden társadalmi rétegben alacsony volt a várható élettartam. Gyógyíthatatlan betegségek, járványok Éhezés Gyenge higiéniai viszonyok Gyógyítás : az egyház kezében volt a betegápolás szinte minden betegségre az "érvágást" alkalmazták

Kereskedelem 12–13. század gazdasági fellendülés – új találmányok jelennek meg: a vízimalmok, szélmalmok, kallómalmok, lábítós szövőszék és rokka ennek nyomán a terméshozamok jelentősen megnövekedtek Az általános felmelegedés segítette a gazdálkodást, újabb területeket lehetett művelés alá venni, így a népesség száma is megnövekedett. Aktív kereskedelmi tevékenység.

Középkori piac

Kereskedelmi útvonalak Levantei (Földközi-tenger Ázsiából vezetett a föníciai partokra, ahonnan az itáliai kereskedővárosok (Velence, Genova) hajósai biztosították az áruk továbbszállítását Európa kikötővárosaiba. Keresztes hadjáratok: megismerték Ázsia luxustermékeit (fűszereket, kínai selymet és porcelánt, a föníciai festékeket, az üvegtermékeket, a drágaköveket ) Hanza (Balti-tenger) A kettőt összekötő szárazföldi útvonalak

Kereskedelmi útvonalak Levantei (Földközi-tenger Hanza (Balti-tenger) a skandinávok már a 9. századtól kiépítették a tengeri kereskedelmi útvonalakat s a kapcsolatokat a bizánci és az arab Kelettel, Oroszországon keresztül. 12. század a német kereskedők vették át az északi kereskedelem irányítását. Lübeck lett a központ 13-14. század: Hanza-városok szövetsége (200 város). A kettőt összekötő szárazföldi útvonalak

Kereskedelmi útvonalak Levantei (Földközi-tenger) Hanza (Balti-tenger) A kettőt összekötő szárazföldi útvonalak A belső – nagyrészt francia területeken észak-dél irányban húzódó – országúton az itáliai kereskedők nemcsak az északi régió termékeiért (prémek, méz, viasz, borostyánkő) mentek Flandriába, hanem az ott nagy tömegben gyártott nyers posztóért, amelyet azután odahaza – főleg Firenzében – finomítottak és színeztek, majd vittek a keleti piacokra. Észak-Itália és Flandria között félúton, Champagne-ban alakult ki a 12. században a középkori Európa legjelentősebb vására.

Középkori kultúra 11. században – Európa első egyeteme Bolognában (1088) Később újabbak (Párizsban (Sorbonne) Oxfordban, Cambridge-ben és Padovában.)

Oktatás a középkorban

Septem artes liberales TRIVIUM grammatica = nyelvtan (latin) rethorica = szónoklattan, a gondolatok szabatos kifejezése dialectica = dialektika, a gondolatok logikus kifejtése QUADRIVIUM musica = zene (a zene matematikai, fizikai viszonyai) arithmetica = számtan geometria = mértan astronomia = csillagászat

Milyen logika kapcsolja össze az első három és a második négy elemet? A trivium szóval, szöveggel foglalkozik A quadrivium számokkal, számviszonyokkal foglalkozik Miért nevezi a középkor művészetnek (artes) ezeket a tudományokat? (A zene például nem művészeti, hanem matematikai, fizikai vizsgálódás tárgya.) a kifejezés az antikvitásból származik, azokat a mesterségeket jelöli, melyek a szabad emberhez méltó foglalkozások megalapozását jelentik a felvilágosodásig nem válik el egymástól ars és tekhné, művészet és tudomány Milyen tárgyak, attribútumok határoznak meg egy-egy allegorikus nőalakot?

Babilon tornyának építése

A középkori egyetem szerkezete A párizsi egyetemnek – ez tekinthető a középkori egyetemek „prototípusának” – négy kara (fakultása) volt: három felsőbb (teológiai, jogi, orvosi) és egy alsóbb, a facultas artium, a filozófiai kar. Ez utóbbi előkészítő szerepet töltött be, itt sajátították el a hallgatók az alapvető tudományos műveltséget. Szükség is volt erre, mivel az Európa különféle országaiból egybesereglett tanulni vágyó fiatalok nem rendelkeztek egységes tudásanyaggal. A középkori egyetemek nem kizárólag felsőoktatási intézmények voltak. Az egyetem ellenőrzése alatt történt az alsó- és középfokú oktatás jelentős része. A kollégiumokban a gyerekek már nyolcéves koruktól tanulhattak. A párizsi egyetemen a facultas artium hat esztendeig tartott, általában tizennégytől húszéves korig. Két fokozat tartozott ide: a baccalaureatus a második év végén és a doctoratus az oktatási szakasz befejezése után. Minden bizonnyal ezután kerülhetett sor orvosi vagy jogi stúdiumokra húsztól mintegy huszonöt éves korig. A teológia nyolc évet vett igénybe, a teológiai doktorátus megszerzésének korhatára harmincöt év volt. A középkori egyetemek polgárai általában 6-10 esztendei szaktudományos stúdium után nyerték el a doktori címet. A fakultás élén – akárcsak ma – a dékán állott, a négy fakultás, tehát az egész egyetem vezetője pedig a rektor volt. Párizsban a rektort a legnépesebb fakultás, a bölcsészeti kar oktatói választották maguk közül. Az egyetemek általában különféle jogokra, kiváltságokra tettek szert, s viszonylagosan függetlenítették magukat az egyházi és a világi hatalomtól. (mek.oszk.hu/01800/01893/html/03.htm)

Lovagi kultúra

Lovagi kultúra A 11-13. század sajátos udvari kultúrája a lovagi kultúra lett. Hűség és hősiesség, áldozatkészség és jámborság, Hírnév és becsület A kereszténység bajnoka Elesettek és gyengék védelme Udvari kultúra mindenhol létezett, ahol fejedelmi udvarok voltak, ám az udvar ebben az időben nem kizárólag a fejedelmi udvart jelentette. A kultúra igen fontos centruma lehetett bármelyik  úr kastélya is. Az udvari kultúra szoros összefonódása a lovagság ideológiájával a reneszánsz folyamán megbomlik. Az udvar kultúraképző szerepe még sokáig megmarad, lovagság és udvariság azonban elválik. A lovagság intézmény és ideál egyszerre, bár a kettő nem feltétlenül fedi egymást. A valóság vad és kegyetlen volt. A ráépülő ideológia ezt eltakarta, ugyanakkor hosszú civilizációs folyamattal meg is nemesítette. A lovagi tornák szabályozott és ünnepélyes rendjéről is azt állapította meg Georges Duby, hogy a tornák legalább annyira a pénzszerzés, a közönséges meggazdagodás eszközei, mint ideálok szolgálatában álló sportesemények: egy-egy ilyen alkalommal egész vagyonok cseréltek gazdát. A lovagi világképnek ugyanakkor fontos eleme volt a nagylelkűség, és a pénzt, az anyagi javakat illett megvetni. A lovagi kultúra sajátos viselkedési és érintkezési normákat, új emberideált és csak rá jellemző erénykódexet teremtett. Hűség és hősiesség, áldozatkészség és jámborság, a hírnév és becsület felmagasztalása volt az alapja mindennek. A kereszténység bajnoka egyben az eszményi szerelmes. A lovagság intézmény és ideál egyszerre: az irodalmi ideál vonzása alakítja az életet. A középkorban a lovagerényekre épülő kultúra néhány évszázadra az udvari kultúra rangjára emelkedett.

Lovagok nevelése 5-7 éves kor – apródként megtanulták a lovagi szolgálat szabályait és a fegyverforgatást. 15-16 évesen fegyverhordozók lettek, akik ekkor sajátították el a lóháton való harc fortélyait. 20 éves koruk után válhattak lovaggá Ekkorra elsajátították a hat lovagi művészetet: lovaglás úszás Ökölvívás sólyommal való vadászat Sakk versírás.

Lovaggá avatás Két formája volt: felövezés: a lovag megkapta övét, kardját és arany sarkantyúit lovaggá ütés: egy idősebb lovag megérintette a térdelő lovag jobb vállát. Ezután a lovagnak egész életében be kellett tartania a lovagi kódex szabályait: védelmezni a nőket védelmezni az elesetteket védelmezni a keresztény egyházat szolgálni a hűbérurat.

Lovagi fegyverek A lovag teljes fegyverzete 25-30 kg-ot nyomott láncing 12 kg, lánccsuklya 3 kg, láncharisnya 6 kg, sisak 4 kg Legbecsesebb fegyverük az egyenes, kétélű kard volt. Közelharcban gyakran használtak csatabárdot, buzogányt és fokost. Ezt a fegyverzetet egészítette ki a tőr, amellyel a legyőzött ellenfélnek adták meg a kegyelemdöfést. A lovagi felszerelés igen drága volt, esetenként meghaladhatta egy kisebb falu értékét.

Herold A herold a címerek nyilvántartásával, megrajzolásával, elbírálásával foglalkozó tisztségviselő. A címertan idegen neve, a heraldika is róluk kapta a nevét.

Minden látható (és változó) mögött van valami láthatatlan és örök (3 = szellemi; 4 = anyagi világ; 3+4=7 ember) Természeti világ változatlansága társadalom változatlansága Általános, jelképes láttatása nincs egyénítés Kollektivitás (ismeretlen szerző) Vallásosság Hagyományos minták követése

Zene Gregorián Trubadúr katolikus egyház egyszólamú énekkincse keletkezését, elterjedését homály fedi oka: szájhagyomány útján terjedt Trubadúr IX. Aquitániai Vilmos Magasabb rangú a nő Az úrnő ábrázolása átmegy Máriára is Minnesängerek: Wolfram von Eschenbach, Gottfried von Strassburg, Walter von der Vogelweide IX. Aquitániai Vilmos – kicsapongó főúr; trágárságtól jut el a lovagi költészetig Nők: csak egy nő a várban, a többi vagy alacsonyabb rendű, vagy zárdában nevelik

Képzőművészet (1) Román Gótika Templomok (egyedüli kőépületek) zömök pillérek, félköríves boltozat, kevés dísz, erődítményszerű ablak Festészet kódex miniatúrák merev alakok – nincs egyedítés Gótika

Képzőművészet (2) Román Gótika Észak-Franciaországban félköríves boltozat csúcsív pillérek nagy ablakok Szobrok (nyúlt, kissé merev alakok, kis egyedítés)