Vizuális kommunikáció bevezetés Horák György

Östörténet Az ősközösségi társadalmakban és az újabb kori természeti népek életében már jelen vannak azok az alapvető cselekvésformák, melyek a mai értelemben vett művészeti tevékenységnek alapjai.

A kép létrejötte Az ábrázolás rendkívül összetett feladat: meg kell figyelni az ábrázolandó tárgyat, jelenséget vagy élőlényt tudatosítani kell a megfigyelés eredményeit létre kell hozni valamilyen jelölést, mely megfelel az eredeti látványnak.

Az alkotáshoz egyaránt szükség van az emlékezet működésére, gondolati elvonatkoztatásra (absztrakcióra) és a kéz alkalmas mozgására. Az ember első képalkotási kísérleteiről elmondhatjuk, hogy bennük a szépség kifejezésének szándéka (a „művészet”) még háttérbe szorult a valóság közvetlen befolyásolásának igénye mögött.

A mai értelemben vett művészetben mindinkább az esztétikum megragadása kerül ugyan előtérbe, de az ábrázolás mágikus vonatkozásai továbbra is megmaradnak, csak éppen megváltozott formában x

Alkotás, befogadás A valóságtól a befogadóig vezető folyamat nagyon leegyszerűsítve a következő lépésekből áll: 1. A művész – mint bármely más ember – érzékszerveivel fogja fel a valóságot, majd annak egyes vonatkozásait elsősorban fogalmak segítségével, gondolati-érzelmi úton dolgozza fel. Természetesen már ebben a fázisban eltér a képzőművész látás-érzékelésének szerepe a zeneszerző hallásától, vagy a szobrász tapintás-érzékelése az író fogalmi munkájától stb. 2. A művész a gondolati feldolgozás „végeredményét”, „közlendőjét” látható (érzékelhető) tárgyi formába önti, a szobrász egyszerre látható és tapintható szoborrá stb. Nyilvánvaló, hogy az eredmény merőben más, mint ha a gondolatait közönséges élő beszédben próbálná visszaadni.

x 3. A befogadó a műalkotást először érzékszerveivel veszi birtokba (pl. a festményt látás útján), majd a fogalmi-érzelmi feldolgozás következik: a mű „továbbgondolása”, hasonlóan, amint a művész járt el a valósággal szemben 4. A befogadó ennek a fogalmi-érzelmi feldolgozásnak az eredményét közölheti – mindenekelőtt szóbeli vagy írásos formában. Ne feledkezzünk el azonban az olyan „különleges” esetekről sem, melyekben egy művész a „befogadó”, egy műalkotás a „valóság” és a „műelemzés” egy újabb műalkotás! Több évszázados akadémiai gyakorlat már, hogy a festőnövendékek régi képeket másolnak, nem más ez, mint a műértés gyakorlati formája, fejlettebb változata pedig a festmény alkotó jellegű elemzése és átértelmezése – magának a festészetnek az eszközeivel.

A vizuális nyelv Ismereteink háromnegyed részét vizuális úton szerezzük. Nem mindegy tehát, mennyire vagyunk értői a látás nyelvének. Kepes György, a kiváló magyar származású festőművész azt írja, hogy „a vizuális nyelv minden más kommunikációs eszköznél hatékonyabban képes tudást terjeszteni. Segítségével az ember tárgyi formában fejezheti ki és adhatja tovább tapasztalatait”. Minden műalkotás az adott kor üzenete is hozzánk.

A vizuális nyelv elemeinek összességét vizuális ábécének, elrendezésének módját vizuális nyelvtannak nevezhetjük. A vizuális ábécé elemei: pont, vonal, sík (képsík), test, szín; faktúra/textúra, struktúra.

A vizuális nyelvi elemek elrendezése 1. A kontúr – különösen hatásosak a középkori üvegablakokon és az ókori egyiptomi falfestményeken. 2. Az arány (nagyságviszony) – Egyiptomban, Mezopotámiában, de a középkorban is találkozunk vele: a hierarchikus pozíciók ábrázolását szolgálta 3. Az irányított fény – különösen szép példáival a barokk festészetben találkozunk. 4. A ritmus – az azonos vagy hasonló elemek és arányok ismétlése fokozza a képi hatást. 5. A kontraszt- ellentét; az esztétikában egymással ellenkező gondolatoknak figyelmet keltő egymás mellé állítása

Rajz kontúrvonalakkal, szájkontúr

Arány

Irányított fény

Ritmus

Kontraszt

AZ ALAKFELISMERÉS Más-más nézőpontból érkező ingereket a tudat összegzi állandó tulajdonságokat tartalmazó, konstans képet alakít ki Minták, tárolt képek szerepe A figura és a háttér észlelése: a tárgyat kiemeljük környezetéből: fényinger különbsége, kontraszt

A TÉRLÁTÁS A perspektivikus hatás A perspektivikus hatáshoz tartoznak mindazok a mélységi információk, amelyek még egy sík festményen is érzékelhetők: a perspektívavonalak, a takarások, méretbeli változások, a relatív magassági helyzet, a részletgazdagság csökkenése, az árnyékolások és a színek perspektivikus hatása.

A keresztény, zsidó, mohamedán kultúrkörben sokszor merült fel a képi ábrázolás tilalma. A magyarázat: ha azonosságot feltételezünk a kép és az ábrázolt között, akkor az ábrázolás a képmás birtoklást jelent.

A vizuális jel kommunikatív funkciói Érzelemkifejezés: pl. gyermekrajz Figyelemfelhívás: pl. reklám Valóságábrázolás: pl. igazolványkép Kapcsolatteremtés: pl.egyenruha Esztétikai funkció: művészi festmény

Egy kommunikációs aktust akkor tudunk Egy kommunikációs aktust akkor tudunk helyesen leírni, ha válaszolunk a következő kérdésekre: ki mit mond, milyen csatornán keresztül, kinek, milyen hatással?

Köszönöm a figyelmet!