Népesség és társulás Az ökológia alapjai

Alapfogalmak Faj John Ray (1627-1705) ‘Olyan élőlények közössége, amelyek’: Lényeges külső és belső tulajdonságaikat tekintve megegyeznek Egymással párosodva termékeny ( további szaporodásra képes ! ) utódokat hoznak világra Pl. vaddisznó (sus scrofa) - fajok száma a Földön (10-100 millió?) - eddig leírt: ~1,5 millió

- fajon belül azon egyedek összessége, amelyek Populáció / népesség - fajon belül azon egyedek összessége, amelyek tényleges szaporodási közösségben élnek ( ugyanazon a helyen )

Biocönózis / Társulás / Életközösség - Azonos helyen élő népességek ( populációk ) közössége Pl. Csalánosi Parkerdő

Biogenocönózis - biocönózis ( társulás ) a folyamatosan rá ható abiotikus ( élettelen ) környezeti tényezőkkel együtt = biocönózis + abiotikus tényezők (napfény, hőmérséklet, hőingás, víz, páratartalom, talaj stb.)

Biom / Biomok - nagy területeket ( akár egész földrészeket is ) benépesítő társuláscsoportok Pl. trópusi esőerdő

Biomok

Bioszféra - a Föld élőlényekkel benépesített kérge ( földfelszín + - 10 km ) - Részei: atmoszféra litoszféra hidroszféra + - 10 km

Biotóp / Élőhely - a hely, ahol az életközösség él

Area - valamely faj földrajzi elterjedése

Életközösségek anyag- és energiaforgalma Anyagok állandó körforgása az életközösségekben energia-áramlás csak egyirányú lehet !

TÁPLÁLÉKLÁNCOK a közösség mindegyik populációja a táplálékláncok egy-egy láncszeme a táplálékláncok többfélék lehetnek, de kiinduló tagjuk mindig megegyezik: fotoszintézisre képes növény, vagy annak elhalt részei a populációk a táplálékláncban betöltött szerepük alapján lehetnek: producensek konzumensek reducensek vagy dekomponálók

PRODUCENSEK - TERMELŐK levegőből (CO2) és a talajvízben oldódó szervetlen anyagokból (pl. C, O, H, N, P, K) a Nap sugárzó energiájának felhasználásával szerves anyagokat építenek fel fotoszintézis –fotokémiai folyamat az általuk előállított szervesanyag mennyisége: növényi biomassza  meghatározza a belőle élő állatok számát

KONZUMENSEK - FOGYASZTÓK más élőlények (növények vagy állatok) szerves anyagaiból táplálkozó élőlények növényevők - elsődleges (primer) konzumensek állatevők - másodlagos (szekunder) konzumensek - harmadlagos (tercier) konzumensek csúcsragadozók: azok a ragadozók, amelyeknek a természetben a parazitákon kívül nincsen fogyasztójuk

REDUCENSEK (DEKOMPONÁLÓK) - LEBONTÓK az elpusztult növények és állatok szerves anyagait felhasználó és azokat a komponenseikre bontó, főleg mikro- és makro méretű szervezetek baktériumok gombák az ökoszisztémában lezajló anyagáramlást anyagkörforgásként zárják le A lebontás folyamata: aprózás (talajlakó állatok egy része, makro- és mezofauna) feltárás: humifikáció + mineralizáció (mikroorganizmusok)

producens zöld növények A BIOCÖNÓZIS TÁPLÁLKOZÁSI STRUKTÚRÁJA fényenergia tápanyagok producens zöld növények konzumens növényevők ragadozók csúcsragadozó lebontók hő

A TÁPLÁLÉKPIRAMIS és MENNYISÉGI ÖSSZEFÜGGÉSEI a testnagyság növekszik az egyedszám növekszik

Népességek kölcsönhatása a társulásokban 1. Együttélés: (+;+) Pl. zuzmótelep Élősködés: (+;-) Pl. vérszívó rovarok Zsákmányszerzés (+;-) 4. Asztalközösség (+;0) Pl. oroszlán – zebra Pl. keselyű-oroszlán 5. Versengés (-;-) Pl. kultúrnövény-gyomfajok

Az élőlények környezeti igénye és tűrőképessége Élőlények biotópja környezet élő és élettelen feltételei Környezeti tényezők változása és tűrőképesség tűrőképesség környezeti optimum tartomány Körny.max.pont Körny.min.pont

Környezeti optimum tartomány Tűrőképesség Körny.max.pont Körny.min.pont Környezeti minimum pont: A környezeti tényezők változásának legalsó határa, melyet az élőlény még éppen elvisel. ( Alatta elpusztul. ) Környezeti maximum pont: A környezeti tényezők változásának legfelső határa, melyet az élőlény még éppen elvisel. ( Felette elpusztul. ) Környezeti optimum tartomány: Itt a legkedvezőbbek a feltételek az élőlény számára ! Tűrőképesség: A környezeti minimum- és maximum pontok közötti tartomány Környezeti optimum tartomány

Legfontosabb összefüggések és fogalmak Tág tűrésű Szűk tűrésű Tűrőképesség és area összefüggései

Társulások jellemzői és változásai Fajgazdagság / diverzitás - megmutatja, hogy egy társulást hány faj populációja alkot - legdiverzebb társulások: Trópusi esőerdő Trópusi tengerek korallszigetei

Társulások jellemzői és változásai Szintezettség - társulás függőleges irányú tagolódása

Társulások jellemzői és változásai Mintázat - A társulás vízszintes irányú tagolódása

Társulások jellemzői és változásai Társulások időbeni változásai /a. Aszpektus Társulás pillanatnyi képe, ciklikus változások eredménye ( fajösszetétel általában nem változik )

Társulások jellemzői és változásai Társulások időbeni változásai /b. Szukcesszió - Társulás hosszabb távú és maradandó változása ( fajösszetétel is változik ) Pl. tavak pusztulása: