A KIEGYEZÉS UTÁNI IRODALMI ÉLET Az 1848-49-es forradalom bukása és a kiegyezés utáni (1867) magyar irodalom kettőssége: Útvesztés, tanácstalanság, csalódás, reményvesztettség Hit, bizakodás, a polgári fejlődésbe vetett hit
A kiegyezés utáni irodalmi élet A kiegyezés leoldotta a feudális abszolutizmus bilincseit Nem valósult meg a teljes nemzeti függetlenség Megindult a külföldi tőke beáramlása, a polgárosodás, a kapitalista fejlődés Budapest világvárossá alakult (fejlődő ipar, kibontakozó kereskedelem)
A kiegyezés utáni irodalmi élet A középbirtokosok egy része vagyonvesztett lett (dzsentri osztály) → Kezükben volt az államigazgatás jelentős része Illúzióvesztés (dezillúzió) A kor költőeszményének megváltozása → A költő már nem a romantikus népvezér, hanem magányos töprengő, aki szenved látván embertársai sorsát. (filozofikus, elégikus hangnem.
A kiegyezés utáni irodalmi élet MADÁCH IMRE „A SZTREGOVAI REMETE”