A halálbüntetés funkció - története ➮ a bűn lemosása, a kiengesztelés szankciója, a megbocsáthatatlan bűn büntetése ➮ a hatalom megőrzésének, az ellenállástól való elrettentés eszköze ➮ a bűn általános „egyenértékese” ➮ a konfliktus végleges megoldása
MÉGIS … Pönológiailag „unalmas, - mert egy féle, a múltra történő egyszeri reakció - mert primitív válasz: az élet elvétele, - mert az ember megsemmisítésének legfeljebb elrettentő hatása lehet, - mert nem hoz helyre semmi semmit, s nem javít semmit sem az emberiségen
Emlékezzünk a keletkezés történetére A közösség „halhatatlanságának” szimbóluma A.)A közösségen belüli vétkezőre ➮ kitaszítás a közösségből: - szakrális szankció: engesztelési áldozat - kiűzetés = kiszolgáltatni a természet, a vadállatok és az ellenséges népek pusztító erői számára
Emlékezzünk a keletkezés történetére A közösség „halhatatlanságának” szimbóluma B.) A „független” közösségek közötti harcban: - bosszú - vérbosszú, amely úgy hat mint a természet törvénye nem korlátozható megtorlás-sorozat
A bosszú „államosításának” technikái ➽ talio (tükröző elv) ➽ személyi kompenzáció ➽ vagyoni kompenzáció [„biztosítéka”: a sértő élete] egyéni felelősség
A halálbüntetés intézmény-története 1. ► halálbüntetés végrehajtás formái: a tradicionális korban: • egyszerű (közönséges) • minősített • minősített végrehajtású
A halálbüntetés intézmény-története 2. A büntetés végrehajtói: - a természet erői; - vadállatok; - a közösség: - a tanúk - a sértett - papok - bakó/hóhér
A tradicionális kor sajátosságai ➲ nyílt társadalmi egyenlőtlenség: - immunitás - vérdíj mértéke - a kivégzés „elkerülhetősége” - önkéntes száműzetésbe vonulás - szent zarándoklat
A tradicionális kor halálbüntetés-végrehajtási sajátosságai ➨ az egyeduralom felségjogának szertartásrendjébe illeszkedik; ➨ a bosszú rituális jegyeit használja fel; ➨ rendszertelenségével tartja fenn a rettegést; ➨ mindig a „szegény Bűnös” testén hajtják végre ➨ a bűn jegyeit égeti bele a köztudatba a nyilvános kivégzés révén
Tallózás korok szerint