A makrogazdaság piacai } Fogyasztási javak piaca Tőkejavak piaca Pénzpiac Munkapiac Árupiac

Árupiaci egyensúly lényege: A makrogazdasági kereslet egyenlő az árupiaci kínálattal.

A makrogazdasági árupiaci kereslet A makrogazdasági árupiaci kereslet a javak azon mennyisége, amelyet a gazdasági szereplők adott árszínvonalon vásárolni szeretnének.

A makrogazdasági árupiaci kínálat A makrogazdasági árupiaci kínálat az a termékmennyiség, amelyet a vállalati szektor szereplői adott technológiai kapacitások mellett és adott árszínvonalon hajlandók termelni.

A makrogazdasági és a mikroökonómiai kereslet és kínálat összehasonlítása

A makrogazdasági kereslet függ: A tervezett jövedelemtől, A pénzmennyiségtől, A tervezett jövedelmet és a pénzmennyiséget befolyásoló tényezőktől A tervezett jövedelmet és a pénzmennyiséget befolyásoló tényezők: adók, transzferek, hitelek, stb.

Egyszerűsítő feltevések A pénzmennyiség állandó Az árszínvonal állandó Kétszektoros makrogazdasági modell Kétszektoros makrogazdasági modell: csak háztartási és vállalati szektor működik a gazdaságban.

Kétszektoros makrogazdasági modell C Árupiac I Y SH Háztartás Tőkepiac SV Vállalat W

A makrogazdasági kereslet összetevői Makrogazdasági kereslet = Fogyasztás + Beruházás YD = C+I

A makrogazdasági fogyasztási kereslet Makrogazdasági fogyasztási keresletnek nevezzük a makrogazdasági jövedelemnek azt a részét, amelyet a gazdasági szereplők szükségleteik kielégítésére szándékoznak elkölteni.

A fogyasztási kereslet összetevői Autonóm fogyasztás (c0) Jövedelemtől függő fogyasztás (ĉY)

Autonóm fogyasztás (c0) Autonóm fogyasztásnak (c0) nevezzük a fogyasztási keresletnek azt a részét, amelynek nagysága nem függ a tervezett makrogazdasági jövedelem nagyságától.

Jövedelemtől függő fogyasztás = fogyasztási határhajlandóság • tervezett makrogazdasági jövedelem ĉ • Y

Fogyasztási határhajlandóság A fogyasztási határhajlandóság mérőszám, amely kifejezi, hogy hány egységgel változik a makrogazdasági fogyasztás, ha egységnyivel megváltozik a tervezett makrogazdasági jövedelem.

Makrogazdasági fogyasztási függvény Makrogazdasági fogyasztási függvénynek nevezzük azt az összefüggést, amely a tervezett makrogazdasági jövedelem minden szintjéhez a makrogazdasági fogyasztást rendeli hozzá.

1. Példa. Ábrázolja a táblázatban megadott függvényt!

(175-100)/(100-0)=0,75 C(Y)=100+0,75Y

A makrogazdasági megtakarítás A makrogazdasági megtakarítás a makrojövedelemnek az a része, amelyet a gazdasági szereplők nem költenek el fogyasztásra.

A makrogazdasági megtakarítás összetevői Autonóm megtakarítás (s0) Jövedelemtől függő megtakarítás ŝ•Y

Autonóm megtakarítás Az autonóm megtakarítás a makrogazdasági megtakarításnak az a része, amely nem függ a makrogazdasági jövedelem nagyságától.

Jövedelemtől függő megtakarítás = Megtakarítási határhajlandóság • tervezett makrogazdasági jövedelem ŝ•Y

Megtakarítási határhajlandóság A megtakarítási határhajlandóság mérőszám, amely kifejezi, hogy hány egységgel változik a makrogazdasági megtakarítás, ha egységnyivel megváltozik a tervezett makrogazdasági jövedelem.

Megtakarítási függvény Megtakarítási függvénynek nevezzük azt az összefüggést, amely tervezett makrojövedelem minden szintjéhez a makrogazdasági megtakarítást rendeli hozzá.

Összefüggés a fogyasztás és a megtakarítás között Makrogazdasági jövedelem = Fogyasztás + Megtakarítás Y= C+S Megtakarítás = Makrogazdasági jövedelem – fogyasztás S=Y-C

Ábrázolják a táblázat adatai által megadott függvényeket!

A fogyasztási és megtakarítási függvény fölírása ĉ=(250-175)/(200-100)=0,75 250=C0+0,75*200 (250-0,75*200)= C0 C0=100 C(Y)=100+0,75Y

A fogyasztási és megtakarítási függvény fölírása ŝ=(-75-(-100))/(100-0)=0,25 -75=S0+0,25*100 -75-0,25*100=S0 S0=-100 S(Y)=-100+0,25Y

45o

A fogyasztási és a megtakarítási függvény kapcsolata

A megtakarítási határhajlandóság A megtakarítás és a fogyasztás komplementer viszonya

Az autonóm megtakarítás az autonóm fogyasztás forrása. A negatív megtakarítás, a korábban képzett megtakarítások felhasználása az autonóm fogyasztás finanszírozására.

Beruházás A Beruházás a tőkeállomány pótlása és bővítése.

A beruházás autonóm keresleti tényező, mert független a tervezett makrojövedelemtől és állandó: A beruházási tevékenységben lényegesen nagyobb szerepet játszik az időtényező és a kockázat vállalás, mint a fogyasztásban. A beruházók számára a profit a cél, a makrojövedelem többi összetevője (munkabér, kamat, bérleti díj) számukra költségtényező. A megtakarításból nem lesz automatikusan beruházási kereslet.

A beruházási kereslet függ: A profit kilátásoktól, A kamatlábtól.

A pofitkilátások változásának hatása a beruházási keresletre A javuló profitkilátások hatására nő a beruházási kereslet. A romló profitkilátások hatására csökken a beruházási kereslet. (A beruházás a profitkilátások növekvő függvénye.)

A kamatláb változásának hatása beruházási keresletre A növekvő kamatláb hatására csökken a beruházási kereslet. A csökkenő kamatláb hatására nő a beruházási kereslet. (A beruházás a kamatláb csökkenő függvénye.)

Beruházási függvény I(i) = I0 – ai Beruházási függvénynek nevezzük azt az összefüggést, amely adott profitkilátások mellett, a kamatláb minden szintjéhez a beruházási keresletet rendeli hozzá. I(i) = I0 – ai

Kamatláb (i) Beruházás (I) 400 1 350 2 300 3 250 4 200 5 150 6 100 7 50 8

a=(300-350)/(2-1)=-50 300=I0-50*2 I0=300+50*2=400 I(i)=400-50*i

I0 I1 i0 i1

A beruházás hatása a makrogazdasági árukeresletre

A beruházás hatása a makrogazdasági árukeresletre

A beruházás hatása a makrogazdasági árukeresletre YD C(Y) I0 i0

Egyensúlyi jövedelem Egyensúlyi jövedelemnél a tervezett makrojövedelem (YS) értéke egyenlő a tervezett fogyasztás és a szándékolt beruházás (YD) összegével, azaz egyensúlyi jövedelem esetén megegyezik a megtermelni szándékozott jövedelem (YS) az elkölteni szándékozott jövedelemmel (YD)

Y C(Y) S(Y) I YD 100 300 200 260 400 420 600 580 800 740 1000 900 1200 1060 1400 1220 1600 1380 1800 1540 2000 1700 2200 1860 2400 2020 2600 2180

} } Túlkínálat Túlkereslet Egyensúlyi jövedelem < 300 < 300 C(Y) S(Y) I YD 100 -100 < 300 400 200 260 -60 560 420 -20 720 600 580 20 880 800 740 60 1040 1000 900 < 300 1200 1060 140 1360 1400 1220 180 1520 1600 1380 220 < 300 1680 1800 1540 1840 2000 1700 300 = 300 2200 1860 340 > 300 2160 2400 2020 380 2320 2600 2180 2480 Túlkereslet Egyensúlyi jövedelem } Túlkínálat

Ye Ye YD YD=400+0.8Y C(Y)=100+0.8Y S(Y)=-100+0.2Y Y I0=300 2600 2400 2200 Ye 2000 C(Y)=100+0.8Y 1800 1600 1400 1200 1000 800 600 S(Y)=-100+0.2Y 400 I0=300 200 500 1000 1500 Ye 2000 2500 -200

Egyensúlyi jövedelem YD =100+0,8Y+300 YD=400+0,8Y YS = YD Y=400+0,8Y

Egyensúlyi jövedelem YD =C0 +ĉY+I0 YS = YD Y=C0 +ĉY+I0 Y- ĉ Y=C0 +I0

Kiadási múltiplikátor A kiadási múltiplikátor kifejezi, hogy hány egységgel változik meg az egyensúlyi jövedelem, ha egységnyivel megváltozik valamely autonóm keresleti tényező.

Az egyensúly alapfeltétele Megtermelni szándékozott jövedelem = Elkölteni szándékozott jövedelem YS=YD YS = W +SV = YD = C+I W +SV= C+I W= C+SH C+SH +SV= C+I C+S = C+I S = I Megtakarítás = Beruházás

A makrogazdasági árupiac állapotai Egyensúly, ha S = I Túlkereslet, ha S < I Túlkínálat, ha S > I

Az output készletek változásának szerepe az egyensúly kialakulásában Túlkereslet (Y < YD ) estén a tervezett szint alá csökkennek a raktárkészletek, és ez a vállalati szektort a termelés növelésére ösztönzi. Ha termelést növelik, akkor a makrojövedelem is emelkedik.

Az output készletek változásának szerepe az egyensúly kialakulásában Túlkínálat (Y > YD ) estén a tervezett szint fölé növekednek a raktárkészletek, és ez a vállalati szektort a termelés csökkentésére ösztönzi. Ha a termelést csökkentik, akkor a makrojövedelem is csökken.

A kamatláb változásának hatása az egyensúlyi jövedelemre Ha a kamatláb (i) nő, akkor a beruházás (I) csökken. Ha a beruházás (I) csökken, akkor a makrokereslet (YD) csökken. A makrokereslet (YD) csökkenése az egyensúlyi jövedelem (Ye ) csökkenéséhez vezet. Következtetés: Ha a kamatláb emelkedik, akkor az egyensúlyi jövedelem csökken.

A kamatláb változásának hatása az egyensúlyi jövedelemre Ha a kamatláb (i) csökken, akkor a beruházás (I) nő. Ha a beruházás (I) nő, akkor a makrokereslet (YD) is nő. A makrokereslet (YD) növekedése, a egyensúlyi jövedelem (Ye ) növekedését idézi elő. Következtetés: Ha a kamatláb csökken, akkor az egyensúlyi jövedelem nő.

Ye0 Ye1 YD Y YD=300+0.8Y YD=200+0.8Y C(Y)=100+0.8Y S(Y)=-100+0.2Y I1=200 I0=100 Y Ye0 Ye1

YD YD=250+0.8Y C(Y)=100+0.8Y S(Y)=-100+0.2Y I0=150 Y Ye