Barna varangy Szárazföldön él peterakás vizhez kötött rovarevő

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Kiskunsági Nemzeti Park
Advertisements

Vizeinkben élő gerincesek
A piros fülű ékszerteknős (Pseudemys scripta elegans Wied)
Hortobágyi Nemzeti Park
Víz világnapja 2014.
Hortobágyi Nemzeti Park
Fertő-Hanság Nemzeti Park
Városlakó állatok.
A Hüllők osztálya Készítette: MBI®.
A mosómedve.
A sarkvidéki fagyos területek élővilága
A gerincesek törzse.
Növénytársulásaink - Talajaink
Közép-Európa magashegységeinek élővilága
A parton és partközelben
Az év denevére: ALPESI DENEVÉR (Hypsugo savii).
Macskaféle ragadozók.
Madarak a térségben.
MAGYARORSZÁG LEPKEFAJTÁI
Az Orczy kastély park és a Zagyva-folyó élővilága
A Tisza környékén élő madarak
A Tisza büszkesége A tiszavirág Előadó: Purgel Adrienn 12. C.
Százlábuak.
A rókák és egyben a kutyafélék családjának legkisebb termetű faja.
Macskaféle ragadozók Saját Név.
Készítette: Nagy Zsanett
Készítette: Rácz Imre Vince
Az erdő.
Rovarok a fákon és a fában
NEMZETI TANKÖNYVKIADÓ Panoráma sorozat
Terep- és tájtípusok.
A nyílméregbéka.
Kétéltűek osztálya Készítette: MBI®.
2013. ÉV KÉTÉLTŰJE: A BARNA ÁSÓBÉKA.
Aggteleki Nemzeti Park
Bükki Nemzeti Park.
Az erdő, ami mellett élek
ÉLET A TUNDRÁN.
A Mátra élővilága Kelt:
Az Érmellék Védett Területei
Rippl-Rónai Múzeum Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum.
ŐRSÉG NÖVÉNYVILÁGA Kitti, Anett BIOLÓGIA.
Hortobágyi Nemzeti Park
Aranyos futrinka Fémes aranyzölden csillogó rovarok, férgek csdigák
Fertő-Hanság Nemzeti Park
Állandóan fagyos éghajlat Jegesmedve, borjúfóka, pingvinek
A füves puszták élővilága
Rét állatvilága 2.
Duna-Ipoly Nemzeti park. Kialakulása  A Duna–Ipoly Nemzeti Park (rövidítése: DINP) Magyarország leggazdagabb élővilágú nemzeti parkjainak egyike.  1997-ben.
Készítette: Dulka Rebeka Zsuzsanna.  Alkonyattájt a vízpartok sajátos hangulatát a békakoncert adja  A békák gerinces állatok, kétéltűek  Szaporodásuk.
A mohák sokfélesége készítette: Dr. Papp Beáta Magyar Természettudományi Múzeum Kropog Erzsébet ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola és.
Bükki Nemzeti Park.
Százlábúak,rákok és pókszabásúak
Hazai halaink KÉSZÍTETTE: Laukó Emese 3.c.
Baromfiudvar lakói.
Rovarok a vízben, vízparton
Készítette: Tremmel Máté
Rétek állatvilága 1..
A sivatagok élővilága.
Csodálatos madárvilág
RÉTEK, LEGELŐK, MEZŐK.
15. lecke A puhatestűek és a gyűrűsférgek
Foltos szalamandra Felső és bal alsó képek: Halak, Kétéltűek, Hüllők CD, Kossuth Kiadó és Com-Com Bt. Jobb alsó kép: Internet.
Aggteleki Nemzeti Park
R: Lábatlan kétéltűek Mexikói gilisztagőte
Készítette: SZALKAI ATTILA 3.C.
MAGYARORSZÁG NEMZETI PARKJAI
Kétéltűek osztálya.
RÉTEK, LEGELŐK, MEZŐK. R ÉTEK sík  Hazánkban nagy kiterjedésű rétek találhatók, főleg a sík vidékeken.  A rétek élővilága több fényhez jut, mint az.
Az év növényei, állatai – 2019
Előadás másolata:

Barna varangy Szárazföldön él peterakás vizhez kötött rovarevő éjszaka vadászik

Barna ásóbéka Pupilla függőleges éjszakai ragadozó mindenhol előford síkvidéken főleg laza szerkezetű talajba ássa be magát

Erdei sikló domb- és hegyvidéki erdőségek ragadozó táplálékát rágcsálók, cickányok, illetve madarak, tojások és fiókáik képezik. Mérge nincs,

Foltos szalamandra Bőrmirigyei mérget termelnek vizes helyet kedveli patakok mentél él, vadészik rovarok, csigák párzása vízhez kötött nőstény testében fejlődnek ki a lárvák

Fürge gyík Erdõk és utak szélén, elhagyott kõbányákban magas füvű, nedvesebb területeket hímek oldala és lábai fűzöldek nőstényekéi azonban világosbarna

Gyepi béka Dunántúl Soproni hg Kőszegi hg Nedves erdők, mocsarak Színezete rendkívül változó Férgeket, csigákat, rovarokat fogyaszt

Homoki gyík Homokos területek Duna-Tisza közén Szeged környékén pókokat, lepkéket, egyenesszárnyúakat eszik

Kárpáti kék meztelen csiga avarlakó a védett kárpáti kék meztelencsiga, amely nálunk csak a Bükkben és a Zemplénben él. Gombán és növényeken él

Lábatlan gyík domb- és hegyvidékeken erdőkben, bozótosokban és erdei kaszálóréteken fő tápláléka a földigiliszta és a meztelen csiga. Védekezésként képes a farkát ledobni, és később újat növeszteni helyette.

Mocsári teknős Balaton Álló v. lassan folyó vizek egyetlen őshonos teknősféle algákat bogarakat békákat halakat eszik

Mocsári béka Mocsárban él rovarokat, férgeket eszik hím párzáskor kékes színű, amúgy barna színű hím tálen iszapban, nőstény üregekben él

Pettyes gőte sík területeken gyakori, de a domb- és hegyvidékeken is elterjedt Lomberdőkben, parkokban és réteken él, települések közelében is megtaláljuk. A nyílt vízfelületeket szereti.

F Pannon gyík (Magyar gyík)‏ foltszerűen elszigeteltek, a Pilisben, a Budai-hegységben téli álom napos száraz hely

F Parlagi vipera (Rákosi vipera)‏ réteken, legelőkön 6-14 eleven utódot hozva világra felnőtt emberre gyakorlatilag veszélytelen Kiskunság, Hanság

Tarajos gőte Közép eu-i faj alpokban hegységekben fordul elő legyen tiszta friss víz bakonyban, bükkben tavasszal jelennek meg rovar, csigák, lárvák

Zöld gyík Erdőszéleket sziklás területeket, nedves kaszálókat hím emellett nászidőszakban szája körül és a torkán látványos kék színezetet kap.

Zöld varangy Közép-keleteu-ban elő síkvidéken található meg

Zöld levelibéka Kis termetű lombok között él, rejtőzködik ujjai végén tapadókorongok vadászik legyek, pókok

Vöröshasú unka Vizekben él mirigyei mérget termelnek férgeket, csigékat eszik

Vízisikló lassabb folyóvizek, tavak, holtágak, mocsarak mellett él, de kavicsbányákban, lápokban

Fali gyík ízeltlábúakkal és kisebb férgekkel táplálkozik. széles körben elterjedt kannibalizmusra jellemző Fali gyík

Kecskebéka álló- és folyóvizeiben. nagy változatosságot mutat színezetét és mintázatát tekintve akár 1 méteres ugrásokkal közlekedik hosszú nyelvével ragadja meg különféle ízeltlábúak, elsősorban repülő rovarok közül kikerülő áldozatát.