Készítő: Ott András Témakör: Ásvány és kőzettan Magmás kőzetek Készítő: Ott András Témakör: Ásvány és kőzettan

Képződésük A Föld belsőbb öveiben, nagyon magas nyomáson és hőmérsékleten képződnek. Amikor a magma egyre feljebb jut, kikristályosodik, több szakaszban kőzetek képződnek. A felszínrekerült magmát lávának hívjuk.

A megszilárdulás helye szerint megkülönböztetünk: Mélységi magmás kőzeteket, amelyek 15-20 km mélyen képződnek például: gránit, diorit. Kismélységi kőzeteket, ezek olyan 2-5 km mélyen képződnek mint például a gabbró. Az effuzív vagy vulkáni kőzetek kis mélységben maximum 500 méter mélyen, vagy akár a felszínen láva formájában kristályosodnak ki.Ilyenek mint az andezit, riolit, dácit.

Kristályosodás szakaszai Élőkristályosodás:a magma korai kristályosodási termékei a nehézségi erő hatására az olvadék aljára süllyednek. Főkristályosodás: a hőmérséklet további csökkenésével jön létre a kőzetek döntő része. Utókristályosodás: az oldhatatlan gázok feldúsulnak.

Magma vagy láva tulajdonságai és típusai Bazaltos: olyan 1000-1200 Celsiusfok hőmérsékletű alacsony gáztartalommal, 45-55 %-ban szilíciumból áll de gyakori benne a vas, magnézium, kálcium. Andezites: 800-1000 Celsiusfok hőmérsékletű, a szilíciumtartalma már 55-65 % a többi elem (Fe,Mg) aránya már kisebb, a gáztartalma viszont nagyobb. Riolitos: olyan 600-800 fokos, nagy gáztartalmú, nagyrész szilíciumból áll, olyan 65-75 százalékban.A többi elem kis mennyiségben van jelen benne.

Magmás kőzetek ásványos összetétele Minél feljebb jön a magma, a fokozatosan kikristályosodó kőzetek viszkozitása egyre nő. A kőzetek színe viszont egyre sötétebb lesz, például a riolit világosszürke, a felszínen kristályosodó bazalt már sötét színű. A szilíciumtartalom fokozatosan nő (lásd előző dia). Ezek a tulajdonságok esetenként változnak és nem feltétlenül igazak mindig.

Riolit A riolit egy magas szilícium-oxid tartalmú mélységi magmás kőzet. Mindig tartalmaz kvarcot. Legfontosabb típusai az obszidián és a perlit. Magyarországon főleg a Zempléni-hegységben fordul elő.

Gránit A leggyakoribb mélységi magmás kőzet. Kevesebb kvarcot tartalmazó változata granoszienit. Fontos még a döntően földpátokból álló szienit. Ismert még a plagiogránit is. A szemcsék mérete ált. durva de gyakran használják például sírköveknél. Magyarországon a Mórányi-rög a legjelentősebb példánya.

Andezit Az andezit egy közepes szilíciumtartalmú vulkanikus kőzet. Nagymélységi változata a diorit, a kismélységi a dioritpofir. Magyarországon az Északi-középhegységben gyakori.

Gabbró Akkor keletkezik ha a bazaltos összetételű láva megreked a mélyben és ott kristályosodik ki. Az óceáni kéreg alsó része főleg ebből áll. Fő ásványai a piroxének és a plagioklászok és az olivin meg a amfiból. Magyarországon nagyobb mennyiségben Szarvaskőn van.

Bazalt A leggyakoribb kiömléses kőzetfajta (láva). Rendkívül hígan folyik és gyorsan lehűl ezért nagy felületű lávatakarót alkot. Kőzetalkotó ásványai az olivin, piroxének, plagioklászok. A Badacsonyban gyakori.

Jelentőségük A földkéreg 94-95 %-át alkotják. A hegységekben és a tengeri kőzetlemezekben a legnagyobb az arányuk. Természetesen állandó kapcsolatban körforgásban van az átalakulásuk és a képződésük.