MODERN GAZDASÁGI RENDSZEREK ÖSSZEHASONLÍTÁSA 3-4. ÁVF 2006. ősz Csillik Péter

3. BEVEZETÉS MIT VIZSGÁL AZ ÖSSZEHASONLÍTÓ GAZDASÁGTAN ? Nem mennyiségi kritériumokat, Valós gazdaságok jelenségeit társadalomba ágyazottan, Gazdaság intézményi keretét Társadalmi magatartásminták, Kulturális és mentális modellek

RENDSZER, GAZDASÁGI RENDSZER Társadalom működésének leírása → társadalom intézményeinek vizsgálata adott szempontból (alrendszerek) Kapitalizmus → gazdasági rendszer önállósulása Gazdasági tevékenység Formális Szubsztantív Rendszer Két dimenzió: *ami szerveződik, *ahogyan kapcsolódnak egymáshoz a komponensek

Kuznetz: olyan „objektumok, eszmék vagy tevékenységek „ együttese, amelyeket az „interakció vagy a kölcsönös függőség bizonyos szabályszerű formája fog egységbe” Koopmans és Montias: *résztvevők (egyén vagy csoport) *interakciók (egyik cselekvése befolyásolja a többieket) utasítások és szabályok kormányozzák

Gazdasági rendszer Olyan szervezetek interakciója, amelyek résztvevői: a szabályoknak és utasításoknak megfelelően az anyagi javak és szolgáltatások termelésével, elosztásával és felhasználásával foglalkoznak Közösség meghatározza: Mit kell termelni? Hogyan kell termelni? Jövedelmek elosztása és újraelosztása

RENDSZEREK ÖSSZE- HASONLÍTÁSÁNAK ALAPJAI Milyen tényezők befolyásolják, határozzák meg karakterét? Hogyan működik? Milyen mértékben és jelleggel avatkozik be az állam? Milyen a teljesítménye?

1.) Befolyásoló tényezők 1.1 Gazdasági fejlettség 1.2 Társadalmi és kulturális tényezők társadalmi rétegződés társadalom szokásai, tradíciói, értékei és hiedelmei (ideológia) 1.3 Környezet természeti környezet más gazdasági rendszerekkel való érintkezés

2.) Gazdasági rendszerek jellege és működése 2.1 Társadalmi preferenciafüggvény egyéni preferenciák kifejeződése piacon (fogyasztói szuverenitás) politikai folyamatokon keresztül (szavazással) uralkodó csoportok preferenciái 2.2 Intézmények és eszközök (termelés és elosztás igazgatása) pld. vállalatok, piac, háztartások, termelési eszközök tulajdonjoga állam módszerei szociális céljainak elérésére (beavatkozás)

2.) Gazdasági rendszerek jellege és működése 2.3 Erőforrás-allokáció és jövedelemelosztás módjai centralizáció vagy decentralizáció (döntéshozatal helye és információáramlás) utasítás vagy csere (fizikai egységek, adminisztratív vagy pénzáramlások és piaci árak) tervezés vagy piac (állam mennyire avatkozik bele)

3.)Gazdasági rendszerek teljesítménye kibocsátás, hatékonyság, stabilitás, egyenlőség, fizetési mérleg, egyén gazdasági biztonsága, alkalmazkodóképesség stb.

INTÉZMÉNY Emberek magatartását befolyásoló szabályok Hogyan tudnak együttműködni? Hogyan valósul meg a koordináció? Posztmodern társadalomban (egyén a közösség része) Kapitalizmusban (árszabályozó PIAC) → miért kooperálnak?

A GAZDASÁG LEGFONTOSABB INTÉZMÉNYEI Tulajdon + gazdasági tevékenységet koordináló intézmények 1. Tulajdon Tulajdonviszonyok: emberek közötti viszonyok, amelyek a szűkösen rendelkezésre álló javakhoz való hozzájutást szabályozzák Tulajdonosi jogosítványok: Vagyontárgy használatának joga, Vagyontárgyból származó hasznok elsajátításának joga, Vagyontárgy formájának és tartalmának megváltoztatására irányuló jog, Előbbi jogok elidegenítésének joga.

Tulajdon jellemzői: Kizárólagosság, Átruházhatóság, Alkotmányos garancia, Kizárás joga, Modern magántulajdon + köztulajdon

2. Koordináló intézmények gazdasági folyamatok → reál szféra és szabályozási szféra koordinációja (allokáció+szabályozás) gazdasági szereplők közötti koordináció módjai: piaci bürokratikus (állam)

Hogyan képes a piac a gazdasági koordinációra? Hogyan képes az állam a gazdasági koordinációra? -erőszakos koordináció, -a köz érdekeit magára vállalja, -társadalmi ellenőrzés az egyén felett.

PIACI: BÜROKRATIKUS: JOGILAG EGYENRANGÚ FELEK, PÉNZBELI NYERESÉG ELÉRÉSE MOTIVÁLJA, MONETIZÁLT GAZDASÁGI ÜGYLETEK, PIAC KÖZVETÍTI AZ INFORMÁCIÓKAT. BÜROKRATIKUS: ALÁ/FELÉ RENDELTSÉG, INTÉZMÉNYESÍ-TETT KÉNYSZER (JOGI SZANKCIÓK), NEM FELTÉTLENÜL FEJEZŐDNEK KI PÉNZBEN, KÖZPONTI TERVEZŐ SZERVEZET ÖSSZEGZI ÉS HASZNOSÍTJA AZ INFORMÁCIÓKAT.

GAZDASÁGI RENDSZEREK → TULAJDON-FORMA BÜROKRATIKUS KOORDINÁCIÓ PIACI KOORDINÁCIÓ MAGÁN-TULAJDON KAPITALISTA PIAC-GAZDASÁG ÁLLAMI TULAJDON ÁLLAM-SZOCIALISTA TERVGAZDASÁG

A MODERN KAPITALIZMUS I. Történeti változás sajátosságai Magántulajdon evolúciója korai kapitalista vállalat: családi VÁLLALKOZÁS (tulajdonos maga gyakorolja tulajdonosi jogokat + korlátlan felelősség) Nehéz társat találni korlátlan felelősség esetén, megoldás rt Tranzakciós költség a menedzser ellenőrzése, tulajdon és ellenőrzés szétválása, vagyonnövekedés vs. eszköznövekedés 20. század: tömegtermelés, Rt Skálahozadékkal csökkenő transzformációs költség, ellenőrzés tranzakciós költségében segít három piac: tőke, termék és menedzserpiac (döntési jogkörök átruházása + csak részvényei mértékében felel + tulajdonosi jogcímeket piacosítja)

2.) Állami szektor piaci kudarcok kormányzati kudarcok puha költségvetés mellett eszközt gyűjt a menedzser, míg állam veszteséget finanszíroz állami kiadások növekedését okozó tényezők

2.1 Gazdasági magyarázatok KERESLETI OLDALI Infrastrukturális beruházások, Közjavak iránti igény, Wagner-törvény, Ellen Wagner-törvény. KÍNÁLATI OLDALI Eltérő termelékenység Baumol hatás

2.2 Politikai magyarázatok KERESLETI OLDALI Bürokrácia elmélet Pártverseny Fiskális illúzió Érdekcsoportok Választási és pártrendszerek Pártpolitikai hipotézis (bal esetén több a kiadás)

2.2 Politikai magyarázatok KÍNÁLATI OLDALI Államigazgatás stratégiai helyzete Bürokrácia önmozgása

2.3 Egyéb tényezők világpiac hatása, adórendszer, centralizmus/föderalizmus 2.4 Keynesiánus beavatkozás intézményesülése Keynesianizmus a tömegtermelésre és tömegfogyasztásra szerveződő gazdaság szabályozó mechanizmusa, stabil makrófeltételek mellett több a nagyvállalatok nyeresége, állami keresletösztönzés deficitfinanszírozással, .

technológiai fejlődés, tömegtermelés, bérek növekedése, inflációs nyomás, béralkuk kialakulása, kereslet szinten tartása állami beavatkozással Munkás-farmer koalició a tőke ellensúlyozására, lazább kiválasztással kreatív hivatalnokok kerülnek elő 70-es évek konzervatív győzelem, piaci önszabályozás kerül előtérbe, a tömegtermelés került válságba Okt 19-ei óra innét indul

II. Történeti típusok korai piacgazdaság (szabadversenyes), állam mint éjjeliőr modern piacgazdaság (vegyes gazdaság, állami beavatkozással) PIAC ÁLTAL VEZÉRELT mikrogazdasági folyamatokba nem avatkozik be az állam, tőkefelhalmozás vállalatok belső felhalmozásán alapul, tőkepiac jelentős súlya, állam és pénzügyi rendszer között kölcsönös korlátozások, ÁLLAM ÁLTAL VEZÉRELT állam beavatkozik a mikrogazdasági folyamatokba, tőkepiac szerepe kisebb, állam és bankok szerepe nagy, erőforrás allokációban állam nagy szerepe, bankok részleges/teljes állami tulajdonlása, vállalatok rászorulnak a banki forrásokra. KORPORATÍV

TÁRGYALÁSOS (NEOKORPORATÍV) gazdasági szereplők érdekszervezetei közötti alkuk, állam nem autonóm szereplő, állami beavatkozás ellensúlyozza piaci hatásokat, ↓ demokratikus korporatizmus szociális partnerség ideológiája, gazdasági érdekcsoportok centralizált és koncentrált rendszere, politikai szereplők közötti politikai alkuk ↓ ↓ szociális liberális korporatizmus

Decentralizált, gyenge Centralizált, erős állam állami kompenzáció Liberális Szociális Társadalmi koalíció tőke Nemzetközi, erős Nemzeti, gyenge szakszervezet Decentralizált, gyenge Centralizált, erős állam Globális alkalmazkodás, magán kompenzáció állami kompenzáció Politikai intézmény szerkezet Kevésbé centralizált centralizált folyamat széles Szűk, beruházás és foglalkoztatás alku kétoldalú háromoldalú Politikai következmény Szűkíti a politikai egyenlőtlenséget

ELTÉRŐ TÍPUSOK TÖRTÉNETI KIALAKULÁSA KORAI IPAROSÍTÁS MODELLJE (piac által vezérelt gazdaság) kiegyensúlyozott gazdasági növekedés, gyenge feudális arisztokrácia és abszolutista állam, korán parlamentáris politikai rendszer, mezőgazdaság üzleti alapon való megszervezése, vállalkozások viszonylag kis mérete, alacsony ipari koncentráció, fogyasztási javakat gyártó ágazatok túlsúlya, állam passzív gazdasági szerepe, decentralizált munkásmozgalom, vállalatok meghatározó szerepe iparosításban, szervezeti decentralizáltság fenntartása, választójog korai kiterjesztése.

MEGKÉSETT IPAROSÍTÁS (állam által vezérelt gazdaság) robbanásszerű gazdasági növekedés, erős feudális arisztokrácia és abszolutista állam, autoritariánus politikai rendszer, állam jelentős gazdasági szerepvállalása, vállalkozások viszonylag nagy mérete, magas ipari koncentráció, nehézipar túlsúlya, állam aktív szerepe a gazdaságban, centralizált, politikai pártokhoz kötődő munkásmozgalom, tőkefelhalmozásban meghatározó szerepe van a bankoknak, vállalkozók centralizált szervezetének kialakulása, felülről kiinduló politikai változások.

NEOKORPORATÍV gyenge földbirtokos arisztokrácia, 1930-1940-es évek válsága folytán új társadalmi koalíciók kialakítása, gyenge konzervatív jobboldal, kis országok nyitottsága. KIVÉTELEK -Ausztria: erős feudalista arisztokrácia, gyenge városi érdekek, egységes politikai jobboldal, militáns munkásmozgalom, iparosítás védővámok falai között. -Németország: erős feudalizmus, burzsoázia és junkerek konzervatív koalíciója

Felkészülés házi dolgozatra 1. Terjedelem: 10-15 oldal egyedül vagy 20 oldal kettesben Határidő: december 1 Feltétel: sikeres zh dolgozat Néhány túl általános cím: Kína gazdasági fejlődése India szoftver ipara Törökország EU-s csatlakozása Észak és Dél Amerika összehasonlítása

Felkészülés házi dolgozatra 2. Pontosan mit akar megválaszolni? Megválaszolható kérdést tartalmazó cím: Magyar nagyüzemi (növénytermesztés) mezőgazdaság szervezeti keretei 1989 előtt és után Alkérdés: Tsz-ek nélkül traktort és más nagy-értékű munkagépeket szerezni milyen új intézményi keretekben lehet? Forrás: AKI Agrárgazdaságkutató Intézet kiadványai Miért sikeres az indiai szoftveripar? Miért nem mondott csődöt a szocializmus Kínában? Összebékíthetők-e a nyugati és iszlám civilizáció?

Felkészülés házi dolgozatra 3. Anyaggyűjtés: Érdemes megnézni a KSz-t, polcon 30 évfolyam KSZ az interneten, Külgazdaság tartalomjegyzéke Szabadkeresés Google, SPECIÁLIS KERESÉS szűkítő szavak: NBER, SSRN, EDU, WORKING PAPERS