A VÍZ

Az ivóvíz A víz mindenkori minőségét, értékmérő tulajdonságait a környezet alakítja. Az esővíz már az atmoszférában felvehet bizonyos - nem egyszer káros - anyagokat. A talajra hullva újabb anyagokkal, ásványi anyagokkal keveredhet. Ahány vidék, annyiféle víz lehetséges. Az ivóvíz további változásokon megy keresztül, hiszen kezelni, fertőtleníteni kell, melynek során újabb anyagokkal „dúsulhat”, a vezetékből is kioldódhatnak különféle anyagok, ezért, aztán amire a fogyasztóhoz ér, már esetleg klór, réz, ólom vagy cink lehet benne. Ezért a hálózati ivóvíznek is megvannak a jellemzői. Most is érvényes az, hogy ahány ivóvíz, annyiféle. Az akváriumban is tanúi lehetünk a változásoknak, hiszen ott folyamatosan biológiai- és kémiai folyamatok zajlanak. Annak érdekében, hogy a halak és a vízinövények kifogástalanul éljenek, természetes körülményeket kell biztosítani az akváriumban is. A megfelelő biológiai egyensúly megteremtésében döntő szerepe van a víz mindenkori állapotának, minőségének. A víz legfontosabb kémiai jellemzői időről időre ellenőrizhetők a szaküzletekben beszerezhető reagensekkel, és tesztkészletekkel.

Alapvető tudnivalók Név: VÍZ (HIDROGÉN-OXID) Kémia jele: H2O Anyagszerkezet: - Atomszerkezet: H: 1 p+, 1 e–, 0 n0, 1 e–-héj, 1 külső e– O: 8 p+, 8 e–, 8 n, 2 e–-héj, 6 külső e– — Halmazszerkezet:3 atomos, poláris kovalens kötésű molekula. A molekula szerkezete dipólus A vízkeménység A víz u.n. „összkeménységét” a különféle kalcium és magnézium sók okozzák. Attól függően, hogy a nevezett ásványi sókból mennyi van jelen, kemény, közepesen kemény vagy lágy vízről beszélünk. A víz mindenkori keménysége alapvetően befolyásolja a növények és a halak élet körülményeit. A legtöbb díszhal olyan vízben érzi jól magát, melynek keménysége 6° és 16° dH között van (°dH: Grad Deutscher Hárte = német keménységi fok). A víz keménység szerinti osztályozása (°d)     0-4 nagyon lágy víz     4-8 lágy víz   8-18 közepesen kemény víz 18-30 kemény víz 30- felett nagyon kemény víz

Előfordulása, előállítása, felhasználása A víz a Föld felületén megtalálható egyik leggyakoribb anyag, a földi élet alapja. A Föld felületének 71%-át víz borítja, ennek kb. 2,5%-a édesvíz, a többi sós víz, melyek a tengerekben, illetve óceánokban helyezkednek el. Az édesvízkészlet gleccserek és állandó hótakaró formájában található részét nem számítva, az édesvíz 98%-a felszín alatti víz, ezért különösen fontos a felszín alatti vizek védelme. Magyarország ivóvízellátásának több mint 95%-a felszín alatti vizeken alapszik. Kanada rendelkezik a legnagyobb édesvíz tartalékokkal, a források 25%-ával. ELŐÁLLÍTÁS: a.: Laboratóriumban hidrogén égetésével állítják elő: 2 H2 + O2 ® 2 H2O b.: Az ipar számára szükséges vizet a tengerekből, folyókból, tavakból nyerik, vagy kutakat fúrnak.

A víz kémhatása A kémhatás (a pH érték) A víz kémhatása mindig a savak ill. a lúgok jelenlététől függ, ennek alapján állapítják meg az u.n. pH értéket. Ha valamely víz pH 7,0 értékű, akkor semleges kémhatású, tehát nem savas és nem lúgos. Ebben az esetben teljes egyensúlyban van a kémhatás. Ezzel szemben, ha savak vannak jelen, akkor csökken, ha viszont lúgok találhatók, akkor emelkedik a pH érték. A pH érteket hetente legalább egy alkalommal célszerű megmérni. Az akváriumi halak többsége jól érzi magát azokban a vizekben, amelynek pH értéke 6.5 és 8,5 között található. A trópusi „fekete vizekből" származó halfajok különösen jól érzik magukat a lágy és a 6,0 -7,0 pH értékű, tehát kissé savanyú vizekben. Ezzel szemben a kelet-afrikai díszsügérek a keményebb és a 7,5-8,5 pH értékű, tehát az enyhén lúgos vizekben érzik kedvezően magukat. A kémhatás (a pH érték) attól függ, hogy milyen az akvárium vízében a karbonát-keménység, valamint a széndioxid-tartalom (C02). Mihelyt megváltozik a karbonát-keménység vagy a széndioxid-tartalom, úgy nyomban megváltozik a kémhatás is Az enyhén savanyú és lágy vízben a kényes halak és növények egyaránt jól érzik magukat, fejlődésük is erőteljesebb lesz. A díszsügérek és társaik a közepesen kemény, 10-15° dH értékü és kissé lúgos, 7,5-8,5 pH értékű vizet kedvelik.

Kémiai tulajdonságai A víz összetétele H2O. Mivel a természetben a hidrogénnek három (1H, 2H, 3H ), az oxigénnek hat (14O,  15O,  16O,  17O,  18O,  19O) izotópja létezik, elvileg 36 víz molekula szerkezet létezhet, amelyből 9 képez stabil nuklidet. Ezek a természetben kisebb-nagyobb mennyiségben fordulnak elő. Legnagyobb mennyiségben a H2O (99,73 mol %) , ezt követi a nehézvíz (D2O).

Fizikai tulajdonságai •a víz sűrűsége 3,98 C fok hőmérsékletnél a legnagyobb (1000 kg/m3) •a víz fajhője 180 C fok hőmérsékleten 4189 J/kg. A víz fajhője (K0), nagyságrenddel nagyobb, mint bármely egyéb anyagé, ezért alkalmas hő közvetítő és  hűtőközeg céljára. •viszkozitása a hőmérséklet növekedésével csökken, •halmazállapot változáskor hő felvétel illetve leadás szükséges, •helyzeti energiája (duzzasztáskor) jó hatásfokkal alakítható át elektromos energiává (turbina, generátor) •forráspontja 101,325 kPa nyomáson 100 C fok, •fagyáskor térfogata 9,2 %-al nő .Színtelen, szagtalan, íztelen folyadék. Sűrűsége 1 g/cm3 olvadáspont 100°C, fagyáspont 0°C

Tudtad-e? Hogy a Föld felszínének 3/4-ét víz borítja, az emberi test tömegének átlagosan 60%-át teszi ki, így az élet elengedhetetlenül fontos részét képezi? Hogy egy átlagos ember naponta 119 liter vizet használ el? Hogy a világon naponta kb. 8 milliárd m3 ivóvíz fogy el? Hogy a szervezetünkben lévő kb. 13 milliárd sejt, úgymond vízbe-ágyazva dolgozik?

„A víz nélkülözhetetlen az emberiség számára"