Magyarország vasúthálózata a kezdetektől 1914-ig Készítette: Bánszki Mónika II. Évfolyam Földrajz Bsc.
Tartalom A magyar vasúthálózat kialakulásának alapjai - célok - feltételek - vezéralakok A vasúthálózat fejlődésének okai A vasúthálózat fejlődésének eredményei
A vasúthálózat kialakulásának alapjai Reformkor: cél az ország térszerkezetének modernizációja Kulturális, gazdasági és politikai fejlesztések megvalósítása Kedvező földrajzi adottságok: domborzat, nyersanyagforrás Gróf Széchényi István közlekedésfejlesztési tervei
Gróf Széchenyi István elképzelései 1848-tól a Közlekedés- és Közmunkaügyi Minisztérium vezetője 1848-ban megjelenik a „Javaslat a magyar közlekedési ügy rendezéséről” Centrális vasútrendszer: Pest- Buda (Bécs ellenpólusa) 1832/36. évi XXV. Tc. az első magyar vasúti törvény
Első modern gőzvontatású pálya: 1846. július 15. Pest- Vác között 1846. Pest- Vác megnyitó Röviddel ezután Pest Szolnok vasútvonal Forrás: Száray Miklós: Forrásközpontú történelem III.
A vasúthálózat további fejlődésének okai Világviszonylatban is jelentős méretű fejlődés A szolgáltatási rendszerek folyamatos kiépülése A vasipar növekedése Az állam megjelenése a vasúti hálózatban államosítás, új vonalak, pályaudvarok építése 1868. Mikó Imre miniszter tervei alapján létrejön a Magyar Királyi Államvasutak
A vasúthálózat fejlődésének eredménye Kezdeti fő funkció: áruszállítás- agráráru az alföldi nagyvárosok fontos állomás Debrecen, Nagyvárad, Szeged, Temesvár) Ipari nyersanyagok, nehézipari áruk felgyorsítják a vasutak kiépítését A települések hierarchikus fejlődése Kialakul a személyszállítás
Magyarország vasúthálózatának fejlődése 1885
Magyarország vasúthálózata 1914-ben
Felhasznált források: - Prof. Dr. Süli- Zakar István: A területfejlesztés alapjai II. - Száray Miklós: Forrásközpontú történelem III. - Magyarország alaptörvénye: A köznépnek 38. cikk (1)