A család a globalizált világban

A család fogalma Családszociológia: A család a társadalom egy részrendszere. Mint minden rendszernek a családnak is vannak elemei, ezek a családtagok, vagyis egymással meghatározott kapcsolatban álló egyének. A család alkotmányi fogalma: "A családi kapcsolat alapja a házasság, illetve a szülő-gyermek viszony„ Katolikus egyház: A család nem csupán jogi, szociális és gazdasági egység, hanem a szeretet és szolidaritás közössége, amely alkalmas a kulturális, etikai és vallási értékek átadására, mely nélkülözhetetlen a családnak és az egész társadalomnak a jólétéhez és fejlődéséhez.

Történeti áttekintés 1. A természeti népek családformái: A család szerkezete a létfeltételekhez kötött A család nem különül el élesen a törzstől nyitottabb család 2. Az európai feudalizmus családmodellje A család zárt egység Fontos a származás A család termelési-fogyasztási egység Jellemző a nagycsalád (generációk együttélése) Jellemzően stabil házasságok.

3. Kapitalizálódás: A származás helyett az egyén gazdasági ereje a fontos. A termelés kikerül a családi keretek közül, így már csak fogyasztási egység lesz a család. A nők emancipációja és munkába állása is változást hoz. Az urbanizáció erősíti a család zártságát. A polgári típusu család kevésbé stabil.

A család helyzete a globalizált világban A legtöbb vélemény szerint napjainkban a család válságban van, amelynek legjellemzőbb tünete a válások magas száma. Egyes vélemények szerint a házasságok régen sem voltak jobbak, viszont akkoriban a válás szinte lehetetlen volt. Jelenleg a válások aránya folyamatosan nő

Az Európai Únió statisztikái 2 tendenciát mutatnak: A gazdasági fejlődés és a globalizáció nem kedvez a házassági kapcsolatoknak. Amellett, hogy csökken a házasságkötések száma, egyre gyakoribb a válás. A házasság népszerűtlenné válása nem jár együtt a születésszám azonos mértékű csökkenésével. Ennek oka a házasságon kívüli születések számának növekedése.

Teljes válási arányszámok Európa egyes országaiban, 1990, 1995, 2000, 2004

A válások okai A válások számos okra vezethetők vissza, az egyik ilyen ok, az utóbbi évtizedekben jelentkező gazdasági átalakulás. A tervgazdaságot felváltotta a piacgazdaság, ennek következtében a társadalmi résztvevők számára a pénz és a vagyon lett meghatározó. A gazdasági átalakulás egyrészt magával hozta a munkanélküliséget, így az elszegényedő családokban a jövedelem csökkenése fő vitapont lett, ami gyakran váláshoz vezetett. Míg a gazdaságilag erősödő családoknál, a növekvő jövedelem felhasználásának módja okozza a feszültséget, mely szintén váláshoz vezethet.

A házasodási hajlandóság változása A családalapítást sokáig a fiatalkori házasságkötés és a korai anyaság jellemezte. Napjainkban kitolódott a házasodási életkor Okai: A nők iskolai végzettségének emelkedése A fiatalok, gyakran több szakterületet is kitanulnak, ezáltal növekszik az iskolában töltött évek száma, ami miatt munkába állás kitolódik. Gazdasági jellegű okok: -- a gazdagabb rétegek nem szorulnak rá a házasság nyujtotta anyagi biztonságra -- az elszegényedő rétegek esetében a munkanélküliség miatt tolódik a családalapítás a bizonytalan jövőbe. A házasságok népszerűtlensége összefügg azzal, hogy az élettársi kapcsolatok társadalmilag elfogadottabbá váltak.

Házasságkötés nélküli együttélési formák Élettársi kapcsolatok fokozott terjedése Növekszik a társadalmi elfogadottsága Leginkább a skandináv országokban terjedt el az 1998-as statisztika szerint: Svédország 54%, Norvégia 49%. Izlandon a gyerekek 2/3-a házasságon kívül születik . A déli tagállamokban ez az arány jóval kisebb: Görögország 4%, Olaszország 9%, Horvátország 7%, Lengyelország 11%. Magyarországon a 60-as években ez az arány 5-6% volt, ami 1999-re 28%-ra növekedett, majd 2012-re elérte a 44,5%-ot.

A gyermekvállalási kedv csökkenése A fiatalok gondolkodásmódjának megváltozása miatt, a gyermekvállalást más elsődleges célok előzik meg. Manapság a gyermekvállalást leginkább közgazdasági szempontok határozzák meg. Folyamatosan csökken az abortuszok száma (kivétel a 25-29 éves korosztály)

Az európai országokban az említett okokból kifolyólag folyamatosan csökken a népesség. A probléma megoldása végett, a családpolitikák arra törekszenek, hogy támogassák a családot és ösztönözzék a gyermekvállalást. Ezzel szemben Kínában a gyermekszületések visszaszorítására törekednek a túlnépesedés elkerülése végett. Egykepolitika

Különbségek Magyarországon belül Cigány családok magyar családok Korai házasságkötés/ élettársi kapcsolat Nagyobb gyermekvállalási kedv Háztartások nagysága

Közös háztartásban élők száma

Különbségek világviszonylatban

Köszönöm a figyelmet!