Készítette: Gajdos Dóra Földrajz-történelem MSc, I. évfolyam

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Dr. Kis-Benedek József c. egyetemi tanár
Advertisements

Energia – történelem - társadalom
Szinte lehetetlen??? DWIGHT D. EISENHOWER generálisnak igaza volt akkor, amikor megparancsolta, hogy minél több képeket és filmeket készítsenek a holokausztról.
A „Hidegháború” A megosztott világ
A NATO és a Varsói Szerződés
A NATO létrejötte, bővítésének állomásai
A megosztott világ Szovjetunió↔nyugati tőkések tömbje
A SZÖVETSÉGES DIPOMÁCIA
Fegyverkezési verseny. A mostani fegyverkezési verseny vezetője egyértelműen az USA ben az Egyesült Államok csak a világ 16. legdrágább hadseregét.
Miért tör ki egy háború? Az 1991-es Irak-elleni USA-támadás háttere Részletek a Milánói Műszaki Egyetem “Modellek és természeti erőforrás- gazdálkodás”
Az Egyesült Államok etnikai és demográfiai jövője
Samuel P. Huntington Civilizációk összecsapása
Az ortodox Európa geopolitikája
Az Európai civilizáció válsága
Igaza volt-e Huntingtonnak?
JAPÁN.
Észak Dél ellen.
A globális világgazdaság és az USA világgazdasági szerepköre
Nemzetközi kapcsolatok története
 2002 október – december  Post szeptember 11-i kampány  Cél: bemutatni az amerikai muzulmánok boldog életét, meggyőzni a világot, hogy ne utálják az.
FÖLDRÉSZEK.
Földünk a második világháború után
Országos Tudományos Diákköri Konferencia április A „terror elleni háború” és az amerikai „nagy stratégia” Péczeli Anna.
Nagyhatalmi jelenlét Afganisztánban a XIX-XXI. században: hasonló és sajátos vonások Készítette : Hegedüs Zsuzsanna BGF-KKK.
Miért tör ki egy háború? Az 1991-es Irak elleni amerikai támadás háttere Részletek a Milánói Műszaki Egyetem “Modellek és természeti erőforrás-gazdálkodás”
Mi a liberalizmus? "manchesteri" változat Alaptípus ("classic") "adóztató és költekező" (tax and spend) Liberalizmust inkább termékcsalád, semmint konkrét.
A terrorizmus elleni küzdelem, avagy a 22-es csapdája 6.
A terrorizmus elleni küzdelem, avagy a 22-es csapdája 7.
A háború és a modern fegyveres erő
Észak Korea Dél Korea 조선민주주의인민공화국 대한 민국.
A Magyar Honvédség részvétele NATO missziókban
Geopolitikai kihívások az Európai Unió külső határai mentén Nyíregyháza március 29. Prof. Dr. Süli-Zakar István (DSc.) Tanszékvezető egyetemi tanár.
Az uniós Magyarország új kelet- európai szomszédság-politikája és a Selyemút újjáélesztése Előadó: Németh János, a Külügyminisztérium szakmai tanácsadója.
Politikai és szociálgeográfia I.
Izrael születése -britek elleni terrorista akciók(Dávid Károly Hotel felrobbantása) novemberében az ENSZ döntése értelmében Palesztinát két részre.
A gazdasági válság mint lehetőség Winkler Gyula Európai Parlamenti képviselő RMDSZ, ENP Nagyvárad, szeptember 24.
BIZTONSÁGPOLITIKAI KURZUS 2003/2004 II. FÉLÉV VÁLSÁGKEZELÉS TÓTH LÁSZLÓ MSC HADMÉRNÖK EZREDES SZEGED BIZTONSÁGPOLITIKAI KÖZPONT ELNÖKE.
A nukleáris fegyverek elleni harc világnapja Március 1.
NKE Nemzetközi Intézet; Biztonsági kihívások és stratégiai válaszok
Nincs átfogó magyar monográfia Idegen nyelvű irodalom Időrendi adatbázis Tematikus adatbázis Folyóiratok, szaklapok Gazdasági adatok értékelése Kétoldalú.
A VERSAILLES-WASHINGTONI BÉKERENDSZER
Kelet-Közép-Európa értelmezése
Clinton, Bush és Obama nemzetközi gazdaságpolitikai koncepciói Gazdaságpolitikák nemzetközi vonatkozásai 1 Készítették: Debreczeni Kinga Gánics Gergely.
Európa regionális földrajza
ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK 2. sz. oktatási kérdés anyagából Nem Háborús Műveletek 1. Emlékszik még a világháboruk megdöbbető adataira, melyik a helyes a, - 1.
Az EU katonai szervezetei (EUMC, EUMS, Rapid Reaction Forse) Persa Virág Földrajz BSc
Románia és az EU-s csatlakozás. Problémafelvetés Visszatekintés Rendszerváltás utáni gazdaságpolitika A csatlakozás folyamata A csatlakozás után.
Út a szabadsághoz 1. Téma plakát feladatai. A totaliarianizmus A totalitarizmus csak a XX. században (az olasz fasizmus idején) jelent meg – először a.
A szövetségesek győzelme Ki volt Wernher von Braun? Mi volt a Hannibal-hadművelet?
A kommunista diktatúrák
Fekete Afrika A 2. Világháború jelentős hatással volt Afrikára. A háború után a legtöbb afrikai országban napirendre került a függetlenség kihívása. A.
Napjaink terrorizmusának iszlám gyökerei
A bizalom szerepe Koreai Köztársaság.
Tágabb, mint a kereskedelmi szerződések köre
Közép-Európa társadalom-földrajzi vonásai
A BIZTONSÁG ÉS VÉDELEM KULTÚRÁJA
A kommunizmus bukása.
Az Amerikai Egyesült Államok kialakulása
Európán kívüli világ.
A HIDEGHÁBORÚ VÉGE.
ÚJRAKEZDÉS A HÁBORÚ UTÁN
IZRAEL ÉS AZ ARAB VILÁG Készítette: Mérő Dominika.
A szabadság hősei Magyarország története a forradalom idején
40. GLOBALIZÁCIÓ ÉS GLOBÁLIS FOLYAMATOK.
A totális háború ( ) (Totális háború=kiterjedt minden földrészre, óceánra, országra, valamint a hátországokra is) Tankönyv oldal.
Hidegháború.
A BIZTONSÁG ÉS VÉDELEM KULTÚRÁJA
Erzsébet, Anglia királynője 11 amerikai elnökkel
Előadás másolata:

Készítette: Gajdos Dóra Földrajz-történelem MSc, I. évfolyam Demokrácia-export Készítette: Gajdos Dóra Földrajz-történelem MSc, I. évfolyam

„Az egész világnak át kellene vennie az amerikai rendszert „Az egész világnak át kellene vennie az amerikai rendszert. Az amerikai rendszer ugyanis csak akkor maradhat fenn magában Amerikában, ha világrendszerré válik.” /Harry S.Truman, 1947/

Az amerikaihoz hasonló politikai rendszerek létrehozása már az USA megszületése óta napirenden volt 2 lehetőség: Defenzív: példaadás Offenzív: demokrácia aktív terjesztése Hidegháború után: demokráciaexport elvét vallották: Bill Clinton: Szomália, Haiti és Nyugat-Balkánon George W. Bush: Irak, Afganisztán Barack Obama: Afganisztán

George W. Bush: Az USA katonailag, politikailag és erkölcsileg túlterjeszkedett és Pax Americana helyett egy Pax Democraticát szeretett volna megteremteni Az „amerikai álom” korlátozott vonzerő a muzulmán világban – a nyugati demokrácia is hasonló sorsra jut

„Kivételesség” A „kiválasztottság” érzése, missziós tudat, a politikai intézmények, az amerikai államforma felsőbbrendűsége: Thomas Jeffersontól Abraham Lincolnon át George W. Bushig megjelent Dilemma: Aktívan vagy mindössze a példaadás erejével éljen

Frontier eszme Eredeti forma: civilizáció terjesztése Woodrow Wilson óta a demokrácia terjesztését jelenti Frontier-eszme: frontier állandó kiterjesztése: Eleinte: Észak-Amerikában, majd Latin- Amerikában, a Csendes-óceán térségében és az Atlanti-térségben majd globálisan is

Wilson: Karib-tengeri térség II. világháború után: Németország és Japán Hidegháború után: Karibi térség (Haiti) George W. Bush: Közel- és Közép-Kelet 2002 év eleji üzenet: megváltoztatja a Közel-Kelettel kapcsolatos politikát Iránt, Irak és Észak-Korea: ”Gonosz tengelye” "E rendszerek súlyos és növekvő veszélyt képviselnek. Megfontoltak leszünk, de az idő nem nekünk dolgozik. Nem várhatom az újabb fordulatokat, amíg a veszély növekszik. Nem állhatok a helyemen, amíg a vész egyre közelít. Az Egyesült Államok nem fogja megengedni a világ legveszedelmesebb rendszereinek, hogy a világ legpusztítóbb fegyvereivel fenyegessenek bennünket!" 

A demokrácia export okai Hidegháború alatt: Az emberi szabadságjogokat, a szabad piacgazdaságot és a parlamenti demokráciát védelmezte a kommunizmussal szemben Szovjetunó bukása után: Nemzetközi terrorizmus 2001. szeptember 11-e után erőltetett demokrácia-export

Demokratikus univerzalizmusát hirdeti Francis Fukuyama Samuel P. Huntington Demokratikus univerzalizmusát hirdeti Nemzeti és vallási ideológiák, az erős társadalmi feszültségek és a civil társadalom hiánya hátráltatják a demokrácia kialakulását De a demokrácia képes világszerte gyökeret verni A demokrácia a keresztény nyugati kultúrkörhöz kötődik Az államok elsősorban civilizációs törésvonalak mentén kerülnek szembe egymással az emberi jogok és a demokrácia kérdésében

Koreai háború 1950-1953 (tűzszünet) Előzmény: Észak-Korea: szovjet hadsereg Dél-Korea: amerikai hadsereg Két megszállási övezet jött létre A háborút Észak-Korea kezdi ENSZ: amerikai határozat elfogadása: szabad világ védelme Tűzszünet után mai napig nem kötöttek békét Kb. 3 millió áldozat Dél-Korea:sikeres demokrácia-export

Vietnám Amerikai beavatkozás (1965-1973) Észak-és dél valamint szövetségeseik közötti háború Észak: Kína, Szovjetunió Dél: USA Áldozatok száma: amerikai: 58.220 halott, 153.303 sebesült Vietnámi: közel 3 millió katona esett el USA: mai napig nem tudták feldolgozni Amerikaiak szerint hideg háborús konfliktus

Iraki háború 2003-2011 A háború hivatalos céljai: Önvédelem megtalálni és megsemmisíteni a tömegpusztító fegyvereket elfogni a terroristákat információt szerezni további terrorista-hálózatokról és tömegpusztító fegyverekkel kapcsolatos tervekről Humanitárius segélyek küldése, a szankciók megszüntetése Politika Szaddám Huszein kormányának megdöntése segíteni az iraki népnek bevezetni a demokráciát Gazdasági biztosítani az olajkitermelést

Kritikusok szerinti valódi célok: Energiaszektor irányítás alá vonni az iraki szénhidrogén-forrásokat, és visszaállítani a dollárt a nemzetközi olajkereskedelem kizárólagos valutájának. (2000 óta Irak az eurót használta olajexport valutának) megszerezni a régió kőolaj- és földgáz-lelőhelyeit, hogy ezekkel ne lehessen nyomást gyakorolni az OPEC-re az olajmultik kezébe juttatni az iraki olajnyereséget növelni az olaj árát a háborús helyzetre való hivatkozással korlátozni az állampolgári jogokat növelni a fegyverzeti kiadásokat, és ezzel pénzt juttatni hadi és építési vállalkozásoknak.

bebizonyítani az USA megkérdőjelezhetetlen geopolitikai elsőségét A kormány népszerűségének fenntartása a Bush-kormány soha nem volt olyan népszerű, mint a szeptember 11-ei terrortámadás után megindított válaszcsapások során elterelni a figyelmet az Egyesült Államok gyengébb gazdasági teljesítményéről Érzelmi okok és ideológiák bebizonyítani az USA megkérdőjelezhetetlen geopolitikai elsőségét bosszú a Bush apját ért bérgyilkos támadásért, melyet Husszein szervezett (Kuvait, 1993) Szaddam Huszeint megbuktatni, (az első öbölháborúban ez nem szerepelt a célok között), mivel megpróbálta befolyásolni az OPEC olajárait.

„A demokrácia erőszakos exportjában nem „A demokrácia erőszakos exportjában nem. Az Egyesült Államok más módokon, puha erővel is támogathatja a demokrácia fejlődését. Az Egyesült Államok a narancsos és a rózsás forradalom támogatásával segítette Ukrajna és Grúzia demokratizálását, és ez eredményesebb volt Iraknál. A katonai beavatkozás nem a rendszerváltás legjobb eszköze.” /Francis Fukuyama/

Törökország: Kemal Atatürk megpróbálta Afganisztán: 2001. szeptember 11-ei terror támadás után indult október 7-én Elvileg jövő decemberben fejezik be az amerikaiak a hadműveletet Eredmények: A tálib kormány bukása al-Kaida táborainak elpusztítása Tálib felkelés Északnyugat-pakisztáni háború 2011. május 1-jén bejelenti Barack Obama: Oszama bin Ládent megölték

Lehet-e demokráciát exportálni? Rá lehet erőszakolni bármit is egy országra? Demokráciaexport=amerikanizálódás?

Források: http://patacsipilvax.hu/2012/03/14/afganisztan- szovjet-megszallas-usa-demokracia-export/ http://www.kulugyiintezet.hu/doc/files/Projektek/ OTKA/OTKAMTdecember.pdf http://www.es.hu/?view=doc;9964 http://patacsipilvax.hu/2010/09/30/kulturak- harca-vagy-vallasok-haboruja/ http://index.hu/kulfold/fuku070621/ http://www.euscreen.eu/play.jsp?id=EUS_5A865A E5D34F41C9B8500B1ECFA0E0D3

Köszönöm a figyelmet!