A potenciális és tényleges párolgás meghatározása

Az evaporáció oka A párolgó felszín és az azt körülvevő levegő páranyomás gradiense. levegő párolgó felszín

A felszín páranyomása A párolgó felszín páranyomása egyenlő az adott hőmérséklet telítési páranyomásával. A probléma az, hogy a párolgó felszín hőmérséklete nem ismert az általában mért meteorológia adatokból. A párolgó felszín lehűl, ezzel mérsékli a páranyomás gradienst. es : Telített páranyomás (kPa) T : Levegő hőmérséklet (C) Forrás: Goudriaan (1977)

Telítési páranyomás, kPa

A telítési páranyomás és hőmérséklet függvényének meredeksége, Δ

A levegő páranyomása A levegő páranyomása a hőmérséklet és relatív páratartalom függvénye. p = p0+e (kPa) e értéke hazánkban nem éri el a 3%-ot. Telítési hiány, es-ea

Mitől függ a párolgás sebessége? A párolgó felszín és a levegő közötti diffúziós ellenállástól. Mitől függ a diffúziós ellenállás értéke? a szélsebességtől. A páratartalom és szélsebesség együttesen a levegő párologtató képességét határozzák meg („páraéhség”). A párolgás analóg az Ohm törvénnyel. I=elpárolgott víz mennyisége, U=páranyomás gradiense, R=diffúziós ellenállás értéke. Ennek reciproka a vezetési tényező.

Szélsebesség (m/s) 2m felszín A párolgás számítása során egy tapasztalati állandóval korrigálni kell a szélsebességet, ami a hőmérséklet függvénye.

Tapasztalati állandó

A víz párolgáshője, L (MJ kg-1)

Potenciális párolgás, PET Vízhiány által nem korlátozott gőzmennyiség. Nagyságát meghatározó tényezők: a felszínre jutó energia a levegő vízgőz telítettsége turbulens függőleges átviteli folyamatok a párolgó felület vízgőz diffúzióját módosító tulajdonsága

Párolgásmérő kádak A-kád A = 1,14m2 vízmélység 25cm, az aljzat és talaj között 10cm távolság WMO által elfogadott nemzetközi standard U-kád A = 3m2 magyar tervezésű Ubell-kád 50cm

Oázis effektus 1. Az oldalirányból érkező párolgásra fordított energia vízegyenértéke, mm.

Oázis effektus 2. A kádból távozó párolgásra fordított energia vízegyenértéke, mm.

Penman-Monteith, 1948 Egyesíti magában az energetikai, aerodinamikai és biofizikai tényezők szerepét. Az evapotranszspiráció látens energiaárama (kJ m-2 s-1). Rn a sugárzási mérleg energiája a felszínen (kJ m-2 s-1). G a talaj által forgalmazott hőenergia (kJ m-2 s-1). ró a levegő sűrűsége (kg m-3). cp a nedves levegő állandó nyomáson vett fajhője (kJ kg-1 C-1). E-e telítési hiány (kPa). ra aerodinamikus ellenállás (s m-1). rc a növényállomány ellenállása (s m-1). Delta telítési páranyomás egy C-ra eső változása (kPa C-1). Gamma pszichrometrikus konstans (kPa C-1).

Szász Gábor, 1973 ahol: AM : légnedvesség-tartalom (frakció érték) AT : léghőmérséklet (°C)

Egyéb módszerek Blaney-Criddle Thornthwaite Bowen-arány FAO-Penman Ritchie Antal Emánuel, 1968 stb

Párolgás a talajfelszínről Ahol: KT : talaj textúrától függő állandó VKt : talajréteg aktuális vízkészlete (mm) P : csapadék (mm) Forrás: Varga-Haszonits Zoltán

Párolgás növénnyel borított talajon Potenciális evaporáció: Tényleges evaporáció A talaj pillanatnyi nedvességtartalmától függ

A talaj tényleges evaporációja

Potenciális transzspiráció Függ: a potenciális evapotranszspirációtól és a lombozat sugárzáskioltásától

Tényleges transzspiráció